Kiderült, ennyivel emelkedhet a minimálbér

A korábbi évek gyakorlatához képest tavaly hónapokkal előrehozták a költségvetés vitáját - Lázár János már júniusban bejelentette, hogy várhatóan 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér 2016-ban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter "ajánlata" csak egy hajszálnyival tért el a büdzsétervezet nettó átlagkereset növekedésére vonatkozó 5,6 százalékos előrejelzésétől. Lázár javaslata alapján a tavalyi bruttó 105 ezer forintnyi minimálbér 110 775 forintra emelkedett volna - ehhez képest szintén csak egy "hangyányival" magasabb bérnövelésben állapodtak meg végül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF):

A 2017-es költségvetés tervezetében a bruttó és nettó átlagkereset növekedését egyaránt 5,1 százalékosra ütemezték be, ez a szám lehet tehát az irányadó, a tavalyi metódushoz hasonlóan - mondta Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője.

Nem volt szerencsés előrehozni

A napirend szerint előrehozzák a minimálbér tárgyalásokat is a következő hetekre. A szociális partnereknek a költségvetés és az adótörvények júniusi elfogadása előtt lesz lehetősége érdemben alakítani a legkisebb bér és a bérminimum szabályain - ez a tavalyihoz képest elvileg nagyobb mozgásteret kínál, hiszen akkor már egy elfogadott büdzsé mellett zajlottak a tárgyalások. Ám, míg tárgyév végére a következő évi gazdasági és piaci viszonyok tisztábban tervezhetőek addig május-júniusban még jóval nehezebb számolni a fontos makroszámokkal - ez pedig igencsak nehezíti a megállapodást.

Mivel ezen objektív alapok hiányoznak,

 - érvelt a lapnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Az érdekképviselet ugyanakkor az 5,1 százalékosnál szerényebb, inflációval megegyező, vagy reálértékű minimálbér-növekedést tartana indokoltnak.

Érdemben kell emelni

Tavaly azért nem született béregyezség, csak politikai alku a kormány iránymutatása alapján, mert - a munkavállalói oldalon egyedüliként -, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem fogadta el a vállalkozók által kialkudott minimálbér-növelés mértékét - emlékeztetett Kordás László elnök. Úgy látja azonban, hogy a küszöbön álló tárgyalásokon a többi érdekképviselet már nem lesz ennyire kompromisszumra kész.

Ehhez muníciót adhat, hogy idén már ágazati szinten sok helyütt javult a dolgozók pozíciója - például a kereskedelemben, a fuvarozásban és egyes cégeknél az autóiparban két számjegyű bérfejlesztések történtek. A MASZSZ a minimálbér esetén ugyancsak két számjegyű emelést kér, illetve

Kordás feszített tempójú bértárgyalásokra és a többi szakszervezet részéről a tavalyinál nagyobb kitartásra számít, azt is elismerte azonban, hogy az idei gazdálkodási adatok ismerete nélkül a munkáltatókkal való megállapodás nehezebb lehet. Meglátása szerint a vállalkozóknak be kellene látniuk, hogy maguk alatt vágják a fát, ha nem tesznek érdemi, "jelzésértékű" bérfejlesztést - mert így dolgozóik elhagyják őket.

Megmarad a segély - megnyesik a közmunkát

Orbán Viktor kormányfő még 2014 őszén jelentette be:

A kabinet akkor megpendített szándéka az volt, hogy négy év leforgása alatt évente negyedével csökkenjenek a foglalkoztatást helyettesítő támogatások, ezeket kiváltva pedig az érintetteket a közmunkaprogramba tereljék be.

Ám mostanra már látszik, hogy a kormányzat lemondott erről a tervről. Míg az állam 2015-ben 50 milliárd forintot költött álláskeresési ellátásokra, addig 2016-ra "csak" 3 milliárd forinttal rövidítették meg az előirányzott keretet és 2017-re, a munkanélküliek ellátására változatlanul 47 milliárd forinttal számol az új büdzsé tervezete.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) idei tervezetében meg is fogalmazzák, hogy a közfoglalkoztatásba bevonhatók létszámának további növelése - mentális, szociális okok, vagy egészségügyi problémák miatt - korlátozott lehet, így a 2016-ra meghatározott, havi átlagban 250 ezer főnyi közmunkás létszám várhatóan tovább már nem emelkedik. És míg a kormány az idei évre 340 milliárdos rekordösszeget költene közfoglalkoztatásra, addig 2017-re 325 milliárd forintra mérsékelte az előirányzatot.

Kiss Ambrus szerint az állam valószínűleg már 2016-ban sem lesz képes maradéktalanul elkölteni a közmunkaprogramra szánt teljes keretet - hasonlóan 2015-höz, amikor ráadásul egy szűkebb, 270 milliárd forintos előirányzatból maradt meg 17 milliárd - többek közt azért, mert nem volt elég jelentkező. Szintén az NFA-fejezet indoklásában olvasható, hogy, az újabb, a közfoglalkoztatásba sem bevonható társadalmi rétegek foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésére kormányzati programot dolgoznak ki. E terv részleteit azonban nem vázolják fel.

Repedezik a jég, de ez még semmi

Az irányvonalon az látszik, a közmunka továbbra is domináns szerepet fog betölteni a másodlagos munkaerőpiacon. A kormány nem igyekszik valódi alternatívát kínálni, bár rájött, hogy nem érdemes ezt az eszközt "túltolni". Az NFA teljes,

Foglalkoztatási és képzési támogatásokra körülbelül 16,2 milliárd, míg szakképzési és felnőttképzési támogatásokra kereken 20 milliárd forintot fordítanak - utóbbi azért több mint 6 milliárddal bővebb, mint a 2016-os keret.

Ha a közeljövőben ütne be egy, a 2008 utánihoz hasonló leépítési hullám, a kormánynak minden bizonnyal az NFA-n kívüli eszközökkel lenne szükséges kezelnie helyzetet - a Bérgarancia-kifizetésekre előirányzott (2016-hoz képest 20 százalékkal -ismét- megkurtított) 4 milliárd forintnyi keret elégtelen lenne arra, hogy mentőövet nyújtson nehéz helyzetbe került cégeknek, illetve átmeneti bértámogatást nyújtson jelentősebb számú állását veszített dolgozónak.

A jelenlegi kormányzati vízió ismeretében még arra sincs sok esély, hogy megvalósuljon a MASZSZ újabb javaslata: az érdekképviselet szerint - visszanyesve a közmunkaprogram vízfejéből - az NFA rovására el lehetne különíteni egy 15-20 milliárd forintnyi alapot, amely az olyan gyönge versenyképességű cégeket támogatna likviditásmegőrzési céllal, amelyek alig-alig tudnának kigazdálkodni egy érdeminek mondható béremelést.