Pénzcentrum • 2013. július 11. 12:12
Akár több tízmillió forintos bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek elveszítik a nyomdai úton előállított számlákat, nyugtákat. Meglepetés érheti azokat is, akik 2012 januárja előtt veszítettek el bizonylatokat. Az adóhatóság ugyanis visszamenőlegesen alkalmazza ezt a szigorítást - értesült a Pénzcentrum.hu.
Tavaly január elsejétől megváltoztak a bizonylatok megőrzésére vonatkozó szabályok az adózás rendjéről szóló törvényben (art.). A nyomdai úton előállított számlák, nyugták megőrzésének elmulasztása esetén a nem magánszemély adózók esetén jelentősen szigorodott a szabályozás. Az új rendelkezés szerint a bírság összege 500 ezer forint, és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e.
Különösen nagy gondot okozhat ez a szabályozás abban az esetben, ha a vállalkozás például elveszít egy 50 lapos számlatömböt. Ekkor 50x500 000, azaz 25 millió forintos bírsággal is sújthatja az adóhatóság.
Az art. átmeneti rendelkezései szerint a jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
Ezt a rendelkezést Angyal József okleveles adószakértő szerint úgy kell értelmezni, hogy az adóhatóság csak akkor bírságolhat az tavaly január elsejétől módosított rendelkezések alapján, ha az adózó a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzését 2011. december 31-ét követően mulasztja el.
Ezzel szemben azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóhatóság nem veszi figyelembe az átmeneti rendelkezésekben foglaltakat. Példa erre egy vállalkozás esete, amely részére rendszeresen a könyvelője vásárolt számlatömböket. Az adóhatóság egy ellenőrzés során megállapította, hogy kettő számlatömb nincs meg. A könyvelő 2008-ban vásárolta a számlatömböket, amelyeket nem adott át a vállalkozásnak, nem is kerültek be a nyilvántartásba.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az adóhatóság azonban úgy határozott, hogy nincs jelentősége annak, hogy már 2008-ban eltűntek a számlatömbök, az a lényeg, hogy ez 2012-ben derült ki. Vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt az időpontot minősíti a megőrzési kötelezettség elmulasztása időpontjának, amikor nem tudta bemutatni a vállalkozás a nyomdai úton előállított számlát, nyugtát. Az említett adózóra a módosított törvény szerint kiszabhatónál jóval kevesebb, 5 millió forint mulasztási bírságot rótt ki a NAV. Ellenben az pontosan a tízszerese a korábban hatályos törvény szerint megállapítható 500 ezer forintnak.
Az okleveles adószakértő szerint az említett adózóra legfeljebb 500 ezer forint bírságot lehetett volna kiszabni, tekintettel arra, hogy a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, így a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
Angyal József egyébként egyetért a mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés szigorításának elsődleges céljával, vagyis a fiktív számlázás visszaszorításával. Ettől függetlenül azonban véleménye szerint ellentétes az art. átmeneti rendelkezésével a módosított szabályok visszamenőleges alkalmazása.