Pénzcentrum • 2013. február 21. 10:09
Mindössze 2 százalékkal nőttek tavaly a nettó átlagkeresetek (a családi adókedvezmény nélkül), ami az 5,7 százalékos múlt évi infláció mellett azt jelenti, hogy átlagosan 3,4 százalékkal kevesebbet értek a bérek, mint 2011-ben. Öt évvel ezelőtt volt ehhez hasonló mértékű reálbércsökkenés - emlékeztet a Portfolio.hu. Bár az átlagos bérszínvonalat erőteljesen lefelé módosítja a közfoglalkoztatottak alacsony keresete, figyelemre méltó, hogy a versenyszférában is csökkent a bérek vásárlóértéke, átlagosan 1,2 százalékkal.
Nemzetgazdasági szinten 4,6 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg tavaly a bruttó keresetek a 2011. január-december közötti átlagkereseteket. A versenyszférában az átlag fölött, 7,2 százalékkal emelkedtek a bruttó jövedelmek, amiben vélhetően jelentős szerepet játszott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum drasztikus növekedése.
A költségvetésben dolgozók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számítva mindössze 3,7 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatottakkal együtt viszont csökkent a megelőző évihez képest. Kiderült: a közfoglalkoztatottakkal nem számolva a teljes munkaidőben a költségvetési szférában dolgozók 61,9 százalékának kellett bérkompenzációt adni a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások miatt. Ennek összege átlagosan bruttó 10 100 forint volt, ami viszont nem számít bele a keresetbe.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 144 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500) forint volt, ami 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt.
A múlt évi 5,7 százalékos infláció mellett átlagosan 3,4 százalékkal kevesebbet értek a bérek, mint 2011-ben. Öt évvel ezelőtt volt ehhez hasonló mértékű reálbércsökkenés - emlékeztet a Portfolio.hu.
A családi adókedvezmények már 2011-től életbe léptek, 2012-ben ennek hatása már marginális volt az éves változást jelző mutatókban. Hatása annyiban mutatkozhatott meg, hogy a 2012-ben megszűnő adójóváírás helyében azok, akik magasabb szja-t fizettek, mert a bérük is magasabb, többet érvényesíthettek a családi adókedvezményből. Teljes éves adatok arra még nincsenek, hogy a családi adókedvezménnyel együtt miként alakultak a bérek, de azt tudjuk, hogy az első három negyedévben 3,6 százalékkal csökkentek a reálbérek, és minden családméretnél csökkenés volt - írja a Portfolio.hu.
Hogyan lesz így egymillió új munkahely?
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 34 ezer fővel kevesebben álltak alkalmazásban, mint 2011-ben. A költségvetési szférában dolgozók létszáma összességében 16,7 ezer fővel nőtt, közülük azonban a tavalyi évben átlagosan 91 ezren a közfoglalkoztatás keretében dolgoztak. Teljes munkaidőben átlagosan 72,4 ezer közmunkás dolgozott, csaknem négyszer több mint egy évvel korábban; az ő keresetük befolyásolja a közszférában dolgozók átlagbérét. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összes-ségében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 17,1 ezer fővel kevesebben dolgoztak 2012-ben, mint egy évvel korábban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Megdöbbentő reakció a Nemzetgazdasági Minisztériumtól
A szaktárca még a tavalyi lehangoló kereseti statisztikáról is képes örömódát zengeni a közleményében. Kiragadta az évből a decemberi hónapot, amikor az inflációt meghaladó mértékben nőttek a nettó bérek a versenyszférában. Sajtóközleményének címe:
"Decemberben infláció fölötti átlagkereset-emelkedés volt a versenyszférában"
"2012 decemberében a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 8,3 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek az inflációt meghaladó mértékben 6,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest - áll a KSH ma reggeli statisztikai közleményében". Mellesleg tér ki arra a minisztérium, hogy a nemzetgazdasáég egészében mért 157 100 forintos nettó átlagkereset mindössze 3,1 százalékkal nőtt 2011 decemberéhez viszonyítva a családi adókedvezmények nélkül. A tárca szerint az év egészében mért visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható. Eközben - mint a cikk elején már írtunk - a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve is csak 3,7 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek.