Pénzcentrum • 2012. szeptember 28. 11:05
Korlátozott részét lehet csak elszámolni a jövőben a majdani kisadózó vállalkozások által kiállított számlák ellenértékének - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslat egységesített formába szerkesztett változatából. Az Országgyűlés ugyanis azt a módosító indítványt fogadta el a hétfői szavazáskor, amelynek lényege, hogy a kisadózóval szerződő vállalkozás legfeljebb a költségei, ráfordításai 5 százalékának megfelelő összeg erejéig számolhatja el a kisadózó partnerek számláit.
Mint azt a Pénzcentrum.hu is megírta, az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága módosító indítványokkal alapjaiban átírta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot. A változtatások egyik leglényegesebb pontja, hogy - a nemzetgazdasági tárca eredeti terveivel ellentétben - mégis el lehet majd számolni a jövő évtől hatályba lépő kisadót választó vállalkozások által kibocsátott számla értékét.
A bizottság azonban kétféle javaslatot is tett a számlák elszámolhatóságára vonatkozóan. Az egyiket egy 24 oldalas módosító javaslatcsomag tartalmazta, amely egyszerűen csak eltörölte azt az eredeti előterjesztésben szereplő kitételt, amely szerint nem lehetett volna költségként elszámolni a kisadózók számláit.
A bizottság azonban egy másik, mindössze kétoldalas, két paragrafust érintő módosító indítványt is benyújtott, amely viszont csak jelentősen korlátozott mértékben engedi meg a kisadózók által kibocsátott számlák elszámolását. Eszerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül "a vállalkozási tevékenység érdekében az adóévben elszámolt költség, ráfordítás öt százalékát meghaladó összegéből az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel".
Vagyis ez azt jelenti, hogy a vállalkozások a költségeik, ráfordításaik legfeljebb 5 százalékának megfelelő összeg erejéig számolhatják el a kisadózók számláinak ellenértékét. A kormány ezt az indítványt támogatta, szemben a mega módosító csomagban benyújtott verzióval, amely teljes elszámolhatóságot biztosított volna.
Az Országgyűlés egy gombnyomással voksol a kormány által támogatott indítványokról, hacsak külön szavazásra ki nem kéri valamelyiket egy parlamenti frakció. A hétfői szavazáson a képviselők azt a módosítást fogadták el, amely szerint az összes költség (amelybe beleszámít a bérköltség is), illetve ráfordítás legfeljebb 5 százaléka az elszámolhatósági határ. Amellett, hogy a módosítás jelentős korlátot szab, még plusz adminisztrációs terheket is ró a vállalkozásokra
Az indítvány elkerülte a sajtó figyelmét, sőt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem kívánta nagydobra verni. A hétfői szavazást követően Balog Ádám, a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta az MTI-t a főbb módosításokról. Az ügynökség híre szerint Balog Ádám mindössze arról beszélt, hogy a kisadóval kapcsolatban a legnehezebb döntés a költségelszámolhatóság engedélyezése volt, hiszen az eredeti javaslatban megfogalmazott tiltó rendelkezés az indokolatlan számlakibocsátásokkal összefüggő visszaélések megakadályozását szolgálta. Egy szót nem szólt viszont arról, hogy az elszámolhatóság engedélyezése azt jelenti, hogy a kisadózók számláit a velük szerződők mindössze a költségeik, ráfordításaik 5 százalékáig vehetik figyelembe.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A fiktív számlázásoknak adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével, vagyis az adminisztrációs teher növelésével próbálja elejét venni a szaktárca. A hétfőn elfogadott módosító indítvány szerint a kisadózóval szerződőknek adatot kell majd szolgáltatniuk az adóhatóság részére minden kisadózóról, akinek a részére az adott évben 1 millió forintnál nagyobb összeget fizettek ki. A kisadózókra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, ha ugyanannak az adóalanynak 1 millió forintnál nagyobb értékben álíltanak ki számlát.
Ráadásul az adóhatóság mindaddig azt vélelmezi, hogy a kisadózóval 1 millió forintnál nagyobb összegben szerződő valójában munkaviszonyt leplez, amíg annak az ellenkezője nem bizonyosodik be. A rendelkezés indoklása szerint ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem színlelt szerződésről van szó. Vagyis a törvény kvázi potenciális adócsalóként állítja be a kisadózókat, illetve a velük szerződőket, és az adóhatóságról a vállalkozókra száll át a bizonyítás terhe, miszerint nem vettek részt adócsalásban.
Mit kell tenned, hogy ne legyél adócsaló? KATTINTS korábbi cikkünkre! Adócsalók lehetnek a kisadózók? Rajtuk a bizonyítás terhe