12 ezer ember állhatna most azonnal munkába: ez kellene hozzá

Mi is beszámoltunk arról a kutatásról, amelyet a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti képviselete Gregor Anikó szociológus és a Závecz Research kutatóintézettel karöltve készített. Az eredmények alapján kiderült, Magyarországon elsődlegesen a nőkre hárul a tartósan beteg (77 százalékban) vagy idős szülő (67 százalékban) gondozása. A felmérés arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek a jelenleginél nagyobb segítséget várnának el az állami szolgáltatásoktól, főleg az idősgondozás területén, mivel a fizetős szolgáltatások csak egy szűk társadalmi réteg számára érhetőek el.

Szerdán este a Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány, a Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös konferenciáján ezzel a témakörrel foglalkoztak még részletesebben. A felszólaló szakemberek arra keresték a választ, mi jelenthetné a megoldást azok számára, akik kvázi 24 órás műszakban gondoskodnak valamely szerettükről, miközben így esélyük sincs elhelyezkedni, és az ápolűsi segélyből kell, hogy megéljenek. Nézzük, mennyi is az ápolási segély: minimum havonta nettó 29 ezer forintot és maximum 52 800 forintot lehet igényelni, ha valaki arra kényszerül, hogy ő maga gondoskodjon sérült gyerekéről vagy idős, beteg hozzátartozójáról. Ha pedig egy szülő magára marad súlyos beteg gyermekével, a kiemelt családi pótlékkal együtt havi 76 100 forintból kell megélniük.

Ezek elképesztő számok, különösen, ha azt nézzük, hogy 2018-ban a minimálbér összege 138 ezer forint. Csordás Anett, a “Lépjünk, hogy léphessenek!" Egyesület elnöke úgy fogalmazott, már ha ezt az összeget megkapnák azok, akik napi 24 órás szolgálatban dolgoznak súlyosan beteg hozzátartozójuk mellett, az nagy segítség lenne.

Mi lehet a megoldás?

Ana Sofia Fernandes, a Nőjogok Portugál Platformja képviseletében kifejtette, jól látszik, hogy a jelenlegi pénzügyi kapitalizmusban a nők kettős teherrel szembesülnek:  dolgoznak, azonban a munkaidő lejárta után a legtöbb fizetetlen háztartási munkát is ők végzik. Ráadásul újabban az is problémás, hogy kialakult annak a gyakorlata is, hogy nők alkalmaznak olyan nőket, akik átveszik a fizetetlen munka egy részét. Általában a házvezetést és az gyermek-és idősgondozást pedig Nyugat-Európában gyakran migráns hátterű, túlnyomórészt Kelet-Európából vagy a világ déli országaiból érkező nők végzik.

Gond az is, hogy világszerte bevett nézet, hogy a nők az elsődleges gondozók. Ezt a magyar kutatás is jól mutatta, hiszen Magyarországon is a nők azok, akik legtöbb esetben otthon maradnak és gondoskodnak a beteg gyerekről, idős családtagról, ha pedig segítségre lenne a fiatalabb nőknek szüksége, először valamely női rokonához fordulnak, nem a férfiakhoz.

Problémát jelent az elöregedő társadalom is. A helyzet egyre tarthatatlanabbá válik, ugyanis az idősek aránya a következő évtizedekben nőni fog, vagyis az idősebbek gondozása is egyre fontosabb kérdés lesz.

Igen ám, de nincs, aki majd gondoskodni fog róluk. A hivatásos gondozói munka ugyanis nem túl vonzó: alacsony a fizetés, és a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya és a rossz munkakörülmények elriasztják az embereket. Pedig a gondozók hiánya már most is komoly problémát jelent: 2011-es adatok szerint az akkor 27 EU tagállam közül 19-ben az idősebbek több mint 50 százaléka csupán informális vagy semmilyen gondozásban nem részesült.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elkeserítő: így megy rá mindene a magyar családoknak az ápolási díjra

Luxus a köbön, ez a hazai idősgondozás.

A megoldás a konferencián felszólaló szakemberek szerint az, ha az állam több pénzt fektet a szociális infrastruktúrába, hiszen ezzel új munkahelyeket lehetne teremteni. Az ITUC, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 2016-os tanulmánya szerint, ha a GDP 2 százalékát a gondozási ágazatokba fektetnék be, 2,4 és 6,1 százalék közötti mértékben növekedne az általános foglalkoztatás. Büttl Ferenc, közgazdász, a budapesti Metropolitan University vendégoktatója úgy fogalmazott, ha a jelenlegi 0,4 százaléknál valamivel többet költene erre az állam, már jelentős eredményeket lehetne elérni.

Arra a kérdésre, mégis miből lehetne kigazdálkodni azt, hogy a GDP 2 százalékát a gondozásra fordíthassák, a magyar közgazdász azt mondta, az állami költségvetés újraelosztásával ez elérhető lenne. Kiemelte előadásában, hogy a KSH adataiból is jól látszik, hogy óriási szükség lenne az idősgondozással kapcsolatos problémák megoldására, mert 2017-ben az 54 ezer idősotthoni helyre 30 ezer plusz várakozó jutott, és a bölcsődei helyeket is bővíteni kellene.

Varga Andrea, aki az Autonóm Területi Szakszervezetet képviselte is kiemelte az idősgondozást, mint égető problémát. Úgy fogalmazott, Miskolcon nem lehet embert találni, ha feladnak egy hirdetést, hogy munkatársat keresnek az idősek otthonába, egyszerűen nincs jelentkező.

 - fogalmazott, hozzátéve, hogy eközben az elvándorlási iram növekszik. Szóba jött az is, hogy az egy dolog, hogy épp a szakember- és a helyhiány miatt kell úgy döntenie sokaknak ma Magyarországon, hogy az állásukat feladva ápolják szeretteiket, de arra is kellene gondolkodni, vajon az ápoltnak jó-e, hogy egy közeli hozzátartozója ápolja? Csordás Anett szerint az lenne az ideális, ha az ápolt maga választhatná meg, ki gondoskodjon róla. Azt is problémásnak látja, hogy ha egy anya például otthon marad a tartósan sérült gyerekkel, teljesen bezárkóznak, esélyük sincs közösségben lenni.

 - hangsúlyozta.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének az elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, 2013-ig a bölcsődékben tudtak segíteni az édesanyáknak: több bölcsődében működött  olyan speciális, vagy integrált csoport, néhol ambuláns ellátás is, ahol eltérő fejlődésű gyermekeket fogadtak. Ez azonban 5 évvel ezelőtt véget ért, a Nemzeti köznevelésről szóló (2011. évi CXC.) törvény az eddigi bölcsődei és egyéb intézményekben végzett korai fejlesztési feladatokat a Pedagógiai Szakszolgálatokra bízta 2013. január 1-jétől, a fejlesztő szakeberek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek át.

- mondta. Arra tehát, hogy a felmerülő problémákra mi lenne a megoldás, konkrét választ nem kaptunk. A szakemberek abban egyet értettek, hogy minőségi és mennyiségi bölcsődei fejlesztésre és idősotthonok létesítésére lenne szükség, hogy az ápolási díjat növelni kellene. Különösen megdöbbentő egyébként a magyar összeg akkor, ha azt nézzük, hogy nemcsak Nyugat- és Észak-Európában, de a volt szocialista országokban is sokkal többet áldoznak a kormányok a halmozottan sérült emberek, köztük a gyermekek otthoni ellátására.

Ehhez képest Magyarországon a legmagasabb, a kiemelt ápolási díj összege 2018-ban nettó 52 800 forint.

- hangsúlyozta Csordás Anett.