Felmondási hullám a magyar munkahelyeken: ez már a poszt-covid szindróma?

Már eddig is több, mint százezren veszítették el az állásukat Magyarországon a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben - és ki tudja, hol van még a vége!

Persze akinek megmaradt az állása, az sincs feltétlenül könnyű helyzetben, ugyanis egy ilyen válsághelyzet komoly megterhelést jelent az emberi pszichének, még akkor is, ha ezt a pandémia miatti korlátozások alatt nem érzékelték a legtöbben ilyen élesen. Ellenben már látszanak az első aggasztó jelek, hogy nem sikerült mindenkinek sérülések nélkül megúszni a veszélyhelyzetet.

"A Covid utáni időszakban az átlagosnál is többen váltanak munkahelyet. Az új lehetőségek keresésével alap eseteben nem is lenne probléma, viszont többen összekeverik saját mentális problémáikat a céges elégedettlenséggel, így felelőtlenül, az egyéb alternatív lehetőség megfontolása helyett túl gyorsan és meggondoltalanul döntenek a felmondás mellett" - összegezte tapasztalatait a Pénzcentrumnak Korcyl Kinga vezetőfejlesztő, business coach.

Meglátása szerint ezzel viszont sokat kockáztatnak, hiszen a munkaerőpiaci trendek megfordultak, jelenleg újra megnövekedett a pályázók száma, már nem könnyű elhelyezkedni:

Amikor kitört a járvány, az emberek első reakciója a pánik volt, féltették saját magukat és családtagjaikat a betegségtől, éppen ezért örültek, hogy otthon maradhattak. Talán sokan még azt is érezték, hogy ez most jó alkalom lesz arra, hogy kiszálljanak a napi mókuskerékből: nem kell utazni, nem szükséges igényesen felöltözni, egy kicsit lazábbra vehetik a napi rutint, és nem utolsó sorban több időt tölthetnek el közvetlen családtagjaikkal. 

"Tapasztalatom szerint ebben a fázisban, sok cégnél maguk a munkavállalók szorgalmazták, több esetben szinte követelték a mielőbbi home office-t. Nem úgy a következő fázisban, amikor is, - bár élveztük a könnyített feltételeket, - de rájöttünk arra, hogy az eddigieknél még többet dolgozunk otthonról, megnőtt a munkaórák száma, de legalábbis elhúzódott. Az esti munkavégzés gyakori vált, így összefolyt a munka a magánélettel. 

Aki egyedül élt, az egyre magányosabban érezte magát: elmaradtak a személyes baráti programok, kevesebb inger érte őket. Bár az online kapcsolatok segítettek ezen, de az elveszettség érzése mégis nőtt! Valami hiányzott, ez nem volt az igazi!" 

Ezzel szemben a családosokat rengeteg stressz érte, nem tudtak kikapcsolódni. Még az extrovertált szülők is kiborultak, hiszen megszűnt a személyes terük, az énidejük.  Az introvertált személyiségek pedig egyenesen katasztrófális lelkiállapotba sodródtak: esetükben gyakoribbá váltak a veszekedések, az egyet nem értések, az idegeink késhegyen táncoltak. A hangulatváltások kiélezték a helyzeteket: "Volt olyan ügyfelem, aki azt mondta, hogy ő az utolsókat rúgja, nem tud rendesen aludni, rosszkedvű, úgy érzi, hogy elveszítette saját magával a kapcsolatot. Már-már megkérdőjelezte feleségével a közös jövőjüket" - emlékszik vissza a szakember.

Poszt-covid állapotok

Most, amikor már túl vagyunk a legnagyobb veszélyen, részben vagy egészben újra megnyíltak a munkahelyek, az ember azt gondolná, hogy mindenki örül, hogy visszatérhet a régi kerékvágásba, ám ez még sincs teljesen így!

