Gabona helyett fogaskerékben utazhatnak majd az áfacsalók

Az Országgyűlés azonban csak arról dönthet, az Európai Uniótól hozzájárulást kér ahhoz, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelmében bevezesse a fordított áfafizetést. Az agrárgazdaság ugyanis nem szerepel az uniós áfairányelvben meghatározott területek között, amelyek esetében a tagállamok saját hatáskörben alkalmazhatják ezt a szabályt - mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Kovács László, volt uniós adóügyi biztos.

A fordított áfafizetést a gabona- és élelmiszerkereskedelemben elharapódzott áfacsalások visszaszorítása érdekében vezetné be a kormány. Ennek lényege, hogy csak a végső értékesítőnek kell kiszámláznia az áfát, amit aztán az államkasszába kell befizetnie. Így csak egy személytől kell behajtania az államnak az áfakövetelését.

A csaló nem vész el, csak átalakul

A fordított áfafizetés bevezetése kiszoríthatja az élelmiszerpiacról azokat a csalókat, akik arra szakosodtak, hogy fiktív számlával Magyarországon belüli értékesítésnek álcázzanak egy uniós ügyletet. A csalók viszont nem tűnnek el, csak áttelepülnek egy másik helyszínre - hangsúlyozza Angyal József okleveles adószakértő.

Véleménye szerint a gabona- és élelmiszer-kereskedelemben bevezetendő fordított adózás nem tartja majd vissza a csalókat attól, hogy elsíbolják az áfát az államtól. Ha például úgy vezetnék be, hogy a malmoknak már áfás árat kellene fizetniük a gabonáért, akkor a továbbiakban lisztértékesítésre szakosodnának a csalók.

KATTINTS! Milliárdos áfacsalások nyomában: az össznépi játék végnapjai?

Ha már csak a kenyeret kellene áfával értékesíteni, akkor is széles a tárháza azoknak a gazdasági ágazatoknak, amelyekben ki lehet játszani az áfafizetést.

Vegyünk például egy magyarországi autóalkatrész-gyártót, amely Németországba áfamentesen értékesíti a termékét, majd onnan ugyancsak áfamentesen visszahozzák a csalók, fiktív számlával és fuvarlevelekkel, majd egy magyarországi autógyárnak már 25 százalékos áfával értékesítik.

Az adószakértő szerint a fordított áfa bevezetése csak akkor lenne megfelelő eszköz a csalás visszaszorítására, ha minden területre ez a szabály lenne érvényes. Ameddig az Európai Unión belüli értékesítés áfamentes, azaz a fordított adózás szabályai szerint a közösségen belül csak a végső fogyasztó fizeti meg a forgalmi adót, ellenben a Magyarországon belül eladott termékek és szolgáltatások nagy része hagyományos módon adózik, mindig lesz olyan terület, ahol el lehet csalni az áfát.

Hogyan tűnik el az áfa?

Az áfacslás egyik példája, hogy egy magyarországi kereskedő egy másik európai uniós országból áfamentesen beszerzi a terméket, amelyet a közösségen belül, például Romániába továbbértékesít. Ebben az esetben nem kell általános forgalmi adót felszámítani. Itt lépnek be a képbe a fiktív kereskedők, amelyek ugyanerre a termékre kiállítanak egy hamis számlát, amellyel azt a látszatot keltik, hogy ugyanazt a terméket Magyarországon adják el. Így felszámítják a számlában a 25 százalékos áfát, amit vissza is igényelnek a költségvetésből. Tehát ugyanaz a termék papíron kétszer talál gazdára.

Az ellenőrzés szigorításával a valódi bűnelkövetőket kellene elfogni

Angyal József meggyőződése szerint jelentős eredményeket lehetne elérni az áfacsalások visszaszorításában, ha a jelenlegi  ellenőrzési gyakorlaton változtatna az adóhatóság. Jelenleg ugyanis a valódi bűnelkövetők helyett sok esetben a vétlen gazdálkodókkal fizetteti meg a NAV a hiányzó forgalmi adót, ahelyett, hogy ténylegesen utánajárna, hol tűnik el az áfa a rendszerben. Példa erre annak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozásnak az esete, amelyről nemrégiben számolt be a Pénzcentrum.hu.

KATTINT! Hová csap az adóhatóság? Te is beleszaladhatsz

Ebben az ügyben a minden szereplő által szabályosan aláírt nemzetközi fuvarokmány (CMR) helyett a szállítmányozók nyilatkozatait és meneteleveleit fogadta el az adóhatóság hiteles dokumentumnak. A fuvarozók azt állították, hogy ugyan a vizsgált időpontban valóban a kérdéses mennyiségű kukoricát szálíltották, de a vevő és az eladó nem a CMR-okmányon feltüntetett vállalkozások volt. Az viszont fel sem merült az adóhatóságban, hogy kapcsolódó vizsgálatot indítson a fuvarozók által megjelölt vállalkozásoknál, hogy esetleg nem egy fiktív számlát kibocsátó cég áll-e az ügy hátterében, amely valójában lenyúlta az áfát - tette hozzá Angyal József.

Az Európai Unió is széthúz a kérdésben

Az Európai Bizottság többször nekifutott már annak a kérdésnek, hogy az áfafizetési szabályozással hogyan lehetne elejét venni a csalásoknak. Az egyik verzió szerint minden országban, minden értékesítésre egységesen be kellene vezetni a fordított áfafizetést, a másik szerint viszont az uniós országokon belüli kereskedelemben is meg kellene szüntetni ezt a lehetőséget, és minden gazdasági szereplőnek fel kellene számítani az adót. A tagállamok körülbelül fele-fele arányban szavaztak mindkét javaslatra, így egyik megoldást sem sikerült elfogadtatni - mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Kovács László.

Hozzátette: az egyes, áfacsalással különösen szennyezett tevékenységekre azonban általában meg szokta adni a Bizottság a fordított áfafizetésre a derogációt. Azonban ez a lehetőség nem örökre szól, hanem csak átmeneti időszakra, általában két évig lehet alkalmazni.

Romániában idén június elsejétől vezették be a fordított áfafizetést a gabonakereskedelemben. A szomszédos ország két évig élhet ezzel a lehetőséggel.

Hatásosabb lenne a cégalapítás szigorítása

Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese egy múlt heti sajtótájékoztatón a Pénzcentrum.hu kérdésére szkeptikusan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a fordított adózás mennyiben szoríthatja vissza az áfacsalást. Úgy fogalmazott, hogy az intézkedés "valamilyen szinten megoldás lehet". Válaszából kiderült, a Romániában bevezetett fordított áfafizetés esetlegesen azt is eredményezhette, hogy az ottani piacon tevékenykedő áfacsalók egy része Magyarországra szivárgott át. 

Az elnökhelyettes elmondása szerint az adóhivatal nagyobb visszatartó erőt látna abban, ha szigorítanák a cégalapítási szabályokat. Javaslatuk szerint a cégbejegyzést előzetes kontrollnak kellene megelőznie, amelynek során megvizsgálnák, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a megjelölt tevékenységhez szükséges technikai, pénzügyi, személyi feltételekkel, illetve konkrét üzleti tervekkel. Egyebek között elő lehetne írni, hogy a nagybani agrárkereskedőknek a tevékenységhez alkalmas telephellyel, valamint meghatározott nagyságú fuvarozói kapacitással kellene rendelkezniük - részletezte az elnök-helyettes a hivatal elképzeléseit.