15 ezres órabér a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad

Alig 5 perce vagyunk kint a Hollókőtől nem messze fekvő erdőben, amikor a fiatal, fekete színű, labrador és vizsla keverék kutya, Jessica jelez, szarvasgombát talált. Egy pillanat alatt ássa ki a fűszernövényt, majd teszi gazdája tenyerébe, sértetlenül. "Jessi, keress gombát" - adja ki az utasítást megint Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző. Jessi orrát a földre szegezve elindul. Néhány percig mászkál, majd hirtelen megáll, jobbra fordul, és ásni kezd, csupán egy lyuk marad utána a földben. Odaszalad hozzánk és László tenyerébe teszi a sértetlen gombát.

Kovács négy éve foglalkozik aktívan szarvasgombászattal, bár ő elsősorban a kutyákra koncentrál: szarvasgomba kereső kutyákat képez ki. A szarvasgombászok különböző kutyákra esküsznek, a legnépszerűbb a labrador, Kovács szerint viszont nem a fajta a meghatározó, hanem az egyed.

Képzett már ő ki Amerikai staffordshire terriert is.

Maga a vizsga viszont nem drága. Az interneten böngészve több olyan szervezetet is találni, ahol a kutya levizsgázhat. Van, ahol ennek ára mindössze 5000 forint, máshol 10 ezer forintba kerül. Csakhogy jó kutyát találni nem könnyű.

Az csupán egy sztereotíp elképzelés, hogy a gombászok jól megtermett malaccal járják az erdőt, a disznó pedig kilószámra túrja ki a földből a drága növényt. Valójában Magyarországon, de többnyire más országokban is leginkább kutyával - méghozzá érvényes engedéllyel, vagyis vizsgával rendelkező kutyával - gyűjtik a gombát.

 - magyarázza Kovács. A legnagyobb különbség viszont szerinte az, hogy a malac öncélúan keresi a gombát, szereti azt, és meg is enné, ha tudná. A kutyának viszont ez egy játék, a gazdával való időtöltés a lényeg. A kutyakiképzés is épp ezért a játékosságon alapul, így lehet elérni, hogy a gombakeresésbe ne fásuljon bele az állat. Épp ezért folyamatosan jutalmazni kell.

KATT: Megtalálta a magyar erdők aranyát: milliókat keres vele

Miközben beszélgetünk, Jessi sorra hozza a gombákat. nagyjából egy óra alatt egy körülbelül 1500 négyzetméternyi területet járunk be. Jessi ez alatt az idő alatt 13 szarvasgombát hoz oda nekünk, mind tökéletes állapotban van. Akárhányszor László tenyerébe ejti az értékes szerzeményt, Kovács László megdicséri, megsimogatja és jutalomfalatot is ad neki.

 - magyarázza Kovács László.

"Magyarországon kilenc fajta szarvasgomba őshonos, egyik sem mérgező" - teszi hozzá. Mi a rövid idő alatt háromfajtát is találtunk: nyárit, télit és köldökös szarvasgombát is. Kovács azt mondja, azért nem minden nap alakul ilyen szerencsésen. Néhány hónapja két kutyával utazott egy Baranya megyei településre, hogy szarvasgombát keressen. "Egyetlen apró darabot találtunk, három nap alatt. Nem volt értelme tovább maradni, visszajöttünk" - meséli.

Nekünk viszont szerencsénk volt, és az úgy 15-16 dekagrammnyi szarvasgombáért körülbelül 15 ezer forintot kaphattunk volna, ha eladjuk.

 - mutatja az egyik, pingpong labda nagyságú darabot László.

Amit viszont észben kell tartani, ha a konyhában szarvasgombával szeretnénk dolgozni, hogy azt nem szabad sütni, melegíteni, mivel illata és íze hőkezelés hatására jelentősen csökken. Frissen, lereszelve viszont csodás ízt és illatot ad az ételnek. Nem kell bonyolult fogásokra gondolni: ideális lehet egy rántottába reszelve, de jól passzol a bundáskenyérhez is, sőt, egy szelet májkrémes kenyeret is különleges fogássá varázsol. Még az édességeket is nagyon feldobja a jellegzetes illatú gomba: illik a lekváros gofrihoz, de keksztekercsben is isteni.

