Így viszi el a pénzedet a NAV, Te is beleszaladhatsz

Az adózók nagy többsége abszolút nincs tisztában azzal, hogy milyen esetekben inkasszózhatja a számláját az adóhatóság. Először is nem árt tudni, hogy mi számít végrehajtható okiratnak. Ezt az adózás rendjéről szóló törvény 145. paragrafusa határozza meg.

A legfontosabb végrehajtható okirat maga az adóbevallás. Tehát ha az adózó bevallotta a fizetendő adót, akkor azt kötelezettségként előírják a folyószámláján, ami ettől az időponttól végrehajthatóvá válik. A másik végrehajtható okirat a jogerős adóhatósági határozat. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan válhat jogerőssé egy adóhatósági határozat, tisztában kell lennünk az adóigazgatási eljárással - hívja fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő.

Az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó eljárásban nem állapítható meg adóhiány, legfeljebb mulasztási bírság. Adóhiányt akkor lehet megállapítani, ha az adóhatóság utólagos vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az adóbevallásban foglalt adatok megfelelnek-e a valóságnak.

Az ellenőrzést jegyzőkönyv zárja le, az ebben foglaltak alapján azonban még nem indíthat végrehajtást az adóhatóság. Az ellenőrzési eljárást követi a hatósági eljárás. Ennek keretében az adóhatóság határozatot hoz. Ez az első közbenső időpont, amikor az adóhatóság végrehajtási cselekményt végezhet.

Amennyiben valószínűsíthető, hogy az adózó eltünteti a számlájáról a pénzt a NAV elsőfokú, még nem jogerős, vagyis nem végrehajtható határozatát követően, akkor az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását. A biztosítási intézkedésnek azonban visszafordíthatónak kell lennie, mivel az nem jelent tényleges végrehajtást, hanem csak zárolást.

Csőd is lehet a vége

Nagy hírverést kapott a médiában két évvel ezelőtt a CSOKI Kft. esete. A NAV 2011 nyarán átfogó ellenőrzést indított cégnél. A vizsgálat az összes adónem tekintetében nullás eredményt hozott, egy vevőt kivéve mindent rendben találtak. A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a CSOKI Hungária Kft. dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltötte a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti - nyilatkozta két évvel ezelőtt Illés László a gazdasag.hu-nak. A cég tulajdonos-ügyvezője azt állította, hogy a NAV szerint az üzlet valós volt, de azt állapította meg, hogy a szlovák cég által megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét, vagyis a cég áfát csalt.

Az adóhatóság határozata még nem volt jogerős, amikor úgy intézkedett a pénz biztosításáról, hogy lefoglalta a kft. teljes árukészletét, állóeszközeit, és arra hivatkozva, hogy gyorsan romló termékekről van szó, azokat értékesítette is, ráadásul féláron. Angyal József szerint erre nem lett volna joga az adóhatóságnak biztosítási intézkedés keretében, nem jogerős határozat esetén nem foglalhat, nem árverezhet, nem inkasszózhat .Erre csak végrehajtható okirat esetén van lehetőség. Annyit tehetett volna az adóhatóság, hogy elidegenítési tilalmat jegyeztet be a vagyontárgyakra, az árukészlet eladásából származó bevételre pedig elrendeli a pénzösszeg biztosítását a bankszámlán.

Illetéket csak az adóhiányra lehetne kiszabni

Az elsőfokú határozattal szemben fellebbezni lehet. Sokan anyagi okok miatt a fellebbezés helyett fizetési könnyítési eljárást kezdeményeznek. Az eljárási illeték minden megkezdett 10 ezer forint után 400 forint, legfeljebb 500 ezer forint lehet. Ha valaki nem fellebbez, akkor kvázi elismeri a tartozását. A szakértő tapasztalatai szerint a NAV döntő többségében elutasítja a fizetési könnyítési kérelmeket. Csak olyan esetekben engedélyezi, ha az adózó teljes vagyonnyilatkozatot téve bizonyítani tudja, hogy vacsora helyett már a küszöböt rágja.

Nem árt tudni azt sem, hogy illetéket csak a határozatban megállapított adóhiány összegére lehet kiszabni, a jogkövetkezményekre - bírságra, késedelmi pótlékra - nem - hívja fel a figyelmet Angyal József. Számtalan határozattal találkozott már, amikor a jogkövetkezményekre is megállapítja az adóhatóság az illetékkötelezettséget. Emellett az is gyakori, hogy amikor az adózó beadja a fellebbezését az adóhatóság elsőfokú határozatára, egyből előírják a számláján az illetékkötelezettséget. Az adóhatóság - tévesen - végrehajtható okiratnak tekinti a fellebezési okiratot. Ezzel szemben a fellebbezési illeték meg nem fizetése nem akadálya a jogorvoslati eljárás lefolytatásának. Ha az adózó önként megfizeti, akkor túlfizetésként kell a számláján nyilvántartani az összeget.

