Koronavírus-válság: Magyarország olyan dolgot tett, ami egyedülálló az EU-ban

2020. második negyedévében az EU lakosságának 20-64 éves korosztályból összesen 19,2 millióan voltak foglalkoztatva határozott idejű szerződéssel - írja friss jelentésében az Eurostat. Ez a szám azonban 2020. első negyedévében még 21,5 millió volt, 2019. negyedik negyedévében pedig 22,2 millió. Ennél is többet mondó adat, hogy a az e korosztály foglalkoztatásának teljes csökkenésének

Jól látható tehát, hogy a munkáltatók első sorban a határozott idejű szerződéseknél vágták meg leginkább a munkavállalók számát a koronavírus-járvány első európai begyűrűzésekor. Ebben ráadásul a fiatal munkavállalók voltak leginkább érintettek.

2019 negyedik negyedévében ugyanis míg a 15-24 évesek között 46,2 százalékos volt a határozott idejű szerződéssel foglalkoztattak száma, addig 2020 második negyedévére ez a szám már csak 42,7 százalék volt. Ezzel szemben a 20-64 éves korosztály esetében, ugyanebben az időintervallumban 11,6 százalékról csupán 10,2 százalékra csökkent az így foglalkoztattok száma az EU-ban.

Tagállamokra vetítve az látszik, hogy a határozott idejű szerződések tömeges megszűnése Litvánián és Dánián kívül minden EU-s országot érintett. A legjelentősebben, Lettországot, Bulgáriát, Máltát, Szlovéniát, Észtországot, Görögországot és Szlovákiát. Ezekben az országokban a csökkenés mértéke meghaladta a 20 százalékot.

Külön utas magyarok, bolgárok

Az Eurostat publikációja a határozott idejű szerződések mellett foglalkozott a részmunkaidős foglalkozottság statisztikáival is. Itt is ugyanolyan csökkenő tendencia volt megfigyelhető, 2019 negyedik negyedéve és 2020 második negyedéve között 33,8 millióról 31 millióra csökkent az így foglalkoztatottak száma, ami 2,8 milliós csökkenést jelent a 20-64 évesek körében unió-szerte. Fontos, az Eurostat felhívja a figyelmet, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők egy csoportja átfedésben van a részmunkaidős dolgozókkal.

Tagállami szinten ez azt jelentette, hogy a részmunkaidősök számának csökkenése a legjelentősebben Írországban, Spanyolországban, Máltán, Portugáliában és Lettországban volt mérhető. Ezekben az országokban több mint 10 százalékos csökkenést mértek.

Ez teljesen egyedülálló az EU-ban, ehhez hasonlót csak Bulgária tudott felmutatni, ott 10,9 százalékos volt a növekedés. Egyáltalán e 2 országon kívül csupán 3 országban tudott nőni a részmunkaidősök aránya a fenn említett időszakban, Luxembourgban, Lengyelországban és Hollandiában. Ám e három ország közül az emelkedés sehol nem érte el még az öt százalékot sem.

A számokból az olvasható tehát ki, hogy az európai tavaszi koronaválság idejében a magyar munkaerőpiac, a bolgáréval együtt gyakorlatilag teljesen egyedülálló módon reagált a helyzetre. Nevezetesen, bődületes szinten megugrott a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a határozott, illetve határozatlan idejű szerződésükből elküldött dolgozók egy része részmunkaidős állásba tudott elhelyezkedett.

Emellett ugyanakkor lehettek olyan dolgozók is, akik határozatlan idejű, teljes állásukból kerültek részmunkaidős foglalkoztatásba. Őket egyfelől érinthette pozitívan, hogy a munkahelyük teljes megszűnése helyett tudtak tovább dolgozni. Másfelől ez, ha tendencia volt, felveti annak a kérdését, hogy többségében mennyire válságállóak valójában a magyar munkahelyek.