Pénzcentrum • 2011. szeptember 5. 05:12
Nem enged a kormány az egykulcsos adórendszerből és az államadósság további számottevő csökkentéséből - hangsúlyozza úton, útfélen Orbán Viktor miniszterelnök. Azt ígéri, a kormány 2012-ben megteszi azokat a lépéseket, amelyekkel véglegesíti az arányos adórendszert. A tervek megvalósításához több mint 1000 milliárd forint hiányzik. Vajon kin csattan jövőre az ostor?
Önmagában véve az "arányos" nem pozitív jelző - reagálta a kormányfő kijelentésére a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő. Hangsúlyozta: az a kérdés, hogy igazságos-e az arányos. A közszférában kapott végkielégítésekből egységesen 98 százalékos személyi jövedelemadót von el az állam, akkor is, ha valaki több évtizedes munka után csak félmillió forinttal lépte át a 2, illetve 3,5 millió forintos összeghatárt, és akkor is, ha több tízmillió forintot fizettek ki neki. A kormány filozófiája szerint ez esetben is arányos az elvonás, noha a különadót a "pofátlannak" minősített végkielégítések visszaszorítására vezették be - magyarázza Angyal József.
Úgy véli, egyszerűen "nem jön ki a matek", ha nem lesz irányváltás a személyi jövedelemadózásban. A kormány ma kezdődő kétnapos ülésén dönt a költségvetés egyensúlyban tartásához szükséges lépésekről, amelyek között hangsúlyosan szerepelnek az adórendszerben szükséges esetleges változtatások is.
A központi költségvetési egyik legnagyobb bevételi forrása a személyi jövedelemadó (szja). Nézzük, milyen lehetséges változtatási irányok képzelhetőek el.
400 milliárdot kellene spórolni a személyi jövedelemadóból
Ha úgy dönt a kormány, hogy az szja-rendszerben semmi nem változik jövőre, akkor ebből az adónemből összesen 650-670 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből ahhoz, hogy a tervezett 2,5 százalékos hiányt tartani lehessen. Ebből 550 milliárd valójában ugyanaz a tétel, mint ami az idei évben is kiesett. Emellett azonban van még egy 100-120 milliárd forintos tétel is, amely a jövő évi szja-bevallások után jelentkezik majd. Ez abból adódik, hogy a munkavállalók jelentős része csak utólag, az adóbevallásában érvényesíti a tetemes családi adókedvezményt, illetve az adójóváírást - magyarázta az adószakértő.
A másik többször felröppent megoldási lehetőség, hogy jövőre nem csökken a felére a jelenleg 1,27-szeres szuperbruttós szorzó. Ezt a lépést többen pluszforrásként értékelik, holott csak arról van szó, hogy emiatt nem esik ki megközelítően 150-200 milliárd forint a költségvetésből, de egyetlen fillérrel sem lesz több pénz - ecseteli Angyal József.
A legdrasztikusabb lépés - amelyet Varga Mihály, Miniszterelnökséget vezető államtitkár szorgalmaz -, hogy egy lépcsőben megszüntetik az adójóváírást. A költségvetési hiánycél szempontjából ez lenne a legüdvözítőbb megoldás: egyből meg lehetne takarítani 400 milliárd forintot.
Angyal József szerint ennek a lépésnek nulla esélye van. Ekkor ugyanis a havi bruttó 180 ezer forintos keresetből nettóban 12 100 forinttal kevesebb maradna, mint az idén. Az intézkedés egészen bruttó 250 ezer forintos jövedelemig éreztetné a hatását, mivel addig még elfogyó mértékben érvényesíteni lehet az adójóváírást.
Kompenzáció nyakra, főre, hol van az egyszerűsítés?
Ez esetben a korábban elfogadott bérkommandós törvény szerint a munkáltatóknak olyan mértékben kellene növelniük a bruttó béreket, hogy ne csökkenjen a dolgozóik nettó keresete. A közszférában kötelezően kompenzálnák a béreket, a vállalkozások pedig választhatnának: vagy drasztikusan megemelik a fizetéseket vagy kiszorulnak a közbeszerzésből, illetve az állami támogatásokból. Márpedig a 12 100 forintos keresetkiesés ellensúlyozása - gyermekek utáni adókedvezménnyel nem számolva - dupla ekkora mértékű, körülbelül 24 200 forinttal több bérköltséget jelentene a munkáltatónak.
