Tömegeket keresnek: legalább 200 ezres fizetés, érettségi sem kell

Az idei évben rengeteget cikkeztünk arról, hogy mely szektorokat érinti legdurvábban az egyébként általánossá vált munkaerőhiány. A kereskedelemben, az építőiparban, az egészségügyben, az oktatásban súlyos a hiány, a szupermarketek például már le sem veszik a hirdetéseiket a különböző felületekről, folyamatos a toborzás. Az építőiparban hónapokat csúsznak a beruházások, vagy egyáltalán el sem tudnak kezdeni bizonyos építkezéseket, mert nincs elég munkás, aki dolgozzon. A szakikból egyébként is általános a hiány, csak nagyon nehezen lehet találni szerelőket, kőműveseket, szobafestőket, akik néhány héten belül el tudják végezni a munkálatokat, sokszor ugyanis hónapokkal előre be vannak táblázva.

Egy novemberi jelentés szerint rekordok dőltek meg a munkaerőpiacon, ugyanis 3 hónap alatt több mint 35 ezer állást hirdettek meg a Profession.hu-n. Az elemzés szerint alig találni olyan szakterületet, amely nem küzd munkaerőhiánnyal. Egyetlen év alatt 17 százalékkal emelkedett az álláskereső oldalra feltöltött hirdetések száma, de a másik oldalon is növekedést észleltek, 3 hónap alatt mintegy 45 ezer munkavállaló regisztrált újonnan az álláskereső portálon. A kínálati oldalon toronymagasan vezetnek a bolti eladói pozíciók (júliustól szeptemberig 1700 ilyen állást hirdettek meg).

A munkaerőhiány miatt a nagyobb áruházláncok sorra emelték idén a béreket. Jelenleg 200 ezer forint körülvan a szektorban dolgozó fizikai munkások havi bruttó átlagkeresete. Idén augusztusban 17 százalékkal kerestek többet a kiskereskedelmi dolgozók, mint egy évvel korábban. Ebben benne vannak a nagy multik is, valamint a négy főnél nagyobb kisboltok is, amik között nyilván akadnak különbségek.

Ekkorát ugrottak a fizetések

A munkaerőhiány miatt nagyot emeltek a fizetéseken a multik, valóssággal licitáltak egymásra idén, ugyanis csak így tarthatták vagy szerezhették meg a kellő számú dolgozót. A Tesco a sztrájk nyomán 179 ezer forintra emelte a bérminimumát, amire különböző pótlékok is jönnek. Első körben 161 ezer forintról emelt 165 ezerre, ami nagyon nem tetszett a dolgozóknak, így ezt tornázták fel a sztrájkolók 179 ezer forintra. Végül egy tescós áruházi dolgozó 220-240 ezer forint közötti összeget is megkereshet.

Az Auchan előrehozott emeléssel rukkolt elő, a 13,6 százalékos emelést követően az átlagosan elérhető havi bruttó jövedelem 247 ezer forint lesz. Az Aldi és a Lidl eddig nem változtatott a honlapján hirdetett kereseti lehetőségeken. Az Aldinál nyolc órára vetítve a bolti eladó elérhető keresete 310 ezer forint, az árufeltöltőé 230 ezer forint körül jár (vasárnapi pótlék nélkül). A Lidl bolti dolgozói a fővárosban 268, vidéken 247 ezer forintban reménykedhetnek.

Küszködik az építőipar is

A társasházfejlesztések 14 százalékánál kellett eltolni az átadás hatáidejét, a munkaerőhiány miatt ugyanis folyamatosan csúszásban vannak az építkezések. Becslések szerint 600 ezer magyar szaki dolgozik külföldön, közülük mintegy 80 ezren a hazai építőiparból távoztak. Legtöbben az iparág hullámvölgyében, 2007 és 2013 között vándoroltak el, mivel akkor erősen megcsappantak a beruházások, nem volt munka, nyugaton viszont feladat és magas bér várta őket. A szakik távozása miatt hatalmas űr keletkezett. Mára ugyan helyre billent a hazai iparág is, de még nagyon messze áll attól, hogy felvegye a versenyt a külföldi lehetőségekkel, és a nyugaton sikeres szakemberek számára is csábító legyen. A szakemberhiány így vélhetően még egy ideig fennáll majd, a jelenlegi képzési rendszer ugyanis nem tudja biztosítani a szükséges utánpótlást. Jelenleg 286 ezren dolgoznak az ágazatban. A szakemberhiány a fővárosban és környékén a legsúlyosabb, mivel a fellendülés itt a legerőteljesebb, emiatt viszont hozzá nem értő vállalkozók is megjelentek.

Az állami cégeknél hatalmas a gond

Tavaly az állami közszolgáltató cégeknél - a postánál, a Volán-társaságoknál, a MÁV-nál, valamint a vízügyi ágazatokban - kötöttek hároméves, összesen átlagosan 30 százalékos bérmegállapodást. Az idén ennek köszönhetően 13-15 százalékkal nőttek a fizetések, amelyből minden dolgozó részesült, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll.

Az FKF Zrt. a lomtalanítások során került célkeresztbe, ugyanis napokig nem tudták elszállítani a szemetet a munkaerőhiány miatt. A szemetes cégnél nemcsak sofőrökből van kevés, minden munkakörben hiány van.

A BKV buszos üzletágában 250-300 sofőr hiányzik. Emellett trolibuszvezetőből is kevés van: 270 sofőr mellett 50 besegítő dolgozik, havonta 10 főállású munkavállaló tevékenységét kiváltva. A helyzetet csak tovább rontotta a 3-as metró felújítása, ugyanis a pótláshoz még több buszsofőrre van szükség.

Ezres nagyságrendben hiányoznak a munkavállalók a Magyar Postánál, a létszámhiány legfőbb oka, hogy a béremelések ellenére nem versenyképesek a cégnél kínált fizetések. Egy gépkocsivezető nettó 180-200 ezer forintos bére például fele-harmada annak, amit egy magáncégnél kereshetne. A munkaerőhiány miatt idén is arra számíthatunk, mint tavaly: nem fogja bírni a posta a csomagkézbesítéseket.

A sofőrhiány azonban nem csak az állami cégeket érinti. Jelenleg Budapesten elképesztően nehéz taxit fogni, ennek a jelenségnek több oka is van. Az egyik, hogy jóval kevesebb a sofőr, mint ahány fuvarra igény lenne. Mindez köszönhető az általános munkaerőhiánynak, ezt csak tovább mélyitett a taxirendelet, ami miatt már év eleje óta sok autó kiesett.

Veszélyben az egészségügy is

Sokan külföldön keresik a boldogulásukat, részben ez az oka annak, hogy munkaerőhiány van a magyar egészségügyben. Fizetések és munkakörülmények tekintetében is klasszisokkal jobb feltételekkel csábítják el a magyar szakembereket a nyugati országok. Idén az első félév során 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkához hatósági engedélyt. Tavaly egész évben összesen 823 egészségügyi dolgozó kért ilyen engedélyt. Az ápolók közül a legtöbben Németországba vagy Ausztriába mennek, és idén volt olyan 60-65 közti szakdolgozó is, aki külföldre kért munkaengedélyt. Inkább az elvándorló fogorvosok számában van érezhetőbb csökkenés, ott 2015-ben egy év alatt még 252-en mentek el, ez a szám idén akár 200 alatt is maradhat.

Magyarországon is jelentős az orvosok és az ápolók hiánya. 2017 nyarán a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a humán egészségügyi és szociális ellátás területén 7028 állás volt betöltetlen.