Jöhetnek a megszorítások? 100 milliárdot bukott a magyar állam

Nincs összhangban az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését - állapította meg mai döntésében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. A Magyar Köztársaság túlterjeszkedett annak a mozgástérnek a keretein, amellyel a tagállamok az áfairányelv alapján rendelkeznek. Ezzel a Bíróság lényegében jóváhagyta Yves Bot, az ügy szakmai véleményezésére felkért főtanácsnok két hónappal ezelőtt közzétett állásfoglalását. 

KATTINTS! 100 milliárdot bukhat a magyar állam

Mit mond a hatályos áfatörvény?

A hatályos magyar áfatörvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy a negatív előjelű áfa-különbözetet (amely abból adódik, hogy egy adó-megállapítási időszakban a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő adó összegét) átviszik a soron következő adó-megállapítási időszakra, vagy azonnal visszaigénylik.

Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

Százmilliárdtól eshet el az állam, kérdés, honnan veszi vissza a pénzt

A terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó adóalanynak viszont akkor is teljesítenie kell az áfát, ha ügyfelei az egyes adó-megállapítási időszakok végéig nem fizették meg számára a kibocsátott számla ellenértékét. Mivel ilyen esetben a magyar áfatörvény 186. §-ának (2) bekezdése értelmében az érintett ügylet utáni áfát nem igényelheti vissza az a vállalkozás, amely nem fizette még ki a számlát, az ügyletet terhelő forgalmi adó az államkincstárat gazdagítja mindaddig, amíg az ellenértéket meg nem fizetik, a Bizottság az áfarendszer egyensúlyát.

Szakértői becslések szerint a döntés nyomán éves szinten 60-100 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés. Ekkora összeget tesz ki az a forgalmi adó, amit soha nem kapnak vissza a vállalkozások.

A jelenlegi szabályozás pénzügyi nehézséget okoz a vállalkozásoknak

Ennek következtében azok az adóalanyok, akiknek az adóbevallásában rendszeresen negatív előjelű különbözet szerepel, több alkalommal is kénytelenek lehetnek a következő adó-megállapítási időszakra átvinni az előzetesen felszámított áfából adódó különbözetet - rója fel a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az irányelv viszont ezt csak egy alkalommal engedi meg.

A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatja a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál marad mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizeti. Az is előfordulhat, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem fogja visszakapni. Például akkor, ha fizetésképtelenné válik a vállalkozás.

Négyéves késésben van Magyarország

A pert az Európai Bizottság indította a Magyar Köztársaság ellen az Európai Bíróságon. A Bizottság 2007. március 21-én küldött felszólító levelet Magyarországnak, hogy módosítsa a meglátása szerint EU-irányelvbe ütköző gyakorlatot. A magyar állam május 30-ai levelében vitatta az unió álláspontját.

Az EB erre két évvel később, 2009. október 8-án reagált. Felszólította a magyar államot, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. Erre nem került sor, ezért a Bizottság pert indított az Európai Bíróságon a magyar állam ellen.
Yves Bot főtanácsnok - a brüsszeli testülettel egyetértve - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni a tagállamok számára az áfa visszatérítésének kizárását abban az esetben, ha az adóalany még nem fizette meg a szállítójának az adott vásárlás teljes - az áfát is tartalmazó - összegét. Ezért annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország nem tett eleget a közös uniós irányelvből származó kötelezettségeinek.

Tágabban értelmeztük az irányelvet

Magyarország ugyanakkor úgy értelmezte az uniós szabályozást, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a visszaigénylés szabályainak megállapítása, s a vonatkozó jogszabály nem sérti az uniós alapelveket. A magyar állam szerint az áfateher átmeneti viselése pusztán olyan terhet jelent, amely csak átmenetileg befolyásolja az érintett vállalkozás pénzügyi helyzetét.

Az Európai Bíróság határozatában leszögezte: az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfakülönbözet visszatérítésének jogát.

A tagállamok az irányelvvel összhangban valóban előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, de csak akkor, ha a cégek ilyen esetekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adóvisszatérítést. A Bíróság szerint azonban a magyar szabályozás alapján egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellentétes módon vigyék át a következő adó-megállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.