Ismét bebizonyosodott: óriási szakadék tátong Budapest és a vidék között

A tavalyi év hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest 3 pontot csökkent, így az index 68 pontot vett fel decemberben. A BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a most tapasztalt visszaesés ellenére is egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk.

A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek körében 94 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. A megelőző két évben ez az érték 91, illetve 88 pontot vett fel. Ugyancsak érdemes megemlíteni azt a részmutatót is, amely arra kérdez rá, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat: 2018 decemberében ez 92, előtte lévő évben 88, míg 2016-ban 84 pontot vett fel. Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban is emelkedő tendenciát tapasztalunk, mivel a tavalyelőtti 43 és a tavalyi 46 és után 52-re ugrott ez a részmutató.

 - mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: a saját egzisztenciális biztonságukkal kapcsolatban továbbra is derűlátóak a hazai munkavállalók.

Ami a karrierre vonatkozó jövőképet illeti, a férfiak és nők egyaránt 82-82 százaléka úgy érzi, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 83 százaléka és a nők 80 százaléka látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén.

Azok a munkavállalók viszont, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 33 százalékuk szerint a cég meg fog szűnni, 18 százalékuk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a cég nem találja meg a megfelelő kollégákat. Közel egyharmaduk (28%) azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tőle is megválnak; nagyjából ugyanekkora arányban (28%) válaszolták azt az interjúalanyok, hogy saját maguk szeretnének új munkahelyre kerülni, ami a korábbi negyedévhez képest már 3 százalékpontos esést jelent. Általánosságban elmondható, hogy az alábbiakban részletezett demográfiai változók mentén nem történtek jelentős változások az elmúlt évben.

Korcsoportok szerinti bontásnál az látható az adatokból, hogy a negyvenes korosztály némileg optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 71 pontot ért el, szemben a 18-29, illetve 30-39 közöttiekhez képest: mindkét korcsoportban 68-68 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál 69, a 60 felettieknél pedig 60 pontot regisztráltak, csakúgy mint a megelőző évben. Az iparban-építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 68 pontot, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 67 pontot mértek.

Az iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot 72 és 69 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek szakmunkás papírral rendelkezők, tőlük jócskán lemaradva, 60 ponttal a legfeljebb 8 osztályt végzettek jönnek.