Felhasználás előtt érdemes egyébként egy estére betenni egy nagyobb üvegbe, tojások közé. A tojások ugyanis így átveszik az illatát. Vajba reszelve is isteni, egy estére állni hagyjuk, majd a fűszervajat friss kenyérre vagy pirítósra kenve igazán különleges ízélményt ad.

 - jegyzi meg Kovács László.

Ha valaki úgy dönt, vásárolna egy kisebb darabot, hogy kicsit feldobja a hétvégi ebédet vagy vacsorát, a következőre kell figyelnie. A nagyobb fővárosi piacokon bárki találhat szarvasgombát, de mielőtt elhozná azt, érdemes megnéznie, megtapintania azt. A friss szarvasgomba kemény, nem lehet benyomni. Ha mégis, az arról árulkodik, hogy már nem friss az áru, azt nem szabad megvenni.

A friss gomba illata semmihez sem hasonlítható, édeskésen fűszeres. Ha ez nem csapja meg a potenciális vevő orrát azonnal, akkor sem szabad az adott árusnál vásárolni. Ha ugyanis erős a szarvasgomba illata, akkor az íze is finom. Ha nincs illata, nem is számítsunk hatalmas ízorgiára.

Ha megvan a gomba, a hűtőben, vákuumos ételhordóban tartva 2-3 napig is eláll. Fogyasztás előtt nincs más dolgunk, mint egy körömkefével vagy fogkefével vízsugár alatt megtisztítatni, hogy leázzon róla a föld. Aztán szárazra kell törölni, majd reszelhetjük is le.

- mondja Kovács László. Amit a kutyái megtalálnak, azt tovább is tudja adni: bevett klientúrája van, magánszemélyek és éttermek egyaránt. Ha pedig Hollókőn vásár van, ott is árulja a gombát, és kóstolókat is tart.

Ez a világ legjobb munkája

Ha valaki most azt gondolja, ez a világ legjobb munkája: egész nap az erdőt járni a kutyával, aztán jó pénzért eladni a talált zsákmányt, el kell, hogy keserítsük. Aki legálisan szeretne gombászni, első körben el kell végeznie egy képzést. Ennek ára változó, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületénél vizsgadíjjal együtt 70 ezer forintba kerül, az Első Magyar Szarvasgombász Egyesületnél pedig tavaly vizsgával együtt 65 ezer forintba került az oktatás.

Ez önmagában viszont még nem elég. Terület is kell, ahol kedvünkre gombászhatunk. Vagyis ki kell választania az erdőterületet és meg kell egyezni az erdőgazdálkodóval vagy a kiszemelt erdő tulajdonosával. Ez utóbbi viszont nem egyszerű, támpontot esetleg az erdészeti hatóság adhat, aki segíthet összekötni a gombászt a kiszemelt erdő tulajdonosával. A folyamat hosszú, és lassú.  László például az adott területet a kutyák kiképzésére használhatja, ha aktívan a gombászásból élne, akkor viszont szüksége lenne annak a hozzájárulására, akihez az az erdő tartozik, és akár bérleti díjat is kellene fizetnie.

Fizethetik az adót a gyűjtögetők

Szerettük volna megtudni, 2015-ben, illetve 2016-ban hány adózó adózott az általa szabadon gyűjtött szarvasgomba után és hogy összesen mennyi adót fizettek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésünkre közölte, nem rendelkeznek kifejezetten a szarvasgomba gyűjtéséből származó jövedelmi adatokkal.

Azt viszont elárulták, hogy a szarvasgomba gyűjtéséből származó jövedelem adózása attól függ, hogy a tevékenységet őstermelőként, egyéni vállalkozóként, vagy magánszemélyként végzi az adózó. Ha a szarvasgomba gyűjtését végző magánszemély őstermelő vagy egyéni vállalkozó, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény őstermelőkre, illetőleg egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai szerint teljesíti adókötelezettségét. Abban az esetben, ha magánszemélyről (azaz nem őstermelőről, nem egyéni vállalkozóról) van szó, és a gyűjtött gombát felvásárlónak értékesíti, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania és a kifizetéskor levonnia. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka, az adó mértéke 15 százalék.

A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és megfizetnie. Ilyenkor más, közteherrel összefüggő kötelezettsége a magánszemélynek nincs. Ha valaki nem felvásárlónak adja el a gombát, a bevétel a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, amelyet saját magának kell bevallania.