Akkor kell kötelezettségként előírni a folyószámlán az illetéket, ha a másodfokú adóhatóság helybenhagyja az elsőfokú határozatát. Ha viszont részben helyt ad a fellebbezésnek, akkor vissza kell utalni a túlfizetést. Az adóhatóságnak joga van külön határozatban megállapítani a fellebbezési illetéket, de ezzel a határozattal szemben is lehet fellebbezni. Ennek ellenére az adóhatóság a nem jogerős illetékkiszabást jogerős követelésként tartja nyilván az adófolyószámlán - tapasztalja az okleveles adószakértő.

A legnagyobb meglepetés azokat érheti, akik nincsenek tisztában a jogorvoslatra, illetve a jogkövetésre vonatkozó különböző határidőkkel. A másodfokú, jogerős adóhatósági határozattal szemben bírósági keresetet lehet benyújtani. A törvény szerint erre 30 napjuk van az adózóknak. Arra viszont csak 15 nap áll rendelkezésre, hogy önkéntesen teljesítsék a jogerős határozatban foglaltakat.

A bírósági jogorvoslati idő letelte előtt viszi a pénzt az adóhatóság

Nagyot koppanhat, aki a 30 napos határidő végén adja be a bírósági keresetét. Időközben ugyanis az adóhatóság sok esetben már végrehajtást kezdeményez arra hivatkozva, hogy az adózó nem teljesítette önként 15 napon belül a kötelezettségét. Ezért ha valaki meg akarja úszni, hogy még a kereset benyújtása előtt inkasszózza a számláját a NAV, akkor jobban teszi, ha 15 napon belül lép, és egyben kéri a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését.

Tapasztalatok szerint a bíróságok rendre elutasítják ezeket a kérelmeket. Noha a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során - a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint - a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy, hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. Angyal József szerint a végrehajtás felfüggesztésének jogintézményét pont az adózó pernyertességének esetére találták ki. Ha ugyanis az adózó pert nyer, akkor - a biztosítási intézkedéshez hasonlóan - helyre kell tudni állítani az eredeti állapotot. Márpedig vagyontárgyak áron aluli értékesítésekor nem állítható helyre az eredeti állapot.

Ez történt abban az ügyben is, amelyről nemrégiben írtunk, ahol a Kúria visszadobta a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak egy vagyonosodási vizsgálat ügyében hozott ítéletét arra hivatkozva, hogy a bíró csak visszautalt az adóhatóság határozatára, amit érdemi indoklás nélkül helybenhagyott.

KATTINTS!Hiába a közös kassza? Ez vár rád vagyonosodási vizsgálatkor

Az adóhatóság féláron elárverezte a magánszemély által lízingelt gépkocsit, amelynek a becsértéke 1,1 millió forint volt, ehelyett mindössze 500 ezer forintért jutott hozzá a szerencsés árverező. Mindennek a tetejében a vagyonosodási vizsgálat során elmarasztalt magánszemélynek a lízingszerződés végéig fizetnie kell a lízingdíjat. Egyelőre folyamatban van a bírósági eljárás, az esetleges pernyertesség esetén nem állítható vissza az eredeti állapot - magyarázza az okleveles adószakértő.

Amennyiben a bíróság elutasítja a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, akkor a végzésével szemben a Törvényszékhez fellebbezni lehet. A fellebbezés továbbra is halasztó hatályú a végrehajtásra. Ennek ellenére az utóbbi időben tömegével nyújt be a NAV inkasszót a bíróság elutasító végzésére, be sem várva a jogorvoslati határidő elteltét. Ha az ügyfél reklamál, akkor a NAV válasza: tessék benyújtani végrehajtási kifogást, erre 30 napon belül válaszol a NAV. Csakhogy addigra már leemelték az adózó pénzét. Ha a NAV-nak igazolnia kellene az inkasszónál a végrehajthatóságot, akkor be kellene mutatnia a banknak a jogerősítő végzést.

Mindenkinek ajánlott tehát, hogy folyamatosan figyelje a folyószámláját, nem ír-e elő rajta a NAV olyan kötelezettséget, ami nem végrehajtható okiraton nyugszik. Figyelni kell azt is, hogy ha a bíróság hatályon kívül helyezi az adóhatóság jogerős határozatát, törli-e a követelést a bankszámláról a NAV. Előfordult olyan eset is, hogy a NAV határozatát hatályon kívül helyezte a bíróság, az adóhatóság azonban ezt nem vette figyelembe. Még folyamatban van a megismételt eljárás, a NAV azonban végrehajtást kezdeményezett az adózó folyószámláján.