Hollandia lehet az új Anglia

Szombaton debütált az Indavideón a Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat Hollandiát feldolgozó része. A témának külön aktualitást ad, hogy a Hollandia felé áramlásra jó nagy lapáttal tehet rá a brexit: most hogy Anglia egyre kevésbé lesz vonzó hely az uniós polgároknak, más országokba, például az eddig is népszerű Hollandiába tevődhet át a kivándorlási góc. Ebből az alkalomból kicsit utánajártunk, mire számíthatnak az Európa legvizesebb országában újrakezdő magyarok.

Hollandiáról alapjáraton nyilván mindenkinek a tulipán, a fapapucs, a csatornák, a biciklik és a legális füvezés jut eszébe, de ezen túllépve egy csomó dolgot érdemes tudni az országról, mielőtt kiköltözésre adnánk a fejünket.

Pár adat a hollandiai magyarokról

A legnépesebb Benelux állam már ma is számottevő magyar kisebbséggel rendelkezik: a helyi statisztikai hivatal nyilvántartása szerint mintegy 22 ezet magyar él kint. Róluk viszonylag keveset tudni, a kutatások csak életkorra, nemre, családi állapotra, és arra kérdeznek rá, hogy valaki első vagy második generációs bevándorló.

Ez alapján annyit tudunk megállapítani, hogy a kinti magyarok több mint a fele (13 ezer ember) nem Hollandiában született. Érdekes módon a nemek aránya messze nem egyenlő: 11720 nőt és 10360 férfit tartanak számon. A hollandiai magyarok közül 13 ezren egyedülállók, arányuk az első generációs bevándorlók között különösen nagy, közülük 9 ezren, közel 70 százaléknyian nem voltak még soha házasok. Ez valószínűleg abból fakad, hogy a mostanában kiköltözöttek nagy része fiatal, még nem alapított családot, és a családot alapítók körében is egyre kevésbé fontos a hivatalos papír. A kint élők nagy része, 65 százaléka aktív korú, 20 és 65 év közötti.

A KSH a legutóbbi mikrocenzuson szintén gyűjtött adatokat a kivándorolt magyarok itthoni hozzátartozóitól. Ezeket ugyan már két éve vették fel, de jobb közelítéssel azóta sem rendelkezünk a témában. Ennek alapján Hollandia - bár csak a kétezres évek második felében lett sláger - a 4. legnépszerűbb EU-s célország. A felméréskor az országot elhagyók 4 százaléka ment oda, de a tendencia egyértelműen felfelé ívelő, pedig a felmérés még bőven a brexit előttről származik. Az országba vándorolt népesség pénzhazaküldésben is élen jár, Németország után a második e tekintetben: a hollandiai honfitársaink 35 százaléka ad haza a fizetéséből a statisztikai hivatal legutóbbi számai szerint.

Van pénz, de nem ez számít

Bár a kinti magyarokról kemény statisztikai adataink alig vannak, a Menjek/Maradjakhoz készült egy pszichológiai megközelítésű minikutatás körükben, ami többek között az életcélokat, a hazaköltözési hajlandóságot, az értékrendet mérte fel. Ennek alapján a válaszadók kicsivel több, mint a fele meglehetősen elégedett az éltével, de érdemes megjegyezni, hogy a jóllét nem jön automatikusan: a boldogsággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok erős összefüggést mutatnak a nyelvtudással, a foglalkoztatással és a munkával való elégedettséggel is.

A felmérés arra jutott, a hollandiai magyarok a pénzt mint értéket az utolsók közé rangsorolták a megadott lehetőségek közt, helyette az egészség, a család, a személyes fejődés hódított, összességében talán kevésbé a materiális értékekre helyezik a hangsúlyt, mint a magyarországi magyarok. Hollandiában élő honfitársaink legnagyobb része, 48 százalékuk a hazaköltözéssel kapcsolatos kérdésnél a “talán egyszer" választ jelölte meg, a hamarosan biztosan hazaköltözők csak 13 százaléknyian vannak,

Mivel átfogó, részletes kutatások még nem születtek arról, hogyan élik meg a hollandiai magyarok az ottani viszonyokat, kint élő ismerősökhöz és az ottani magyarok sztorijait gyűjtő blogokhoz fordultunk, hogy megnézzük mi a helyzet. A következőkben benyomások következnek arról, milyen kihívásokkal kell megküzdeni Hollandiában magyarként.

Jó lakhatást intézni baromi nehéz

Hollandiában még európai viszonylatban is kifejezetten drága a lakhatás, az árak Párizzsal vetekednek. Ha nem gondolkodunk saját lakásban, és hajlandóak vagyunk több emberrel összeköltözni, akkor is nagyjából havi 500 euró körüli összeget kell rászánnunk, ha saját szobát szeretnénk egy jobb helyen lévő lakásban. Ráadásul ha egyedül vagyunk, és nem ismerőseinkkel közösen keresünk lakást, akkor más népszerű európai városokhoz hasonlóan a holland városközpontokban is szabályos felvételi meghallgatásokon kell részt vennünk, hogy szobához jussunk.

Érdekesség, hogy bár a az ELTE TÁTK Módszertani Kutatóközpontjának felmérése szerint a magyarországi Y-generáció értékrendje a holland társadaloméval egyezik a legnagyobb mértékben, a kint élők közül azért sokan meglehetős nehézségekről számolnak be beilleszkedés terén - ez persze önmagában nem sokat jelent, előfordulhat, hogy máshol még rosszabbul menne nekik.