Aki havi 20 milliót kaszál az egykulcsos adóval

A legnagyobb összevont jövedelmet bevalló adózó keresete szinte teljes egészében munkaviszonyból származott. A legnagyobb adózó óriásit kaszált idén az egykulcsos adóval. Ha egy fillérrel sem keres többet ebben az évben, mint tavaly, akkor havonta megközelítően 20 millió forintot nyer az adóteher-csökkentéssel. 

A tavalyi topjövedelmen még mindig érződik a válság hatása: 2008-ban ugyanis 3,4 milliárd forint volt a legmagasabb bevallott összevont jövedelem.

A forrásadós jövedelemből bevallott legnagyobb összeg nem változott. Tavaly és idén is 1,7 milliárd forinttal vezeti a listát egy magánszemély. A növekedés elmaradásában az is közrejátszhatott, hogy 2011-ben a forrásadós jövedelmek - egyebek között osztalék, kamat, árfolyamnyereség - utáni adóteher is jelentősen, 25 százalékról 16 százalékra csökkent. Ezért sokan az idei évre halasztották az osztalék-kifizetéseket.

A külön adózó jövedelmek összege a 2009. évihez képest közel harmadával, 399 milliárd forintra csökkent, 76 ezer fővel kevesebb adózó mutatott ki ilyen jogcímen jövedelmet.Az osztalék címén juttatott jövedelmek közel harmadukra estek vissza, 193,8 milliárd forintos összegükkel azonban így is közel 50 százalékot képviselnek a forrásadós jövedelmekben. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek 8,6 milliárd forinttal, az ingatlan bérbeadás jövedelme 11,7 milliárd forinttal, míg a tőzsdei ügyletek/ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme 3,8 milliárd forinttal maradt el az előző évitől.

Tovább nőtt a minimálbéresek száma

2010-ben összesen 3 millió 740 ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege
éves szinten bruttó 1 millió 860 ezer, míg havi szinten 155 ezer forint volt. A havonta realizált összevont jövedelem átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb (217 598 forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (126 078 forint).

Az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet az összes adózó 27,9 százaléka, 1 millió 258 ezer adózó vallott be, 88 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez azonban az adóhatóság szerint nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti. Az összevont jövedelmet feltüntetők között vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származón kívüli egyéb jövedelmet (egyebek között adóterhet nem viselő járandóság, vállalkozói kivét) is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk. Az adójóváírásnál megjelölt jogosultsági hónapok alapján 434 ezer magánszemély tüntetett fel egész évre vonatkozóan minimálbér alatti (az előző évben 340 ezer) bérjövedelmet.

A minimálbér és 1,5 millió forint közötti éves jövedelmet 1 millió 208 ezer fő, az adózók 26,8 százaléka vallott be. Ők az összes adókötelezettségből 6,7 százalékos részarányt képviselnek. Az 1,5 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelemmel 1 millió 288 ezren, az adózók 28,6 százaléka számolt el. 

Ők azok, akik rosszul jártak az idei adórendszerrel. Számítások szerint még 4 százalékos béremelés mellett is bruttó háromszázezer forintig minden jövedelmi kategóriában kevesebbet érnek a keresetek, mint az elmúlt évben. Ugyan az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó tábla önmagában nekik is kedvezett volna, mivel a mút évben 17 százalékos volt az alsó adómérték, ellenben a felére csökkent az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban érvényesíthető adójóváírás mértéke. Emellett 9,5 százalékról 10 százalékra nőtt az egyéni nyugdíjjárulék mértéke.

A NAV adatai szerint 3 és 6 millió forint közötti éves jövedelmet 500 ezer adózó vallott be, akik 11,1 százalékos arányt képviselnek az összes adózón belül. Ellenben az összes befizetett adó 30 százalékát tőlük szedte be az állam.

Hatmillió forint feletti éves jövedelmet összesen 156 ezer adózó - az összes bevalló 3,5 százaléka - ért el tavaly, ugyanakkor ők fizették be az összes adókötelezettség 37,1 százalékát.