Pénzcentrum • 2014. március 3. 05:29
Kevesen gondolnak rá, pedig akár ingyen is bebiztosíthatják, hogy a számlájukon lévő pénz ne képezze a hagyatéki eljárás részét. Egy haláleseti rendelkezés megadásával rengeteg időt és pénzt is megspórolhatunk szeretteinknek, ha a tragédia bekövetkezne.
Sokan nem is tudnak róla, hogy bankszámlájukhoz, bankbetétjükhöz haláleseti rendelkezést is megadhatnának. Pedig minden banknál igen kedvező feltételek mellett lehet rendelkezni egy vagy több kedvezményezettről. Van olyan pénzintézet, ahol ráadásul díjmentesen biztosítják ezt a lehetőséget az ügyfelek számára. De a többi banknál is kétezer forint alatti összegből megnevezhetjük a halálunk esetére szóló kedvezményezettet (vagy a részesedési arányuk megjelölése mellett kedvezményezetteket), aki(k)nek a bank köteles kifizetni a számla egyenlegét attól függetlenül, hogy törvényileg ki az elhunyt örököse. Ugyanakkor az elhalálozási rendelkezés a számla tulajdonosát vagy a meghatalmazottakat nem korlátozza a számla feletti rendelkezésben a tulajdonos életében.
5+1 tipp: így lehet neked is magasabb nyugdíjad
A kedvezményezett jelölésével tehát biztosíthatjuk azt, hogy a bankszámlán lévő összeg ne tartozzon az egykori számlatulajdonos hagyatékhoz. Így a halál tényének hitelt érdemlő igazolás mellett, de a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül a kedvezményezett részére kifizeti a bank a pénzt - tájékoztatta lapunkat az UniCredit Bank. A kedvezményezetti jelölés semmilyen feltételhez nem köthető. A kedvezményezett rendelkezése csak a számla megszüntetésére és a számlán lévő összeg kifizetésére vagy átutalására vonatkozhat.
Amennyiben a számlához lekötött betét is tartozik, arra törvényileg szintén van lehetőség külön rendelkezést megadni. Fontos viszont kiemelni, hogy az MNB felügyeleti szervének (azaz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) jogértelmezése szerint értékpapírszámlákra, így például a Tartós Befektetési Száma (TBSZ) vagy a Nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ), nem lehet ilyen rendelkezést megadni. Állásfoglalásuk szerint az értékpapírszámla egyenlege a számlatulajdonos halála esetén az öröklési jog szabályai szerint az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyon, melyre érvényesen nem tehető haláleseti kedvezményezetti rendelkezés.
Közös számlák, bankonként eltérő szabályok
A K&H Üzletszabályzatában a közös tulajdonú számlákra vonatkozóan az található, hogy a bank a közös számlanyitására úgy tekint, hogy a számla tulajdonosai egyidejűleg arra vonatkozóan is nyilatkozatot tettek, hogy egymást jelölik egyedüli kedvezményezettnek. Az egyik számlatulajdonos halála esetén a számla egyedüli tulajdonosa a másik számlatulajdonos lesz. Közös számla esetén egyéb haláleseti rendelkezés nem tehető. A CIB Banknál viszont a két bankszámla-tulajdonos nevére nyitott számla esetén az egyikük elhunytával a bank az egyenleg felét zárolja, és azt csak elhalálozott örököseinek fizeti majd ki (a hagyatéki eljárás befejezését követően). Érdemes tehát utánajárnunk, hogy a közös tulajdonú számlánk milyen jogviszonyt takar, és hogy milyen lehetőségeink vannak haláleseti rendelkezés megadására.
De mire is jó ez az egész?
Ha nem rendelkezünk haláleseti rendelkezéssel, akkor a bankszámla vagy lekötött betét is a hagyatéki eljárás részét képezi. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a közjegyző írásos rendelkezésének másolatát be kell vinnünk a bankhoz. Ez alapján az egyenleget zárolni fogják a hagyatéki végzés kiadásáig, és az örökös részére is csak ekkor történhet meg a kifizetés. Azonban egy-egy ilyen hagyatéki eljárás hosszú hónapokig is elhúzódhat, addig pedig semmit nem lehet tenni a pénzzel: sem hozzáférni, sem lekötni. Ha egy ötmilliós egyenleget veszünk alapul, melyet fél évig leköthetnénk, de nem tudunk, akkor 1,8 százalékos kamatot nézve is 35 ezer forintot bukunk ezen időszak alatt (egy év alatt pedig 79 950 forintot, és ezekből az összegekből a kamatadó is levonásra került már).