A kompenzáció már az idei évben is igazságtalanul zajlott, s jelentősen torzította a bérstruktúrát. A gyermekeseknek csak a családi adókedvezmény levonása után meglévő nettó keresetkiesést ellentétezték, így a bruttó keresetük jóval alacsonyabb szinten van, mint ahol az azonos munkakörben dolgozó gyermekteleneké. Nem beszélve arról, hogy nem is sikerült maradéktalanul a kompenzálás: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közszféra legnagyobb ágazataiban, az oktatásban és az egészségügyben dolgozók az első félévben átlagosan 60 ezer forinttal kevesebb pénzt vittek haza, mint egy évvel korábban.
KATTINTS! Akik 100 ezret buktak, és akik milliókat nyertek az egykulcsos adóval
Az egyik legesélyesebb forgatókönyv az lehet, hogy egyszerűen lemásolja a kormány az idei évet: jövőre is marad a szuperbruttó, de a felére, havi 6 ezer forintra csökken az adójóváírás. Amennyiben továbbra is bruttó 180 ezer forint jövedelemig járna teljes összegben a kedvezmény, akkor megközelítően 200 milliárd forintot takaríthatna meg a költségvetés. Angyal József szerint kérdéses, hogy havi 6 ezer forintos nettó keresetcsökkenést is hogyan lehet elfogadtatni a tömegekkel, amikor azt látják, hogy például a pénzügyi szektorban dolgozók nem pár ezer, hanem több százezer forinttal többet kaptak kézhez az idei első félévben, mint tavaly ilyenkor.
Vagy hiánycsökkentés, vagy egykulcsos adórendszer; a kettő együtt nehezen megy
A személyi jövedelemadó rendszerben legalább 400 milliárd forintos megtakarítást kellene elérni ahhoz, hogy a tartani lehessen a tervezett államháztartási hiányt - számol Angyal József. Az egykulcsos rendszerben viszont csak egy tartalék van, az adójóváírás, amelynek drasztikus visszanyesése a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe sodorná családok millióit - hangsúlyozta.
Ezért több más szakemberhez - egyebek között a közismerten jobboldali közgazdászhoz, Mellár Tamáshoz - hasonlóan többkulcsos adótábla bevezetését szorgalmazza. Tudatosan olyan táblát dolgozott ki, amelyben könnyedén követhető jövedelmi sávok és adómértékek szerepelnek, mivel Angyal szerint az embereknek fülbemászó számok kellenek. A rendszerből egy tollvonással megszüntetné a szuperbruttót és az adójóváírást is.
Többkulcsos adótábla fülbemászó számokkal
Javaslata szerint évi 1,5 millió forintos bruttó jövedelemig 10, 3 millióig 20, 4,5 millióig 30, 4,5 millió forint fölött pedig 40 százalékos lenne az adókulcs. Így évi bruttó 4,5 millió forintig senki nem járna rosszabbul. Az adóterhelés ugyanis az idei évhez hasonlóan 20 százalék körül alakulna. A legalacsonyabb jövedelműeket minimális mértékű adójóváírás meghagyásával lehetne kompenzálni. Évi 1,2 millió forint jövedelemig havi 3 ezer forint alkalmazotti kedvezményt kellene csak meghagyni.
Egy másik lehetőség - amely mellett teljesen megszűnhetne az adójóváírás -, hogy a munkáltatók minimális mértékben emelnék a legalacsonyabb sávokban a bruttó fizetéseket. Ez esetben 90 ezer forintig megközelítően 4 ezer forintot kellene hozzácsapni a bruttó keresethez ahhoz, hogy senki ne járjon rosszul. 100 ezer forintig 3 ezer, 110 ezer forintig 2 ezer, 120 ezer forintig pedig mindössze ezer forinttal kellene emelni a bruttó kereseteket ahhoz, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban se csökkenjenek a nettó bérek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az átlagos adóterhelés ezáltal 20 százalék körüli lenne, ami gyakorlatilag az idei szinttel azonos. Az évi 4,7 millió forint fölötti jövedelműek egyre növekvő arányú adót fizetnének. Így megvalósulna a Fidesz-KDNP körökben felmerült szolidaritási adó is. Hiába 16 százalékos az szja-kulcs, a szuperbruttósítás miatt valójában idén is 20,3 százalékos az adóterhelés. Angyal József számításai szerint a többkulcsos adótábla-javaslata 400 milliárd forinttal növelné a bevételeket.
Az adószakértő hangsúlyozza: Magyarországon eddig nem volt, és jelenleg sincs egykulcsos adórendszer. A szuperbruttósítás és az adójóváírás mellett a gyermekek utáni adkedvezmény torzítja leginkább a rendszert. Ha mindenáron ragaszkodik a kormány a családi kedvezményhez, akkor is át kellene szabni a rendszert, mert a jelenlegi cseppet sem igazságos - véli Angyal József.
