Pénzcentrum • 2013. március 13. 11:38
Önmagának mond ellent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik főmunkatársa legújabb írásában. Kapkodhatják a fejüket azok, akik a jogszabályoknak megfelelően adóznának például az interneten üzletszerűen eladott ingóságaikból származó jövedelmük után. Mást mond az adóhatóság, és mást az okleveles adószakértő, de a magánszemélyek felelnek azért, hogy a törvénynek megfelelően teljesítsék adókötelezettségüket.
A Pénzcentrum.hu okleveles adószakértőre hivatkozva több írásában is felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet helyesen elszámolni a 2012. évi adóbevallásban azokkal a jövedelmekkel, amelyek után a magánszemélynek kell megfizetni a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ilyen önálló tevékenységből származó jövedelem például az interneten keresztül üzletszerűen végzett ingó értékesítés, de az önálló tevékenységet végző magánszemélyre is ezek a szabályok vonatkoznak.
KATTINTS!
Interneten adod el a dolgaidat? Vért izzadhatsz az adózás miatt
Ki fogja ezt megfizetni? Saját szakértőjével vitatkozik az adóhivatal
Az szja-bevallás 7. sorában kellene ezeket a jövedelmeket bevallani, amely úgy szól, hogy "Önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után a magánszemély kötelezett a 27 % eho megfizetésére". A kitöltési útmutatóban az adóhatóság azt írja, hogy abban az esetben kell a 7. sorban szerepeltetni a 2012-ben szerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, ha alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt.
A 78 százalékos szabály szerint "ha a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni".
Angyal József okleveles adószakértő az év elején felhívta a figyelmet arra, hogy hibás a bevallás 7. sora, mivel a 78 százalékos szabályt pont azoknál a jövedelmeknél nem lehet alkalmazni, amelyek esetén a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos ehot. Véleménye szerint ugyanis azt a törvény szerint költségként el lehet számolni.
Az szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja kimondja: "költségként elszámolható kiadások különösen a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék". Márpedig az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. Vagyis az önálló tevékenységből származó jövedelem után a magánszemély által fizetendő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást költségként el lehet számolni - nyomatékosítja újra Angyal József. Ebben az esetben viszont kizárt a 78 százalékos szabály!
Véleménye szerint a 78 százalékos szabály azokra a jövedelemsorokra nem alkalmazható, amelyekre a bevallási nyomtatvány megengedi a költségelszámolást. Tehát a 78 százalékos szabályt csak az adóbevallás 1. (munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül), 3. (más bérjövedelem) és 4. (más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek) sorai esetében lehet figyelembe venni, a 7. sorban nem.
Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu cikkére reagáló levele szerint, ha gazdasági tevékenység keretében történik az ingó vagyontárgy értékesítése, akkor az abból származó jövedelmet - amely önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül -, az Szja tv. 58. § (1)-(5) bekezdései szerint kell megállapítani. A bevételből nem az Szja tv. 3. számú mellékletében, hanem az Szja tv. 58. § (3) bekezdésében meghatározott költségeket lehet levonni. Ezen rendelkezés szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
A NAV reagálása szerint ez utóbbi rendelkezés alapján nem számolható el költségként annak az egészségügyi hozzájárulásnak az összege, amelyet az üzletszerű ingóértékesítésből származó, önálló tevékenységnek minősülő jövedelem után kell a magánszemélynek fizetnie. Ilyen esetben tehát alkalmazható a 78 százalékos szabály.
Angyal József szerint viszont egyértelmű, hogy a 27 százalékos eho az átruházással kapcsolatos költségek közé tartozik, lévén, hogy az eladásból származó jövedelem után meg kell fizetni, ily módon figyelembe vehető a jövedelem kiszámításakor.
Mi a különbség a kétféle értelmezés között?
Az okleveles adószakértő szerint a következőképpen kell helyesen megállapítani az önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos ehot:
1. A bevalláson fel kell tüntetni a bevételt, valamint a számlával igazolható költséget.
2. A bevételből ki kell vonni a költséget, akkor megkapjuk a jövedelem 127 százalékát (27 százalék eho, 100 százalék jövedelem).
3. Mivel az egészségügyi hozzájárulást el lehet számolni, a jövedelem 127 százalékát el kell osztani 1,27-tel, így jön ki a jövedelem. (Ez pont ugyanolyan, mint amikor a készpénzes számla tartalmazza a szintén 27 százalékos áfa összegét, akkor is a bruttó összeget 1,27-tel osztva kapjuk meg a nettó összeget.)
