Felmondási idő 2021: mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel, a felmondási idő kijátszása

Bármilyen munkát is vállalunk, érdemes észben tartanunk, hogy nem vagyunk egy életre ahhoz a pozícióhoz kötve. Munkahelyi konfliktus, kellemetlen munkakörülmények, pénzügyi elégedetlenség hatására könnyen előfordul, hogy betelik a pohár és ideje új munkahelyet keresnünk. Ezesetben minden munkavállalónak jogában áll a munkaviszony megszüntetését kérni, illetve a munkáltató is felbonthatja a szerződést fordított esetben, ha a dolgozó nem felel meg a munkaszerződésben foglalt követeléseknek, nem teljesít megfelelőképpen.

Cikkünkben leírjuk, pontosan hogyan történik a munkaviszony megszüntetése, mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő gyanánt és mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén és egyoldalú helyzetekben. Azt is eláruljuk, hogy kinek mennyi felmondási idő jár a munkaviszonyától függően, a felmondási idő mikor kezdődik és konfliktusos helyzetben hogyan történhetne a felmondási idő kijátszása!

Hogyan szüntethető meg egy munkaviszony?

Magyarországon a Munka Törvénykönyve a következőképpen rendelkezik egy munkaviszony megszüntetéséről, vagyis a felmondás körülményeiről bejelentett, alkalmazott viszony esetén (ide nem értve a vállalkozók, megbízottak munkaköreit). A munkaviszony megszüntethető:

• a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
• rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
• rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
• határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által.

A felsorolt esetek között a felmondási idő kérdése leginkább akkor jön elő, ha a felmondás közös megegyezés alapján valósul meg, emellett a rendes felmondás esetén van jelentősebb szerepe. A felmondási idő meghatározásának rendkívüli felmondásnál vagy a próbaidő alatti felmondásnál nincs szerepe, a határozott idejű munkaszerződést pedig csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal lehet megszüntetni.

Mennyi a felmondási idő alapesetben?

A felmondási idő munkahelytől és pozíciótól függően más és más hosszúságú időintervallum, ez általában 30 és 90 nap között ingadozik attól függően, hogy az állásra való jelentkezéskor milyen ajánlatot kapunk a munkáltatótól, milyen munkaszerződési feltételekbe megyünk bele. A felmondási idő hossza egy viszonylag rugalmas dolognak számít, így a megadottól eltérő hosszúságú felmondási időbe is bármikor belefuthatunk. Érdemes tudnunk, hogy akkor járunk a legjobban, ha határozatlan idejű munkaszerződés esetén minél rövidebb felmondási időt írunk alá, hogy a munkahelyváltás adott esetben minél könnyebben menjen. A hosszú, 90 napos vagy akár még hosszabb felmondási idő nagyon erős megkötés és megnehezíti a munkahelyváltást, ugyanis arányában kevés új pozíció vár több hónapot a betöltésre.

Mennyi a felmondási idő a munkaviszony hosszúságától függően?

Mind munkáltatói, mind munkavállalói rendes felmondásnál van felmondási idő. A felmondási idő időtartama a Munka Törvénykönyve szerint minimum 30 nap. Fontos tudni, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött:

• 3 év után 5 nappal;
• 5 év után 15 nappal;
• 8 év után 20 nappal; 
• 10 év után 25 nappal; 
• 15 év után 30 nappal; 
• 18 év után 40 nappal; 
• 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.

Tehát: minél régebbi motorosok vagyunk egy munkahelyen, munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő időarányosan meghosszabbodik, ezzel jobb lehetőségeket teremtve a továbblépésre.

Mindig betartják a felmondási idő hosszát?

Természetesen nem. Rendes felmondás esetén, amikor egy határozatlan idejű munkaszerződést bontunk fel, a felmondási idő hosszát általában az befolyásolja, hogy mennyire könnyű vagy nehéz a helyünkre másik embert találni, illetve mennyire baráti az elválás a vezetőnkkel. Békés elválás vagy közös megegyezés alapú elválás esetén a felmondási idő lehet rövid, ám konfliktushelyzetben vagy nehezen pótolható munkaerő felmondásakor számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a munkáltató az utolsó munkanapig kihasználja a bennünk rejlő potenciált. Ezzel szemben az is előfordulhat, hogy hiába van 90 napos felmondási időnk, már a felmondás benyújtását követő órákban el is küldhetnek.

A felmondási idő mikor kezdődik?

A felmondási idő teljesítése legkorábban a felmondás benyújtását követő napon kezdődik, de kivételes esetek felülírhatják azt. Ilyen eset a betegség / beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség és a hozzátartozó ápolása céljából kivett fizetés nélküli szabadság - ilyenkor a szabadság, távolléttel töltött idő lejártát követő naptól kezdődik a felmondási idő.

Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén?

Ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezés alapján mond fel, a felmondásról való tárgyalás felülírja a munkaszerződésben megállapított felmondási időt. A közös megegyezés alapú felmondás bármilyen okból történhet - például a dolgozó nem érzi jól magát az adott területen, csapatban vagy egy cégen belül területet vált - békés körülmények között a felmondási idő lehet kellemesen rövid is.

Mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

Attól függ, mennyire nehéz új munkaerőt találni a helyére. Ez esetben is annyit tudunk mondani, hogy a felmondási idő hossza függ a munkahelyünktől, a munkaszerződésünktől és a vezetőséggel kiépített viszonyunktól. A felmondási idő hosszabb nem lehet a szerződésben megállapítottnál, viszont rövidebb igen.

Mikor nincs felmondási idő?

Speciális esetek a rendkívüli felmondás és a próbaidő alatti felmondási idő. A próbaidős munka körülményei egyszerűen tisztázhatók: az első 2-3 hónap azt szolgálja, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató kölcsönösen felmérjék egymást - ez idő alatt úgymond bármikor "el lehet menekülni". A rendkívüli felmondás, másnéven azonnali hatályú felmondás már kényesebb folyamat: csak akkor lehet felmondási idő nélkül, azonnal felmondani, ha a munkáltató bizonyítottan, súlyos gondatlanságból vagy szándékosan megszegi a munkaszerződést, a munkaviszony fenntartását ellehetetleníti.

Felmondási védelem

A Munka Törvénykönyve rendelkezik olyan esetekről, amikor a munkáltató nem mondhatja fel a munkaszerződést, ugyanis ezekben a szituációkban a dolgozó - habár ideiglenesen nem hasznos a szervezet számára - kiszolgáltatott állapotban van. Munkáltatói oldalról a munkaszerződés nem mondható fel:

• várandósság és szülési szabadság esetén;
• gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés esetén;
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapja alatt.

Felmondási idő csoportos leépítés esetén

Csoportos leépítések esetén a felmondási idő a munkavállalót védi meg az azonnali elbocsájtástól. Ilyen esetekben a felmondási idő minimum 30 nap, amit a csoportos leépítés bejelentésétől számolunk. Erre az esetre is vonatkoznak a felmondási idő kezdetét befolyásoló csúszások és a munkahelyen töltött idő hosszúságára vonatkozó felmondási idő meghosszabbítások is. Fontos kiemelnünk, hogy csak az az eset minősül csoportos leépítésnek, ha a munkáltató a felmondásokat a működésével hozza kapcsolatba.

A felmondási idő kijátszása: felmondási idő alatt táppénz?

A felmondási idő kitöltése sokaknak okozhat bosszúságot, főleg, ha nem szeretik előző munkahelyüket, vagy már az új munkáltatónak akarnak dolgozni. Rengeteg felmondott alkalmazottban merül föl a kérdés, hogy hogyan lehetséges a felmondási idő kijátszása. A Munka Törvénykönyve a felmondási időt naptári napokban határozza meg, tehát betegszabadság, táppénz és más okból kifolyólagos keresőképtelenség esetén nem nő a felmondási idő időtartama - azonban nem ilyen egyszerű a felmondási idő kijátszása!

A munkáltatónak "gyanús esetekben" jogában áll a keresőképtelenség felülvizsgálása, tehát nem érdemes ezzel packázni. Még kockázatosabb helyzet az, amikor úgy kezdünk el dolgozni az új munkahelyen, hogy az előző munkáltatónál még él a munkaszerződésünk és a felmondási időt töltjük, keresőképtelen személyként.

A felmondási idő kijátszása arányában megoldható lehetősége a hátralévő fel nem használt fizetett szabadságaink kivétele - ám ezesetben is ütközhetünk akadályokba, ugyanis a munkáltató rendelkezik a szabadságaink nagyobb részével, illetve a szabadság kivételét 15 nappal korábban kell jelentenünk.

A felmondási idő megtagadása

Ahogy fent leírtuk, a felmondási idő alól csak akkor mentesülhetünk, ha próbaidő alatt mondtunk fel, rendkívüli körülményekről van szó, vagy megegyeztünk a munkáltatóval a felmondási idő hosszáról, a felmondás körülményeiről. Bármilyen más esetben a munkaszerződésben megfogalmazott felmondási idő be nem tartása a Munka Törvénykönyve szerint jogellenes tevékenység. Ha csak részben is, de megtagadjuk a felmondási idő letöltését, a munkáltató kártérítést követelhet - mondanunk sem kell, érdemes egyszerűen letölteni a felmondási idő hosszát ahelyett, hogy ilyen jogi vitákba belemennénk.

Felmondási idő 2021: mire figyeljünk oda?

A mai felgyorsult világban a munkahelyek jönnek, mennek: nem ritka már sem a fiataloknál, sem az idősebbeknél a munkahelyváltás igénye, ezért gyakran találkozhatunk a felmondási idő kérdéskörével. Azt javasoljuk, hogy minden esetben tekintsük át részletesen a munkaszerződésünket, hogy a munkáltató mennyi felmondási idő letöltését kérheti rajtunk számon, ugyanis a munkaviszony megszüntetése esetén az utolsó napig elvárhatja tőlünk a felmondási idő letöltését. Nincs felmondási idő próbaidő alatt és rendkívüli felmondás esetén, illetve a munkáltatóval megbeszélhetjük, hogy mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén. A felmondási idő elméletben kijátszható, gyakorlatban azonban nem érdemes vele próbálkoznunk, ugyanis többet veszíthetünk általa, mint néhány kellemetlen hét az előző munkáltaónknál.