Huszonévesen tette fel a világ divattérképére márkáját: így csinálta

Modellként kezdted a karriered. Már az elején tudtad, hogy a divatszakmán belül szeretnél a későbbiekben is érvényesülni, vagy ez a munka során alakult így?

14 éves koromban kezdtem modellkedni, de a szüleim mindig is inkább a tanulás felé tereltek. Év közben ezért iskolába jártam, és nyaranta külföldön dolgoztam. Voltam Milánóban és eltöltöttem 2-3 hónapot New Yorkban is.

Sokáig éltél Londonban is, sőt, volt egy biztos állásod is. Miért döntöttél úgy, hogy visszatérsz Magyarországra és itt próbálsz szerencsét?

A Regent's College-ban végeztem el a BA Business Management szakot, majd a King's College-be mentem nemzetközi marketing szakra, ott végeztem a master képzést. Valóban dolgoztam Londonban egy évet, mert tapasztalatot akartam szerezni marketing-területen, de már akkor is, éjjelente azon dolgoztam otthon, hogyan lehetne megvalósítani az álmom. A táskakollekciómon dolgoztam és azon, hogyan tudom azt sikerre vinni.

A Nini Molnar Bags már elérte Szingapúrt, Ausztráliát, Japánt, Amerikát és Kanadát is. A külföldi megjelenéshez és terjeszkedéshez rengeteg tőke kell, főleg az elején, amikor még a márka sem annyira ismert. Mennyire volt nehéz elindulni itthon, majd kilépni Magyarországról, és betörni a nemzetközi divatiparba?

Nagyon tudatosan építettem fel a márkát. Tudtam, mit akarok, és hogy hogyan szeretném azt megvalósítani. Minimális kezdőtőkével futottam neki, amiből elkészült a POMBAG prototípusa. Hamar lecsaptak rá, pillanatok alatt hatalmas érdeklődés övezte, miután bemutattam a különböző social média felületeken. Sorra jöttek a megkeresések, megrendelések, így nem volt nehéz elindítanom a márkámat: az eladásokat vissza tudtam forgatni. Az interneten gyorsan terjedt a táskám híre, rengetegen jelentkeztek külföldről is. Most már van egy kanadai törzsvásárlóm is. Egyébként épp most utazom majd Londonba, július elején nyílik egy pop up üzlet, ahol az én termékeimet is árulni fogják.

Itthon sok a tehetséges, fiatal tervező, de a legtöbben nem tudnak befutni, nemhogy külföldön, itthon sem.

Attól, hogy valaki tehetséges tervező, lehet, hogy vállalkozóként nem annyira sikeres. Ehhez kell egy habitus, ami nekem szerencsére megvan. Merni kell kockáztatni, nagyban álmodni. És persze fontos az is, hogy az ember jó időben, jó helyen legyen jó termékekkel. A divat világában nagyon előre kell tudni tervezni, tisztában kell lenni azzal, hogy mik lesznek a következő trendek. Ráadásul nem is elég, ha tudod, hogy mi lesz divatos, hanem a trendeknek elébe is kell menni.

2015-ben és 2016-ban például a mongóliai bárányszőr - amiből az én táskám is készül - az egyik legdivatosabb anyag volt, és észrevettem a párhuzamot, hogy a pomponok is nagyon bejönnek a lányoknak. Elég sok ötletem volt, de ennél tartottam ki, úgy gondoltam, hogy ez ütős lehet. Be is jött.

Azt nyilatkoztad korábban, hogy luxusminőséget szeretnél kínálni elérhető áron. A táskáid átlagosan 30-40 ezer forintba kerülnek. Sokan azért nem ezt az árkategóriát neveznék elérhetőnek.

Annak idején én is szezonról szezonra vásároltam a fast fashion üzletek olcsóbb táskáit, és azok rendre tönkre is mentek néhány hónap után. Sokan csinálják ezt, és észre sem veszik, hogy mennyi pénzt költenek el. Valószínűleg éves szinten sokkal többet fizetnek a kiegészítőkért, mint azok, akik vesznek egy drágább, de minőségibb darabot. Szóval hosszabb távon az utóbbival szerintem jobban járunk, tulajdonképpen befektetésnek is tekinthetjük, ami egy időtálló termék esetén meg is térül.

