Lakatos Zsolt a Beszéljünk órákról című csatornájának videóival heti egy-kétmilliós nézettséget produkál.
Korábbi cikkünkben azt próbáltuk meg kideríteni, hogy mekkora lenne az a havi nettó fizetés, amely mellett már visszaköltöznének Magyarországra a külföldön élő magyarok, illetve egy szavazás keretén belül azt is megkérdeztük olvasóinktól, hogy mekkora fizetéssel lennének itthon elégedettek. Az alábbiakban bemutatjuk a szavazás eredményeit, illetve megmutatjuk, hogy a kielégítőnek tartott fizetések a magyarok többsége számára ma elérhetetlenek.
Egy korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy mekkora nettó fizetésért költöznének vissza Magyarországra a már külföldön élő magyarok, illetve maradnának itthon a még itt élők. A cikk apropóját egy facebookos szavazás adta: a németországi magyarok csoportjában megtartott szavazáson a fenti kérdésre a cikk írásakor több mint kétezer szavazás érkezett, és a többség 1 800-2 000 eurós (570-640 ezer forintos) fizetést jelölt meg. A szóban forgó cikkben mi is megkérdeztük olvasóinkat: arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora nettó fizetés lenne elegendő ahhoz, hogy az olvasók elégedettek legyenek, illetve ne legyenek anyagi gondjaik.
Ennyit szeretnének keresni a magyarok
A feltett kérdésre mostanáig több mint 5 700 olvasónk szavazott. Nem túl meglepő módon a legkisebb, 250-300 ezer forintos nettó fizetéssel lennének a legkevesebben elégedettek, az viszont már érdekesebb, hogy még erre is viszonylag sokan, a válaszolók 9 százaléka szavazott.
A szavazók jelentős része, 25 százaléka már 320-400 ezer forint havi nettóval is elégedett lenne, 30 százalék pedig 420-500 ezer forintot tartana kielégítőnek. A szavazók 17 százaléka szeretne 520-600 ezer forintos fizetést, és szintén egy jelentős hányad, 19 százalék szavazott arra, hogy csak a 600 ezer forint feletti fizetéssel lenne elégedett.
Álomvilágban élünk
Összesen tehát a szavazók 66 százaléka csak a legalább félmillió forint körüli (420-600 ezer feletti) fizetéssel lenne elégedett. Csakhogy ezek a fizetések a többség számára itthon egyszerűen elérhetetlenek. A Központi Statisztikai Hivatal 2017 decemberi kiadványa szerint Magyarországon még a legmagasabb keresetűek átlagos jövedelme is jóval elmarad ezektől a számoktól. A KSH adatai szerint 2016-ban a legfelső jövedelmi decilisbe tartozó háztartások (a háztartások 14 százaléka tartozik ide) egy főre jutó átlagos éves bruttó jövedelme 3 millió 666 ezer forint.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ez a szám azonban az úgynevezett társadalmi jövedelmeket (különböző ellátásokat) is tartalmazza, így a munkajövedelem még ennél is kisebb, mindössze bruttó 2 millió 870 ezer forint. Egy évre. Hónapra lebontva tehát ez mindössze bruttó 240 ezer forint, durván nettó 160 ezer forint, ami csak a töredéke a többség által elegendőnek tartott jövedelemnek. Az átlagos fizetés ennél persze valamelyest magasabb, hiszen itt a teljes háztartás jövedelmét osztottuk le egy főre. A legfelsőbb jövedelmi decilisben azonban a háztartások átlagos taglétszáma mindössze 1,6, tehát - feltételezve, hogy egy fizetésből él a háztartás -, az átlagos fizetés úgy 256 ezer forint még a leggazdagabbak között is.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


