Nem lesz könnyű dolga Orbán 30 pluszos "asszonyainak" a munkaerőpiacon

Évek óta tartó folyamat eredményeként mára körülbelül 9 millió 803 ezer Magyarország népessége (KSH 2016. őszi adatai szerint), és a társadalom csaknem 20 százaléka nyugdíjas korú. Az elöregedés és a csökkenő szülési hajlandóság viszont nem magyar sajátosság, Európának szinte minden országát érinti. A jelenség azért okoz problémát, mert társadalom egyre nagyobb százaléka idős, az aktív réteg viszont szűkül, nagyon leegyszerűsítve: kevesebb dolgozónak kell eltartania több nyugdíjast.

Ma Magyarországon a termékenységi arányszám (hány gyermeket vállal egy pár) 1,3, ami jóval elmarad a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szinttől. A népességfogyás megállítása érdekében múlthéten új családpolitikai intézkedéseket jelentett be a kormány, melyek a következők.

Ezekkel az intézkedésekkel vajon elérhető a kívánt cél?

- mondta dr. Szalmai Ivett, a Magyar Szociológiai Társaság Családszociológiai Szakosztályának elnöke. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az igazságosság kérdését is felvetik, ugyanis csak egy bizonyos réteget támogat ezzel az állam. Hiszen sokan nem férnek hozzá lakáshitelhez, illetve diákhitellel is csak az egyetemi végzettségűek rendelkeznek. Többet ér egy diplomás nő gyermeke, mint bármelyik gyermek?

Szintén kritikaként fogalmazta meg a szakember, hogy a bejelentett intézkedések egy része (például a diákhitellel kapcsolatos) kizárólag a nőket célozza, ami azt a szemléletet erősíti, hogy a nőnek elsődleges feladata a gyermeknevelés. Véleménye szerint sok problémára megoldás lehet, ha a gyermeknevelés a szülőpár feladata lenne.

De miért nem akarnak szülni a magyarok?

Több kutatás is azt állítja, hogy a magyar nők többsége két gyermeket tervez, ennek ellenére sokan csak egyet tudnak vállalni, ami mögött számos ok állhat. A család és a munka összeegyeztetése nagy kihívás, és nagy a bizonytalanság is, mivel semmilyen garancia nincs arra, hogy az édesanyát a babázós évek után visszaveszik korábbi munkahelyére. Hosszabb távon egy fizetésből megélni pedig a családok többségének lehetetlen.

A párkapcsolatok dinamikája is megváltozott, ma már egyáltalán nem evidens, hogy a pár örökké együtt marad. Egy családfelbomlás pedig mindkét szülőnek hatalmas rizikó. A KSH tavaly őszi felmérése szerint

Őket szinte semmilyen szociális háló nem védi, nem kapnak plusz támogatást az államtól (ezer forinttal magasabb családi pótlék jár nekik, mint a kétszülősöknek). Ez is olyan rizikófaktor, ami miatt többen letesznek a gyermekvállalásról, vagy csak egy gyermeket hoznak világra. A szociológus szerint a népesedési problémák jóval összetettebbek, nem lehet pusztán családpolitikai intézkedésekkel megoldani.

- mondta a Pénzcentrumnak dr. Szalma Ivett. Emellett a családtámogatásban fontos az állandóság, a stabil intézményrendszer, mert az biztonságot ad. Mint például a családi pótlék (bár célszerű lenne minden évben növelni legalább az infláció mértékével), aminek léte nem függ az aktuális kormányzástól, biztosan lehet rá számítani.

A bölcsődei férőhelyek számának növelése is a családok segítését szolgálja, hogy mindkét szülő dolgozhasson, ugyanakkor a mennyiségi keret növelése mellett érdemes lenne a minőségre is nagy hangsúlyt fektetni, hogy a szülők jó szívvel hagyhassák ott gyermeküket. Ezzel az intézkedéssel (plusz GYED extra népszerűsítésével) arra ösztönözné a kormány az édesanyákat, hogy hamarabb térjenek vissza a munka világába.

Esélyek a munkaerő-piacon

A munkaerő-piacon nőként még mindig nehezebb érvényesülni, és ezt a munkavállalók jelentős része így gondolja. A Randstad 2016 őszén készült felmérése szerint minden második magyar munkavállaló gondolja úgy, hogy jelentkezéskor vagy előléptetéskor is a férfiaknak kedveznek a munkaadók. Tízből hat nő úgy véli, hátrányból indulnak egy pozíció megpályázásakor, illetve kinevezés esetén.

Ha alapul vesszük, hogy a kormány arra ösztönözné a fiatal nőket, hogy egyetem után (diplomás GYED) előbb az anyagságot válasszák, és lehetőleg három gyermeket hozzanak a világra (akkor nem kell visszafizetni a diákhitelt), az durva számítással azt jelenti, hogy a nő 30 évesen jelenik meg először a munkaerő-piacon, három gyermekkel, diplomával, és nulla munkatapasztalattal.

- mondta a Pénzcentrumnak Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egy 30 éves munkavállalónak sok előnye is lehet egy frissdiplomással szemben, így például a lojalitás: a kisgyermekes anyukákra nagyon jellemző, hogy ha egy vállalatnál megbecsülik őket, akkor nagyon megbízható, hűséges és lelkes munkatársak lesznek, hiszen pontosan tudják, hogy nem mindenhol kapnának lehetőséget. Ráadásul a babázás ideje alatt számos olyan készségre tesznek szert a szervezés és multi-tasking területén, amit nagyon jól tudnak hasznosítani a munkájuk során is.

- mondta Szokody Ágnes.

Egy 30 éves, három gyermekes, diplomás, ám munkatapasztalattal nem rendelkező nő munkaerő-piaci sikere gyakran a kitartásán és a találékonyságán múlik, hiszen nem járt útra lép - véli Nagy Andrea, a Parrish & Crawler International szakmai igazgatója.

- mondta Nagy Andrea.