De nem csak a pénz ezen időszak alatti hozzáférhetetlensége a probléma. Mivel a magyar öröklési rend szerint az elsődleges örökösök a gyerekek, előfordulhat, hogy kiskorú leszármazottakra száll az akár több milliós egyenleg. Az özvegyet pedig csak haszonélvezeti jog illeti meg, ami egy bankszámla esetén a kamatokat jelenti. Kiskorú gyermekek esetén a gyámügy fogja kezelni az örökölt pénzt egy gyámhatósági számlán nagykorúságukig, ami egyrészt rengeteg macerával jár: a számláról csak a hatóság engedélyével lehet bármilyen összeget is elkölteni. Így ha a gyermekek taníttatására, nevükre történő lakásávásrlásra is szeretnénk belőle költeni, a hatóságoz kell minden egyes alkalommal engedélyért fordulni. (A március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv az öröklési törvény rendelkezéseit annyiban módosítja majd, hogy az özvegynek is ugyanannyi jut örökrészül, mintha az elhunyt gyermeke lenne. Két gyermek esetén tehát három részre osztódik az örökség. További változás lesz, hogy az özvegy haszonélvezeti joga csak a közös lakásra korlátozódik majd.)
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bukhatják a szerelmesek az ingyenes készpénzfelvételt
Másrészt, mivel kevés bank hajlandó a gyámsági számlákkal foglalkozni, a kamatozása is igen kedvezőtlen: a Zirci Takarékszövetkezet példál évi 0,25 százalékos kamatot kínál jelenleg gyámhatósági bankszámlára. Ebből következik, hogy mire a gyermek nagykorú lesz, az örökölt összeg sokkal kevesebbet fog érni, mint eredetileg, hiszen az infláció alatti kamatozás miatt fokozoatosan veszít az értékéből. Amennyiben volt haláleseti rendelkezés a számlához (például az özvegy vagy egy nagykorú gyermek nevére), úgy a bank csak neki, a kedvezményezetnek fizetheti ki az összeget, és így kiskorú gyermek esetén nem kerül a számla a gyámügy ellenőrzése alá sem, de az összeg mégis családon belül marad.
Összességében tehát azokban az esetekben érdemes leginkább előre gondolkodni és rendelkezni, ha a törvényes örökös a kedvezményezett, hiszen nem kell kivárni a hagyatéki eljárás végét, hogy a pénzhez hozzáférjünk. Vagy amikor egy házaspár közösen használ egy számlát, és a számlatulajdonos meghal, akkor a másik személy számára nem blokkolódik a számla hónapokig (amire például az özvegy jövedelme továbbra is érkezik). Ezeken felül, ha valaki nem szeretné, hogy a törvényes örökösei kapják a pénzét, vagy közülük csak egy valakire hagyná bankszámláját, szintén az elhalálozási rendelkezés jelenthet megoldást.
Kedvezményezettként jutottam a pénzhez, milyen kötelezettségem van a NAV felé?
A takarékbetétekről szóló törvény rendelkezése szerint elhalálozási rendelkezés esetén az összeget a kedvezményezett részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a tulajdonos hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. A fenti rendelkezésből következik, hogy nem számít az így megszerzett összeg örökségnek, és nem kell öröklési illetéket sem fizetni utána. Ugyanígy SZJA-fizetési kötelezettség sem keletkezik - tájékoztatta lapunkat egy polgári jogban jártas ügyvéd.
Ha nem rokontól kerül megszerzésre a fenti módon az összeg, akkor egy jogeset értelmében ez ajándéknak minősül, ami von maga után ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget, de az ebben az esetben is igaz, hogy az elhunyt törvényes örörkösei nem tarthatnak rá igényt. Ha pedig egyenes ági rokonokról van szó, akkor ajándékozási illetékfizetési-kötelezettség sem keletkezik.