Tegyük fel, hogy egy kismama tavaly 1 millió 470 ezer forint bevételre tett szert abból, hogy az interneten üzletszerűen értékesítette a család kinőtt ruháit, a gyerekek játékait, és minden egyebet, amelyet pénzzé tudott tenni. Ezzel szemben a beszerzésekről 200 ezer forint értékű kiadást tud számlákkal igazolni. Így marad 1 millió 270 ezer forint, amit 1,27-tel kell elosztani, így 1 millió forint lesz a jövedelem.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezt a számítást azonban nem engedi meg az adóhatóság által közzétett internetes nyomtatványkitöltő program. A 7. sorban ugyanis a 78 százalékos szabállyal számol, ami miatt az említett példában csak 990 600 forint jelenik meg a jövedelemsoron. Így viszont a költségvetés kárára téved a nyomtatványkitöltő.
Mit mondott a NAV szakembere?
Korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az okleveles adószakértő érvelését támasztja alá Lepsényi Mária, a NAV főmunkatársának, személyi jövedelemadózással foglalkozó elismert szakemberének írása az Adóvilág című szakmai lap 2011/13-14. számában.
A személyi jövedelemadó 2012. évi változásai címet viselő cikk első oldalán Lepsényi Mária a következőket írja:
"Abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az összevont adóalap megállapításakor. Ez utóbbi esetben a változás tehát annyi, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre az un. "78 százalékos" szabály nem vonatkozik a költség-elszámolási lehetőség miatt, melyről egyébként az Szja tv. 3. számú mellékletének I. fejezetének 10. pontja rendelkezik".
Ugyanezt megismétli Lepsényi Mária három oldallal később is az írásnak az Önálló tevékenységet folytatókat érintő változásokról szóló részében: "megszűnik az un. "78 százalékos" szabály alkalmazhatósága is, mivel önálló tevékenység esetén az egészségügyi hozzájárulás összege tételes költségelszámolás esetén a költségek között - mint kötelezően fizetendő adó - az Szja tv. 3. számú mellékletének I/10. pontja alapján elszámolható".
Mit mond most ugyanarról a szabályról ugyanaz az adóhatósági szakember?
Cikkeink nyomán az adóhatóság nem változtatott a bevalláson, helyette a következő történt:
Megjelent az Adó újság 4-5. száma, amelyben Lepsényi Mária egyebek között arról is ír, hogyan kell adózni, ha valaki ingóságokat értékesít gazdasági tevékenység keretében. A NAV főmunkatársa a következőket írja: ha az ingó értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintos adómentes határt, akkorgazdasági tevékenység esetén az összes bevételből kell a jövedelmet számolni.Ilyen esetben "a jövedelem 78 százaléka lesz az adóelőleg alapja, és az egészségügyi hozzájárulást is a jövedelem 78 százaléka alapján kell megfizetni. Ennek az az oka, hogy az ingó értékesítésből származó jövedelem megállapítása során a kötelezően fizetendő adó nem minősül elismert költségnek. Az már más kérdés, hogy az így megállapított jövedelmet az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell számba venni".
Mint a cikk elején hangsúlyoztuk, az üzletszerűen végzett ingó értékesítés is önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, amelyre korábban Lepsényi Mária azt írta, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre az un. "78 százalékos" szabály nem vonatkozik a költség-elszámolási lehetőség miatt.
Vagyis a NAV szakembere legújabb iránymutatásában ellentmond saját korábbi álláspontjának (!), s Angyal József szerint az szja-törvénynek is. Ha a NAV útmutatója alapján, és az internetes nyomtatványkitöltővel számolnak el a magánszemélyek az önálló tevékenységük utáni adójukkal, akkor kevesebbet fizetnek, mint amennyit a törvény előír számukra - hívja fel a figyelmet Angyal József.
Fontos tudni, hogy az adóhatóság tájékoztatója, iránymutatása nem bír jogilag kötelező erővel, az adózóknak a törvényeknek megfelelően kell teljesíteniük kötelezettségüket. Az esetleges későbbi ellenőrzések során az is bekövetkezhet, hogy az adóhatóság a mostani állásfoglalásával ellentétes megállapításokat tesz.