Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 20. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit a Pénzcentrumról.
50 ezer forintos átlagos béremelést kaphatnak az önkormányzati dolgozók jövő márciustól, aminek egy részét az állam fizeti: ez derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból - számol be a Népszava.
"A cikk félreértelmezi a költségvetési törvényjavaslat szabályait. Eleve félreértés, hogy az önkormányzati tisztviselők bérét központilag szabályoznák: az ő munkáltatójuk az önkormányzat, az önkormányzat dönt a bérekről a törvényi keretek között. A köztisztviselői illetményalap összege 2020-ban nem változik. Az önkormányzati hivatalok köztisztviselőire vonatkozóan ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslat továbbra is biztosítja a köztisztviselői illetményalap emelését, melyről az önkormányzatok szabadon dönthetnek. Erre 2017 óta van lehetőség, mellyel az utóbbi években számos település élt is. Az alacsonyabb költségvetésű önkormányzatok számára az illetményalap-emeléséhez pályázati forrás is rendelkezésre áll, ennek köszönhetően idén a települések zömében a köztisztviselők legalább 20%-os illetményalap-emelés valósulhatott meg. Ez a forrás jövőre beépül a 2020. évi költségvetési törvénybe, ami biztosítja a jogi és pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy az emelés lehetősége az önkormányzatok számára jövőre is biztosított legyen."
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és az önkormányzati szövetségek 2016-óta hangoztatják, hogy az alacsony bérek következtében kiürülhetnek a helyi hivatalok.
A több mint 36 ezer önkormányzati tisztviselő közül 24 ezren akkor 11 éve nem kaptak egy fillér emelést sem, a becslések szerint legalább 10 százalékos létszámhiánnyal működnek a hivatalok és hasonló a helyzet az önkormányzati cégeknél is.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának kiemelte, hogy a nagyjából 36 milliárd forintos pluszpénz nem kizárólag központi forrás, abban jövőre is benne lesz a magas adóbevétellel rendelkező települések 11 milliárdos szolidaritási adója. Az állam tehát 25 milliárd forint körüli összeget tesz bele a béremelésbe.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az újratölthető flakonok a kozmetikai iparba is betörtek (+Videó)
A Respray flakonokat már 30 üzletben tölthetjük újra.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
Portfolio Gen Z Fest 2025


