Engedett a kormány az ügynöklobbinak: itt a törvénymódosítás

A kata hatálya alól eddig kizárt biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is választhatják a jövőben a mikrovállalkozásokat megcélzó kedvező átalányadózást, ha a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítást.

A biztosítási ügynökök jellemzően vállalkozási jogviszonyban végzik tevékenységüket, a tevékenység végzésének körülményei, jutalékrendszerben való díjazásuk megalapozza ezt a jogviszonyt. A foglalkoztatásnak ezt a formáját a biztosítókra vonatkozó törvényi szabályozás is lehetővé teszi. A biztosítási szektorban jelenleg jól kiépített kisvállalkozói bolygóvállalati rendszer működik, nincs reális esély arra, hogy a biztosítók a foglalkoztatás formáját munkaviszonyra módosítsák. Ilyen feltételek mellett indokolatlan az adott tevékenységet végzők kizárása az egyszerű adózási mód választásának lehetőségéből - áll a törvényjavaslat indoklásában.

Szerepel a törvénycsomagban az az ígéret is, hogy a kisvállalati adózást (kiva) is egész évben lehessen választani. A bejelentkezést követő hónap első napjától lehet eszerint könyvelniük az érintett kisvállalkozásoknak. Fontos, hogy a kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ennek megfelelően módosul az átalányadózás választhatóságának mérlegfőösszeg-plafonra vonatkozó rendelkezése is, amely szerint 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az egész évre vonatkozó 500 millió forintnak az időarányos része lesz a korlát. A kisvállalatok akár meg is gondolhatják magukat: a kivára való áttérés bejelentésének napjától számított 30 napon belül visszavonhatják a bejelentkezésüket.

Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolttá vált a rendelkezés kiegészítése. A kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésekor, valamint a számított nyilvántartási értékkel egy összegű csökkentést biztosít a szabályozás.

Lehetővé teszi a módosítás, hogy az adóalapot csökkenteni lehessen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóéve zárókészlet-állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.

A módosítás tartalmazza az egyes kisvállalati adóalap módosító tételeket a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. A korrekciós tételek biztosítják, hogy a kisvállalati adóban illetve a társasági adóban előírt eltérő adóalap-meghatározás folytán például az egyes befolyt, vagy időben elhatárolt bevételek után ne keletkezzen többszörös adófizetési kötelezettség. A kiva szerinti adózást választó korábbi társasági adóalanyoknak a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk a társasági adó bevallásukat.

A január 15-i határidőig mindössze 9 712 kiva bejelentkezési adatlap érkezett a NAV-hoz - közölte korábbi kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Pénzcentrum.hu egy héttel ezelőtt kért friss adatokat az adóhatóságtól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól arról, hogy a kata hatálya alá hány vállalkozás jelentkezett be, de mostanáig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Így csak a január végi adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek szerint összesen 36 187 egyéni vállalkozó tért át a katára, közülük 27 671 volt a főállású és 8 516 nem főállású kisadózó volt. A társas vállalkozások összesen 8 990 kisadózót - 4 782 főállásút és 4 208 nem főállásút - jelentettek be.  

Főállású vagy sem? Marad a törvényszöveg

Csak főállásúak lehetnek a kisadózók a hatályos jogszabályszöveg szerint - állítja Angyal József okleveles adószakértő a január 2-án közzétett OTS-nyilatkozatában.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2.§ 8. pontja határozza meg a főállású kisadózó fogalmát. Eszerint az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;

A jelenlegi törvényszöveg ("valamelyikének") azt jelenti, hogy egyetlen katás vállalkozás sem lehet nem főállású, amelynek a főállásúakra vonatkozó havi 50 ezer forint adó helyett csak 25 ezer forintot kellene fizetnie. A felsorolt feltételek valamelyike ugyanis biztosan nem fog teljesülni - magyarázza Angyal József. Senki sem lehet ugyanis egyszerre heti 36 órában biztosított, ezzel egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató, ezzel egyidejűleg külföldön biztosított, ezzel egyidejűleg más tagállamban biztosított, ezzel egyidejűleg rokkantsági ellátásban részesülő.

Az adószakértő szerint úgy szólna helyesen a törvény, hogy főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem. Ezt az álláspontját matematikai logikai levezetéssel is alátámasztja. Véleménye szerint a jogalkotó nem tudott megbirkózni a matematikai logika "negáció" (nem), az "és", illetve a "vagy" műveleteivel.

Jelölje "F" a főállású kisadózót, "A" a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban lévőt, "B" pedig a kiegészítő tevékenységet folytatót. A jogalkotói szándék az volt, hogy a nem főállású fogalmát határozza meg a törvény, ami szerint nem F=A vagy B lenne. Ebből a következő negáció (tagadás) nélküli logikai feltétel következett volna: F= nem A és nem B. Vagyis ha az egyik feltétel sem teljesül, akkor lesz főállású a kisadózó, ha már egynek is megfelel, akkor nem minősülne főállásúnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett törvénymódosítások között azonban nem szerepel a főállású katások fogalmára vonatkozó változtatás.