Mennyi az öregségi nyugdíjkorhatár 2021 során? Mutatjuk, mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarországon!

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelés témaköre állandó aktualitásának köszönhetően egy évről évre előkerülő téma. Milyen eltérések vannak a női és a férfi nyugdíjkorhatár 2021 során való betöltésével kapcsolatban, mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarország esetében 2021 évében és milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Cikkünkben eláruljuk, miért fontos a nyugdíjkorhatár meghúzása és hány év szolgálati időt kell teljesítenünk a nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Azt is megvizsgáljuk, hogy a nők gyermekneveléssel töltött ideje mennyit számít a nyugdíjkorhatár elérésénél, illetve milyen demográfiai mutatók befolyásolják a nyugdíjkorhatár emelés folyamatát.

A nyugdíjkorhatár emelés jelentősége

Sokunkban felmerül a kérdés: miért emelkedik évről évre a nyugdíjkorhatár, miért kell a fiatalabb generációknak hosszabb ideig dolgozniuk, mint elődjeiknek? A nyugdíjazás és a nyugdíjkorhatár kritériumainak változása mind egy összetett szociális rendszer részei: az egész lényege az, hogy a fiatalabb, dolgozó generáció feladata az idős, munkaképtelenné vált réteg fenntartása. A rendszer tökéletesen működőképes egy olyan társadalomban, ahol a dolgozó fiatalok és a nemdolgozó idősek száma egyenlő - de mi a helyzet egy olyan öregedő társadalomban, mint a magyaroké?

Az öregedő társadalmakban kisebb a születések száma, mint az elhalálozásoké, emiatt a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz a munkaképes fiatalokénál. Annak érdekében, hogy hogy az idősek eltartása biztosított legyen, olyan állami intézkedések bevezetése szükséges, mint a nyugdíjkorhatár emelés. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése mellett Magyarországon több jelentős nyugdíjkedvezmény is megszűnt, mint például az előrehozott nyugdíj, így, ha korhatár előtti ellátás kedvezményét figyelmen kívül hagyjuk, az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével igényelhető.

Ki jogosult az öregségi nyugdíjra?

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
• Aki letöltötte a minimum 20 évnyi szolgálati időt.
• Aki a nyugdíjba vonulásának napjától nem áll munkaviszonyban.

Ki jogosult az öregségi résznyugdíjra?

• Aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
• Aki letöltött 15 évnyi szolgálati időt.

Mennyi a nyugdíjkorhatár 2021 során?

A nyugdíjkorhatár elérését az emberek születési éve is befolyásolja. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárról az 1997. évi LXXXI törvény 18. §-a rendelkezik, eszerint azok a jogosultak az öregségi nyugdíj megigénylésére jelenleg, akik:

• 1952. január 1-je előtt születtek, betöltött életévük: 62
• 1952-ben születtek, életévük: 62,5
• 1953-ban születtek, a betöltött életévük: 63
• 1954-ben születtek, életévük: 63,5
• 1955-ben születtek, betöltött életévük: 64
• 1956-ban születtek, életévük: 64,5
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévét.

Vagyis: a nyugdíjkorhatár emelés Magyarországon fokozatos, jelenleg rövid idő alatt 2 évet ugrunk, 63-ról 65-re. A nyugdíjkorhatár 2021 során, Magyarországon 64,5 év.

Hol 67 év a nyugdíjkorhatár?

Számos tévhit él arról, hogy a magyar öregségi nyugdíjkorhatár 67 év, azonban ezt a magasságot egyelőre még nem érték el a hazai követelmények. A magyarországi, 65 év körüli nyugdíjkorhatár valójában átlagosnak mondható, ugyanis számos európai országban, például Spanyolországban, Portugáliában, Dániában vagy Görögországban az öregségi nyugdíjkorhatár eléri a 66-67 évet is. Gyakori kérdés, hogy viszonyítási alapként Ausztriában mennyi a nyugdíjkorhatár. Jelenleg az osztrák nyugdíjkorhatár a magyarhoz hasonlóan 65 év, azonban 2024-re már tervbe vettek egy 6 hónapos emelést a demográfiai tendenciákra hivatkozva.

Férfi nyugdíjkorhatár és női nyugdíjkorhatár

Habár számos európai országban különbözik a férfi és a női nyugdíjkorhatár, Magyarországon nincs lényegi különbség a nemek között, a nyugdíjkorhatár 2021 évében is megegyezik. Egy fontos elemet kell viszont megemlítenünk: a nők esetében összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött időt (attól függetlenül, hogy hány gyerekük van) is jogosultsági időnek tekintjük.

Nyugdíjkorhatár kedvezmények 2021

• Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998 január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg.
• Öregségi nyugdíjra jogosultak életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Ezesetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.
• Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt.

Nem muszáj nyugdíjba vonulni a nyugdíjkorhatár betöltése esetén

Nem egyedülálló eset, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor valaki még nem szeretne visszavonulni, például, ha fiatalosnak, munkaképesnek érzi magát, nincs elfáradva, nagyon szereti a munkáját és hiányozna az életéből, ha nem dolgozhatna. Ebben az esetben nem kötelező nyugdíjba menni, sőt, nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól törvény tiltja a munkavállalást.

Gondoljuk át alaposan a nyugdíjba vonulást!

Az idősek elsődleges, állandó, stabil bevételi forrása a nyugdíj. Járjunk el körültekintően egy ilyen fontos döntés meghozatala előtt, ha közeledünk a nyugdíjkorhatár eléréséhez, mivel a nyugdíj utáni munkavállalást egyre szigorúbb szabályokhoz kötik. Az, hogy mikor vonulunk nyugdíjba, tőlünk függ, ám számoljunk azzal is, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatár elérése után vonul nyugdíjba, a következő évtől fog részesülni a nyugdíjemelésekben.

Folytatódik a nyugdíjkorhatár emelés?

Így, hogy tudjuk, mennyi most a nyugdíjkorhatár, joggal kérdezhetjük, hogy vajon mennyi lesz a jövőben, fog-e emelkedni a nyugdíjkorhatár, és ha igen, mikor emelkedik a nyugdíjkorhatár? A nyugdíjkorhatár emelés és csökkentés mindig az adott társadalom demográfiai mutatóitól függ. A jelenlegi tendenciákra alapozva a következő évek során a nyugdíjkorhatár mérsékelt, de további emelkedésére kell számítanunk, ha a jelenlegi magyar népességpolitika (főként a családtámogatások) meg nem fordítják az arányokat.

A legtöbb fogyó népességű fejlett országban problémát jelent az egyre magasabb nyugdíjkorhatár, amire azért van szükség, mert nincsen egyensúlyban  a dolgozóképes fiatalok és a munkaképtelen idősek aránya. A nyugdíjkorhatár magassága mindemellett azért is szembetűnő, ugyanis a 65 év, illetve egyes külföldi országokban a 67 év nem sokkal marad el a férfiaknál 73, nőknél pedig 79 éves átlagéletkortól, ami azt jelenti, egy átlagos élettartamot megélő idősnek nincs túl hosszú ideje a pihenéssel töltött nyugdíjas évek kiélvezésére.