Túlzónak tartja a három vagy többgyermekesek esetén a gyermekenként havi 33 ezer forintos kedvezményt. A legnagyobb hibája a rendszernek ráadásul az, hogy nem veszi figyelembe "a kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond" alapigazságot, mivel a felsőfokú intézményben tanulók után már nem jár kedvezmény. Nem nehéz átlátni, hogy három egyetemista gyermek iskoláztatása, eltartása sokkal többe kerül, mint három óvódásé. Angyal József szerint igazságosabb lenne a rendszer, ha minden gyermek után 10 ezer forintot lehetne leírni az adóból, és a kedvezményt kiterjesztenék a felsőfokú intézményekben tanulókra is.
Mi számít a beruházóknak?
Orbán Viktor világossá tette: a kormány nem enged az arányos adórendszerből. Véleménye szerint a korábbi, többkulcsos adórendszer munkaellenes volt, tönkretette az országot, és döntő szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaság csődközelbe sodródott.
Angyal József cáfolja a miniszterelnök kijelentését. Véleménye szerint nem igaz, hogy a többkulcsos adórendszer miatt alakultak ki a súlyos problémák Magyarországon. Úgy gondolja, hogy semmi másról nincs szó, csak egyszerűen arról, hogy az európai unió egyes országainak helyzete jelentősen kihat a magyar gazdaság állapotára. Pont az okozhat súlyos problémákat, ha a kormány továbbra is makacsul ragaszkodik az egykulcsos rendszerhez, és a társadalom 80 százalékán próbálja megspórolni a tehetősebbeknek adott százmilliárdokat - véli.
Az IFUA Horváth&Partners vezetési tanácsadó cég németországi anyavállalata egy évvel ezelőtt a közép-kelet európai térségben tapasztalatokat szerzett cégek bevonásával megvizsgálta, hogy mely tényezők befolyásolják érdemben a letelepülő vállalkozások döntéseit. Eszerint az adózási környezet nincs az első hétben a Közép-Kelet-Európa országaiban megtelepedni kívánó nemzetközi vállalkozások legfontosabb telephely-választási szempontjai között.
A munkaerő képzettsége, termelékenysége és rendelkezésre állása jelenti a telephely-választási sikertényezők legkritikusabb együttesét. Ebbe beleértendők a bérköltségek is, amelyek magukban foglalnak bizonyos adózási szempontokat is. A németajkú országok 111 nagyvállalatának telephelyválasztási preferenciáit vizsgáló felmérés legfontosabb megállapítása az, hogy bármely ország lemaradásra van ítélve tőkevonzás szempontjából jól képzett, elhivatott, eredményorientált munkaerő, és annak folyamatos utánpótlása híján.
Honnan lehetne még megtakarítani?
Évente csaknem 400 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet
kedvezményes adózással, úgynevezett cafetéria-juttatások keretében adnak a
munkáltatók dolgozóiknak. Ebből nagyságrendileg 200 milliárd forintot az étkezési utalványok fedik le. A béren kívüli juttatások -
például étkezési jegy, üdülési csekk, internet-támogatás - után csak
személyi jövedelemadót kell fizetniük a munkáltatóknak. Vagyis nem kell
leróni az összesen 27 százalékos munkáltatói, illetve 17,5
százalékos munkavállalói járulékot. A 16 százalékos adókulcs ez esetben
is torzul, mivel a kiadott juttatás értékének az 1,19 szerese után kell
adózni, így a valós adófizetési kötelezettség 19,04 százalék. Ez több
mint 5 százalékkal kevesebb a 2010-es kedvező adózású értéknél.
Angyal József szerint súlyos százmilliárdokat lehetne spórolni, ha a béren kívüli juttatásokat egyszerűen eltörölnék. Persze a lépés érzékenyen érintené a jelenlegi rendszerből óriási hasznot húzó utalványforgalmazókat.
Eva, ekhó, milyen alapon?
Az adószakértő régóta szorgalmazza, hogy szüntessék meg a magyar adórendszer két vadhajtását, az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho). Az ekho egyszerűen igazságtalanul előnyős helyzetbe hoz egyes társdadalmi csoportokat, az eva pedig óriási adóelkerülésre ad lehetőséget. Sportot űznek a vállalkozások abból, hogy az evás cégben keletkező költségeket egy másik vállalkozásban számolják el. Véleménye szerint ezen a területen összességében 100 milliárdot lehetne fogni.