Szabadulnának a közmunkásoktól: sikerdíjjal hajtják őket vissza a piacra

Idén öt éve, hogy elindult a közmunkaprogram, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy a munkaerőpiacról kiszorult álláskeresők is dolgozhassanak. Erre a központi költségvetésből igen nagy támogatást kaptak a közfoglalkoztatók. Míg egyesek valós megoldást láttak a programban, amely esélyt ad a munkanélkülieknek, mások élesen kritizálták, mondván, az állástalanok ezzel csak még távolabb kerülnek az elsődleges munkaerőpiactól.

A statisztikák szerint mára erősen átrendeződött a munkaerőpiac, alacsony a munkanélküliség, ugyanakkor nagy átalakítások szükségesek a közfoglalkoztatásban.

Tavaly decemberben Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a közfoglalkoztatási programot anno a foglalkoztatás helyzete indokolta, aminek köszönhetően több tízezer munkavállaló kilépett az inaktivitásból. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a közfoglalkoztatók ragaszkodnak a programjaikhoz, a használható emberekhez, akiket gyakran név szerint kértek vissza.

Ez a jelenség újabb problémákat, és kérdéseket vethet fel. Például, ha van egy jó munkaerő, akihez a foglalkoztató is ragaszkodik, akkor egy miért nem vette fel a program végén státuszba? Talán azért, mert akkor nagyobb költséget jelentett volna a munkavállaló, és adózni is kellett volna utána. Így inkább akár éveken keresztül foglalkoztatták közmunkásként.

A másik véglet is előfordul, amikor a kiközvetített közfoglalkoztatott munkájával vannak problémák. Nem feltétlenül tudáshiány a probléma, sokkal inkább a munkához való hozzáállás.

- mondta Lédó Ferenc, a Zöldség és gyümölcs terméktanács elnöke.

A helyettes államtitkár elmondása szerint a másik probléma, hogy a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között annyira kicsi a különbség, hogy nem motiválja az embereket arra, hogy inkább a versenyszférában helyezkedjenek el. Ezt piaci példák is alátámasztják. Egy 200 fős békéscsabai varroda nagyjából 50 dolgozóját vesztette el, a tulajdonos elmondása szerint a program miatt.

- mondta a Pénzcentrumnak Hatos Zoltán, az Unicon Zrt. résztulajdonosa, termelési és informatikai igazgatója. Hozzátette, idén egységesen 25 százalékos béremelést hajtottak végre, de ez sem állította meg a felmondási hullámot.

A fenti példából jól látszik, hogy nem csak az inaktív munkavállalóknak jelentett alternatívát a közfoglalkoztatás. Ugyanakkor nem csak a dolgozóknak, de a foglalkoztatóknak is kiskapu lehet.

Egy, a neve elhallgatását kérő informátorunk szerint olyan is előfordult egy alföldi településen, hogy egy önkormányzati tulajdonú cég egyik (diplomás) dolgozóját választás elé állították, noha több mint 2 éve dolgozott már a cégnél, költségcsökkentésre hivatkozva azt mondták neki, vagy közmunkaprogramban folytatja tovább a munkáját a cégnél, vagy elbocsátják. Erre ugyan törvényileg nem lett volna lehetőség, de persze egy kis ügyeskedés, néhány kiskapu és "okos átpapírozás" megoldotta volna a helyzetet.

Nagy átalakítás következik

Idén márciusban a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, meg kell változtatni a közfoglalkoztatás statikusságát, és minél több embert ki kell vezeti a valós munkaerőpiacra. Ennek módjáról, és ütemezéséről kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az alábbi választ kaptuk:

"A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak átvezetésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt. A 40 milliárd forint keretösszegű közfoglalkoztatásból kivezető - gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő - intézkedésekkel fokozatosan, minél több közfoglalkoztatott személy nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedését tervezzük elősegíteni. A kormány 3-4 éven belül, fokozatosan 150 ezerre szeretné csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát. 2018 nyarától felmenő rendszerben, három éves időszakon belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státusban maradni. A szakképzettséggel rendelkezők csak abban az esetben vonhatók be a közfoglalkoztatásba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt, vagy 3 hónapig nem tudott a hivatal az álláskereső számára megfelelő állást felajánlani. Ha valakit igazoltan, minden erőfeszítés ellenére sem sikerül versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor természetesen maradhat a közfoglalkoztatásban. A 25 év alatti fiatalok ezentúl csak abban az esetben kerülhetnek majd közfoglalkoztatásba, ha az Ifjúsági garancia rendszerben megvalósuló munkaerő-piaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget."

A közfoglalkoztatottak létszáma tavaly érte el a csúcsot, akkor havonta átlagosan 223 469 fő dolgozott közfoglalkoztatottként. Idén az első félévben ez a szám 187 284 főre csökkent.

Sikerdíj, ha el tudnak helyezkedni?

Azok a közfoglalkoztatottak, akiknek sikerül munkát találniuk az elsődleges munkaerőpiacon, elhelyezkedési juttatást kapnak. A "Közfoglalkoztatásból a versenyszférába" program fő célja, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el, ezzel is elősegítve a teljes foglalkoztatás elérését.

Akik közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejárta előtt el tudnak helyezkedni, azoknak jár ez a juttatás, aminek összege havi 22 800 forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint átlagosan 170 ezer forint támogatásban részesül egy személy, aki a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacon helyezkedik el, ez mintegy 7,5 havi támogatásnak felel meg. Akiknek jár ez a támogatás, azoknak igényelniük kell a területileg illetékes járási, vagy fővárosi kerületi hivatalban, tehát nem automatikus.

Tekintettel arra, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban az észak-magyarországi, valamint az észak-alföldi régióban állnak legtöbben, ezért ezekben a térségekben legjelentősebb a közfoglalkoztatásból kilépő, így elhelyezkedési juttatásban részesülők száma. A nyugat- dunántúli régióban dolgoznak legkevesebben közfoglalkoztatottként, ezért ebben a régióban éltek legkevesebben ezzel a lehetőséggel.