Mekkora a cég? Vannak már alkalmazottaid?

Egyelőre ez egy egyszemélyes vállalkozás, nincsenek alkalmazottaim. Vannak viszont gyakornokaim, akik segítenek a social media felületek kezelésében. Ezzel nagy terhet vesznek le a vállamról: a lánc beszerzésétől kezdve a táskákhoz szükséges szőr megtalálásáig, a közösségi média felületek kezelésén át a vásárlókkal való kapcsolattartásig mindent én csináltam. Most tudok egy kicsit mással is foglalkozni.

Például folyamatosan bővíted a szortimentet.

Idén két új kollekció is kijött. A fonott Sunbag kollekciót egy óriási divatblog is kirakta pár hete, és azóta még jobban megőrülnek érte, hatalmas az érdeklődés. Aztán megjelent a bőrből készült, csillaggal díszített Starbag. A bőr táska készítéstől féltem, mert ez az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő anyag, de találtam egy megfelelő partnert aki segít a tökéletes kivitelezésben. Ugyanazok a hazai szakemberek készítik, akik olyan nagy, nemzetközi divatházak darabjaiért is felelősek, mint a Chloé vagy a Givenchy. A jövőben egyébként az a tervem, hogy háromhavonta kijövök egy új kollekcióval.

Most több tervezővel osztozkodsz egy üzlethelyiségen. tervezed, hogy esetleg a jövőben saját boltot nyitsz?

Elképzelhetőnek tartom, de ez még a jövő zenéje. Most elsősorban az online-ra szeretnék fókuszálni, mert ez a jövő kulcsa. Ezzel mindenkit el tudunk érni Ausztrália legmesszebbi csúcsában, a világ másik oldalán is, de az, hogy az üzletbe hányan térnek be, limitált. Az online-nak viszont nincsenek határai. Rengeteget dolgozok a Nini Molnar brand formálásán és erősítésén, mert ugyan ez nem anyagi jellegű befektetés, de valójában az első üzletem megjelenéséig csak ezen a felületen értékesítettem. Vagyis ennek segítségével termeltem pénzt a cégemnek. Talán ezt is nevezném a márkám egyik legfontosabb alaptőkéjének, mert már a márkám megjelenésekor ismert voltam és nem kellett óriási összegeket áldoznom a bevezetésre, megjelenésekre, népszerűsítésekre.

Magyarországon több szakmában problémát jelent a munkaerőhiány, varrónőkből is hiány van. Mennyire érzékeled te ezt?

A legnagyobb kihívás az elején az volt, hogy találjak egy szűcsöt, aki segít a mongóliai bárányszőrből készült táska prototípusának legyártásában. Ez még inkább kihalóban lévő szakma. Végül találtam egy céget, akinél van még pár profi szűcs, de a téli időszakban érezzük, hogy a kapacitásuk véges. Emiatt már nyáron előkészülünk a téli szezonra.

Sok magyar vállalkozás megy csődbe. Nem tartasz ettől?

Bankbetétem van, ami a mindenkori anyagi biztonságom alapja, de ezen felül jelenleg mindent a cégembe fektetek be. Folyamatosan dolgozok újabbnál újabb kollekciókon hasonlóan a nagy divatmárkákhoz. Ezért már a jövő évi kollekcióimon dolgozom, amelyek finanszírozása komoly összegeket emészt fel. És ne felejtsük el az aktuális kollekciók anyagi fedezetének biztosítását sem! Természetesen, ahogy bővül a márka kínálata, úgy van egyre nagyobb szükség cashflow játéktérre.

Ezért is kezdtem egy típussal, aminek az elkészítése elég tervezhető költség volt. Szerencsére a kezdetektől fogva kedvelik a táskáimat, így az első social media megjelenésem után szinte azonnal eladtam az elsőt. Gyakorlatilag kezdetektől fogva termel bevételt a cégem. A kollekcióim finanszírozását pedig csak úgy tudom fedezni, hogy a bevétel nagy részét visszaforgatom.