Miközben a globális vagyon évről évre növekszik, és a tőke sosem látott ütemben áramlik felfelé, semmi nem garantálja, hogy ebből valaha is jut a többségnek.
Bár tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, ugyanakkor 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé - írja a Portfolio.
Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok között erősödő jövedelmi különbség: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.A héten jelent meg a KSH háztartások életszínvonalát vizsgáló legfrissebb tanulmánya a 2014-es évre vonatkozóan. Ebben az életszínvonalat a háztartásokban egy főre jutó jövedelem alakulása alapján követhetjük, ami tehát nem csak a munkavállalókat, hanem a teljes népességet magában foglalja. A jövedelmek pedig három forrásból erednek: munkajövedelemből, társadalmi jövedelemből (nyugdíjak, illetve egyéb állami transzferek) és egyéb jövedelmek.
Emelkedik az átlagos életszínvonal
Magyarországon az egy főre jutó nettó reáljövedelmek az elmúlt egy évtizedben viszonylag hullámzóan alakultak, amiben a pénzügyi válság is közrejátszott, azonban 2013 óta elmondhatjuk, hogy a számok szerint ismét javul az életszínvonal.
Hogyan oszlik meg a jövedelem a társadalomban?
2014-ben évente nettó 1 millió 100 ezer, vagyis nagyjából havi nettó 92 ezer forint jövedelem jutott egy főre az országban átlagosan. Az átlag persze nem sok mindent árul el a jövedelmek eloszlásáról, illetve az egyenlőtlenségek csökkenéséről/növekedéséről. Hogy ezt megtudjuk, a KSH jövedelem szerint tizedekre osztja a lakosságot, úgy, hogy hozzávetőlegesen minden tizedben ugyanakkora legyen a létszám. Így mondható, hogy az alsó tizedbe tartozók a legszegényebb egy millió, míg a felső tized a leggazdagabb egymillió magyart képviselik.
Ha így nézzük a jövedelmek alakulását, láthatjuk, hogy továbbra is óriási a különbség a két szélső tized között. A legalsó kategóriába tartozók évi nettó 317 ezer/havi nettó 26 ezer forint jövedelem jut egy főre, miközben a legfelsőben évi 2 millió 600 ezer/havi 220 ezer forint, vagyis több mint nyolcszoros a különbség. Pozitívum ugyanakkor, hogy a különbség valamivel csökkent a 2013-as csúcshoz képest.
Alapvetően a középső jövedelmi osztályok egy főre jutó bevétele között a legkisebb az eltérés, míg a legfelső és az alatti 9. tized között a legnagyobb - ez a korábbi években is így volt. Azonban ezek a különbségek nem csökkennek, hanem továbbra is emelkednek. 2014-ben a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók nettó átlagjövedelme 64 százalékkal volt magasabb, mint az alatta lévő tizedben. Ugyanez az arány 2007-ben még "csak" 55 százalék volt, míg 2010-ben 58 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Régiós különbségek
Az ország hét régiója közül továbbra is a fővárost is felölelő közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt évente nettó 1 millió 254 ezer/havi 105 ezer forint jutott egy emberre tavaly. Eközben a legszegényebb régió is ugyanaz maradt: Észak-Alföldön évi nettó 910 ezer/havi 76 ezer forint jut átlagosan egy emberre. A többi régió helye viszont változott a ranglistán.
A legszembetűnőbb életszínvonal-növekedést az ország nyugati felében tapasztalhattuk 2010 és 2014 között. Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon ez alatt a négy év alatt negyedével nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem összege, míg Közép-Dunántúlon ötödével.
Összességében tehát, bár 2013 és 2014 között arányaiban az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a leginkább, több év átlagában nem ilyen kedvező a helyzet, az elmúlt években az alsó társadalmi rétegek jövedelme alig-alig bővült. Így az alsó jövedelmi rétegbe még mindig jóval többen tartoznak, mint 2010 előtt, miközben a felső, felső-középosztályba tartozók súlya számottevően nagyobb lett. A középosztály pedig jelentősen leszűkült: volt, akik feljebb kerültek, és voltak, akik lejjebb csúsztak.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