Fáradtak vagyunk, megterhelőnek tartjuk a bejárást, és sokszor a körülöttünk lévő munkatársakat is. Elszoktunk ettől a helyzettől. Kingának van olyan egyedülálló ügyfele, akinek mostanra kifejezetten megterhelő, hogy egyszerre tíz kolléga veszi körül. Ez sok lett neki. Az eddigi vicces ugratásokat most sértőnek érzi, nem találja a helyét. Besokalt.

  - emlékszik vissza a szakember. Egy építőipari cégnél úgy mondott fel egyszerre két raktáros, hogy nem volt még új munkahelyük. Egy másik kereskedelmi partnerénél az értékesítő kijelentette, hogy ő nem érzi jól magát, mert a cég egy káosz, pedig ez egyáltalán nincs így. Sőt, a Covid előtt kevesebb rendszert használtak, mint most! 

Miért ugrunk fejest a mélyvízbe?

Szerencsére számos cégvezető felismerte, hogy most többet érdemes a kollégák lelkével foglalkozni, mint annak előtte, természetesen ez alól saját maguk sem kivételek. Ők talán még fáradtabbak, mint munkatársaik, hiszen a teher az ő vállaikat nyomta leginkább, a tervezhetetlen helyzetekben. A coaching kiváló segítségnyújtó, támogató eszköz lehet - véli a szakember.

Elsőként érdemes a valódi kiváltó okot beazonosítani. Az esetek legnagyobb százalékában kiderül, hogy saját magukat érzik rosszul, hiszen gyökerestül felfordult az életük. A csalódásokat, zavart, keserűséget és a rossz érzéseket szeretnék elhagyni, viszont ezeket a negatív érzelmeket a munkahelyhez kötik. Ezért lépnek, sokszor indokolatlanul és meggondolatlanul, anélkül, hogy tisztában lennének vele, mennyit változott a munkaerőpiac az elmúlt időszakban.

Mit tehetünk akkor? 

Először is mérjük fel objektívan a helyzetünket, majd ezután próbáljunk meg házon belüli megoldást találni! Forduljunk a hr-hez, vagy a vezetőnkhöz, tárjuk fel a problémáinkat, sőt, konkrét javaslattal is készülhetünk.
Emellett Korcyl Kinga szerint az is fontos, hogy változtassunk szokásainkon, akár a napi rutinunkon is.

• Ha eddig tömegközlekedéssel mentünk munkába, most váltsunk biciklire vagy menjünk gyalogosan. De már az is segít a lelki béke helyreállításában, hogy egy megállót teszünk gyalog. Az is jótékony, ha naponta változtatjuk az útvonalat, az újdonság jó hatással lesz a kreativitásunkra, ami jobb kedvre derít!
• Tartsunk óránként 5 perc szünetet és ha tehetjük, ez idő alatt menjünk ki a friss levegőre, vagy tornáztassuk meg az izmainkat!
• Ha meg tudjuk beszélni vezetőnkkel, kérjük meg, hogy heti néhány napot home office-ban tölthessünk, majd egy-két hét elteltével, növelhetjük az irodai napok számát!
• Tartsunk csapatépítő programokat, beszélgessünk munkatársainkkal!
• Tartózkodjunk minél többet a természetben!
• Fedezzünk fel új dolgokat! Próbáljunk ki olyan tevékenységeket, amit eddig nem tettünk!
• Olvassunk és nézzünk előremutató könyveket, ami feltölt minket!
• Töltsük fel vitaminkészleteinket!
• A legfontosabb, hogy helyezzük magunkat előtérbe, segítsünk saját magunkon, mert ezzel másoknak is segítünk.
• Térjünk vissza azokhoz a régi szokásainkhoz, amik örömet szereztek nekünk és gyakoroljuk őket!

Ha mindent megtettünk és még mindig úgy érezzük, hogy a jelenlegi munkahelyünk nem megfelelő, akkor lépjünk, de legyünk mindig körültekintők és felkészültek!