Pénzcentrum • 2012. április 19. 12:02
Kormánydöntés még nem született róla, de egyre többet lehet hallani a tranzakciós adóról, ami gyakorlatilag minden pénzügyi műveletet terhelne. Orbán Viktor nyilatkozata szerint minimális lesz a mértéke, "egy ezreléknél semmiképp sem magasabb", ezt Cséfalvay Zoltán, államtitkár is megerősítette hétfői parlamenti felszólalásában. Igaz, hogy keveset lehet még tudni az új adóról, de az jól látszik, hogy kikerülni nehéz lesz majd.
Keveset tudunk még az adóról, az [Origo] értesülései szerint minden pénzügyi tranzakcióra vonatkozni fog, köztük a sárga csekkre is. Egy ilyen adót elkerülni szinte lehetetlen, hiszen már a fizetésünk elutalásakor meg kell fizetnie a munkáltatónak, majd akármit csinálunk, mi is kifizetjük még egyszer, amikor a számláinkat rendezzük, vásárolunk, de a megtakarítások jó része is járhat plusz költséggel.
Még az áfánál is nehezebb kikerülni
Szinte minden adót el vagy ki lehet kerülni, noha az ellentétes a jogszabályokkal. Az szja-t és egyéb járulékokat feketemunkával, az áfa esetén ismert a "számla nélkül olcsóbb" módszer, s a céges bevételek eltüntetésére is vannak trükkök. A tranzakciós adót megkerülni viszont sokkal nehezebb.
Két módszer lehet erre. Vagy készpénzben fizet a munkáltató és onnantól kezdve mi is csak azt használjuk egész hónapban, vagy minden folyószámlát kiviszünk külföldre. Az első nehézkes lenne, hiszen a munkáltatónak is szereznie kell valahonnan készpénzt. Ezután persze nekünk is be kell fizetnünk számláinkat vagy akár a törlesztőrészletünket, amit készpénzből csak sárga csekken tudunk, amire viszont már meg kell fizetni az adót. Külföldi számla esetén kicsivel jobb a helyzet, kártyával akár eurószámláról is fizethetünk, ilyen esetben elég nehéz bármilyen adót kivetni a tranzakcióra. Egy külföldi számla fenntartása viszont költséges, ráadásul az örökös árfolyamkockázattal is számolni kell.
Nem biztos, hogy érdemes ezeket a plusz költségeket vállalni. Amennyiben a már említett, egy ezrelékes mértékű lesz az adó, akkor ez havi néhány száz forintos plusz tételt jelenthet a családoknak (100 ezer forintos bevételenként 100 forintot). Némi változást azért hozhat a pénzköltési szokásainkban.
Nem világos például még, hogy mi lesz a hitelkártyákkal. Ha az ezekkel való költés is adóköteles lesz, akkor gyakorlatilag kétszer fizethetjük meg ugyan azt az adót, hiszen a hitelkártya tartozást egy utalással ki kell egyenlíteni. Mivel a legtöbben a jóváírások miatt használják a hitelkártyájukat, ez egyre kevésbé érheti meg a tranzakciós adó bevezetése után. Így a most sem méretes hitelkártyapiacot megviselheti az új adó.
A megtakarítások közül is azok felé tolódhat a hangsúly, amelyek esetében kevesebb tranzakció szükséges. Például megtakarítással kombinált biztosításnál többszöri tranzakcióra is szükség lehet. Az ügyfél elutalja a havi díjat, majd a biztosító az alapkezelőnek, aki egy tranzakcióval vásárol értékpapírt, amit egyszer elad és újabb utalás történik. Így többször is levonódik a minimális tranzakciós adó, mire az ügyfélhez visszajut a megtakarítása. Ezt valószínűleg a szolgáltatók beépítik az áraikba.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Banki átutalásoknál is viszonylag könnyen be lehet építeni az árakba a tranzakciós adót, de a sárga csekknél ez már problémás lehet. Míg a bank számítógépes rendszere kiszámolhatja az adó mértékét és utalásonként is rászámolhatja a számla költségére, a sárga csekkes fizetésnél ez nehézkesebb. Ha magába a sárga csekkes fizetési mód lesz drágább az adó hatására, akkor a kisebb összegű befizetéseket aránytalanul terhelheti. Ezzel csak a kis rezsijű háztartások járnának rosszul.
1990 áprilisában az állampapírokra kivetett pénzügyi tranzakciós adót eltörölték. 1991 januárjában a még fennálló pénzügyi tranzakciós adót a svéd kormány 50 százalékkal csökkentette, majd 1991 decemberében a teljes pénzügyi tranzakciós adót megszüntették, nem véletlenül. Az abból származó bevételeket ugyanis szinte teljesen lenullázta a tranzakciók árfolyamnyereségére kivetett személyi jövedelemadó drasztikus csökkenése. Az árfolyamnyereség-adó elapadása azzal is összefüggött, hogy az adó bevezetésének kihirdetését követő 30 napban a stockholmi tőzsde közel 5,5 százalékot zuhant, majd az adó emelésének hírére további 1 százalékos áresés következett be. A részvényárak jelentős csökkenése mellett 1986-ban - amikor az adó a duplájára emelkedett - a 11 legaktívabban kereskedett svéd részvény forgalmának 60 százaléka Londonba vándorolt, az 1990-es évekre pedig már a korábbi svéd tőzsdei forgalom 50 százalékát Londonban bonyolították. További tanulságok vonhatók le abból is, hogy az állampapírok esetében várt adóbevételt évi 1500 millió svéd koronára becsülték, ugyanakkor átlagban nem folyt be több, mint 50 millió svéd korona, ami a tervezett adóbevételnek mindössze 4 százaléka.
A fenti példában ugyan egy nagyobb mértékű adó bevezetéséről és annak hatásairól írt Kalocsai, de a magyar intézkedésnek is hasonló lehet a kimenetele. Hiszen ma a tranzakciós díjak alacsonyabbak, mint 20 éve, így alacsonyabb díjtételnél is sokak érdeke lehet befektetéseik átcsoportosítása más ország piacára. Másik felmerülő kérdés az lehet, hogy egy olyan hiteltelen gazdaságpolitikával rendelkező országnak, mint Magyarország, mit árthat még egy ilyen intézkedés. Akármilyen kicsi is lesz az adó mértéke, annak megemelésétől tartva sokan inkább nem kockáztathatják meg a hazai befektetést. Ennek bekövetkezésekor viszont az állami büdzsé még rosszabbul is járhat, mint az adó nélkül.