Egyre több magyar fiatal tanulja ezt a szakmát: luxusfizetésben bíznak

Csak a megfelelő számú és képzettségű műszaki szakembergárda révén biztosítható, hogy hazánk továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Ehhez az kell, hogy folytatódjon a mostani trend és 3-5 éven belül megtriplázódjon a mérnökhallgatók száma - derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség közleményéből.

A szövetség partneregyetemei körében végzett friss felmérése szerint 153 fővel, az egyik legnagyobb létszámú szakként indul el idén ősszel a gépészmérnöki képzés a Debreceni Egyetemen, illetve villamosmérnöki és mechatronikai mérnök szakra is 20 százalékkal többen nyertek felvételt a 2017. évi adatokhoz viszonyítva. Ebben az évben a veszprémi Pannon Egyetemen a legnépszerűbb szakok közé került be a mezőgazdasági mérnöki (GK) és a vegyészmérnöki, valamint sokan adták be a jelentkezésüket a vegyészmérnöki, illetve a mérnökinformatikus mesterképzésre is.

Hasonló eredményről számolt be a Miskolci Egyetem, ahol a tavalyi évhez képest ebben az esztendőben 15 százalékkal több hallgató került be az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekre a Gépészmérnöki és Informatikai Karra, továbbá jelentős mértékben - 38 százalékkal - növekedett a mesterképzésekre felvettek száma is, ami több éves rekordot jelent az intézmény történetében. A Nyíregyházi Egyetemen a gépészmérnöki alapképzési szakra felvettek száma megkétszereződött az előző évhez képest, illetve a mezőgazdasági mérnöki szakra bejutottak száma is 25 százalékkal nőtt.

A növekvő hallgatószámok azt jelzik, hogy egyre több fiatal lát perspektívát ezen a területen, amit a másik oldalról visszaigazolnak a vállalatok vállalásai is. Számos hazai- és multinacionális cég valósít meg olyan beruházást, ami jelentős mérnöki kapacitásokat köthet majd le a jövőben is. Példaként hozható az Ericsson legutóbbi budapesti fejlesztése, aminek köszönhetően a svéd vállalat egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja jött létre a magyar fővárosban, de említhetem az NI Hungary debreceni projektjét is, ahol közel 5,5 milliárd forint ráfordítással bővítik a cég kelet-magyarországi gyárközpontját." - hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke. Hozzátette, hogy

Ennek megfelelően mind az oktatási intézmények, mind a vállalatok számára kiemelt fontosságú feladat, hogy népszerűsítsék és felhívják a figyelmet a mérnöki szakmákban rejlő lehetőségekre. A duális képzések elindulásával a felsőoktatás és a vállalati szféra között már erős, egymást segítő kapcsolatok jöttek létre, amelyek kiváló alapot is biztosítanak ahhoz, hogy a piaci elvárásoknak még inkább megfelelő diplomásokkal lehessen feltölteni a mérnöki pozíciókat országszerte most, és az elkövetkező években is.