Pénzcentrum • 2012. március 16. 15:05
Az OECD tagországok között Magyarországon a legkisebb a nemek közti átlagos kereseti különbség, mindössze 6% - jelentette a szervezet hétfőn publikált jelentésében.
Az OECD hétfőn publikált jelentése szerint átlagosan 16% a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak és nők (medián átlag-) keresete között az OECD tagországaiban. A legkisebb különbség pedig Magyarországon van: 6%, míg a legnagyobb Koreában: 39% (lásd 2. ábra).
Pénteken az Európai Bizottság is közzétett egy hasonló (gender pay gap) adatot, ami azonban azt mutatta, Magyarországon a két nem közötti kereseti különbség 17,6% a férfiak javára, ami egyáltalán nem számít jó eredménynek pl. Lengyelország 2%-ához képest, és az uniós átlagnál (16,4%) is rosszabb valamelyest. Ráadásul a tendencia hazánk esetében romlott is 2009-ről 2010-re. Mindkét szervezet adatai 2010-re vonatkoznak, az eltérés igencsak szembetűnő. Hogy lehet ez? Kinek van igaza?
A megoldás alapvetően módszertani eltérésekben keresendő. Két fontos különbség van. Egyrészt az OECD csak a teljes munkaidősök kereseteit vizsgálta, míg az Európai Uniós statisztika figyelembe vette a részmunkaidősöket is. A másik, még fontosabb eltérés, hogy a két szervezet nem egyforma átlagbért használ. Az OECD által használt a medián átlagbér, míg az Európai Uniós statisztikák az egyszerű számtani átlaggal dolgoznak. A medián átlag jellemzően kevésbé érzékeny a kiugró értékekre, ezért bizonyos esetekben alkalmasabbnak mutatónak találják, mérése ugyanakkor annál nehezebb, minél nagyobb elemszámról van szó.
Az OECD 2009-ig meglévő részletes adataiból kiderült, ha az egyszerű számtani átlag alapján számolt magyarországi átlagbéreket vennénk alapul, akkor a nemek közti fizetési eltérés 15,1%, ami már jóval közelebb áll ahhoz, amit az Eurostat publikált (az OECD statisztikai idősorai alapján számolt medián- és átlagbérre számolt fizetési különbségeket lásd 3. ábrán).
Az OECD idősoros adataiból más is kiolvasható, például az, hogy a mediánbér alapján számolva Magyarországon a nemek közti fizetési egyenlőtlenség számottevően csökkent 2001-ről 2003-ra, ami egybeesik a drasztikus minimálbér-emeléssel és még inkább a közalkalmazotti béremeléssel, ami némileg jobban érinthette a női munkavállalókat, mint a férfiakat. 2001-ben a minimálbér 40 ezer forintra emelkedett az előző évi 25500 forintról, majd 2002-ben 50 ezer forint lett. A közalkalmazotti béreket pedig 2002 szeptemberétől emelték meg 50%-kal.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár hasonló alakot mutat, az átlagkereset alapján a különbségek szűkülése kevésbé látványos, a változás mértéke csekélyebb. Ez arra utal, hogy a 2000-es évek eleji béremelések hatása a felső jövedelmi decilisekbe kevésbé szivárgott "fel".
Az uniós és az OECD statisztika közti eltérés tehát módszertani, ugyanakkor szemléleti is, hiszen a középső jövedelmi decilis (a mediánbér) mindkét nem esetén alacsonyabb bérkategóriát képvisel. Azonban míg a férfiaknál a mediánbér az átlagbér kétharmadát éri el, addig a nőknél a háromnegyedét is meghaladja. Az átlagbér összevetése így inkább kifejezi azt, hogy mekkora az eltérés illetve egyenlőtlenség abban, hogy a nők magasabb bérjövedelmet is el tudjanak érni