Pénzcentrum • 2011. július 18. 13:02
Egy tollvonással meg lehetne teremteni a feltételeit a söralátét nagyságú adóbevallásnak, ráadásul a vállalkozások is jelentős adminisztrációs terhektől szabadulnának meg. Ehhez az kellene, hogy az adóhatóság a munkáltatók által havonta elektronikusan megküldött adatok alapján minden munkavállaló számára - az év közben munkahelyet váltóknak is - megküldje az év végén, mekkora jövedelem után kell adózniuk. Ez esetben elég lenne 6 sor az adó bevallásához, ami tényleg ráférne egy söralátétre.
Valódi tehercsökkentés helyett egyelőre csak ellenőrizhetetlen számokkal dobálózik a kormány, amikor a vállalkozások több százmilliárdos adminisztrációs tehercsökkentését hirdeti - véli Angyal József okleveles adószakértő. A Pénzcentrum.hu érdeklődésére vázolt javaslatai viszont jelentős terhektől szabadíthatnák meg a munkáltatókat, ráadásul megteremtenék a söralátétnyi adóbevallás alapjait is.
Jelenleg csak azok a munkavállalók választhatják az egyszerűsített adóbevallást, akik egész évben ugyanazon a munkahelyen dolgoztak, és csak egy kifizetőtől volt jövedelmük. Az év közben munkahelyet váltók számára nem adott ez a lehetőség.
Öt éve működik a havi elektronikus adatszolgáltatás és bevallás, amelynek keretében a vállalkozások adatot szolgáltatnak a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, járulékokról, foglalkoztatási adatokról, járulékkedvezményekről. Tehát minden munkavállaló összes jövedelemszerzéshez kapcsolódó adata fellelhető az adóhatóságnál.
Ennek ellenére továbbra is megmaradt az a kötelezettség, hogy a vállalkozásoknak egymás, illetve a magánszemélyek felé papíralapon kell kiállítaniuk az igazolásokat. Ha megszűnik a dolgozó munkaviszonya, akkor papíron kell kiadni a kilépő adatlapot, ami tartalmazza a magánszemély tárgyévben kifizetett jövedelmeit. Ennek egyetlen célja van: ha a magánszemély új munkaviszonyt létesít, akkor az új foglalkoztató tudomást szerezzen a tárgyévben halmozott jövedelem adatairól.
Hogyan lehetne megszüntetni a "papírozást"?
A papírlapú kilépő adatlap adatait a munkáltatónak kézzel kell rögzítenie a bérszámfejtő szoftverében. Ha még abban az évben kilép tőle a dolgozó, akkor papíralapon ki kell állítani egy újabb kilépő adatlapot, amelyik már az év során korábban más munkáltatónál szerzett jövedelmeket is tartalmazza. Ha egy magánszemély egy évben például 5 munkahelyen volt, akkor van neki 4 papíralapú kilépő adatlapja és az 5. munkáltató év végén kiállít egy 5. adatlapot, az úgynevezett M30-as jövedelemigazolást, természetesen szigorúan papíralapon.
Ezekről az adatokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) pontos nyilvántartása van a havi elektronikus adatszolgáltatások révén. Angyal József szerint ezeket az információkat az ügyfélkapun keresztül lekérhetővé kellene tenni a munkavállalók számára, hasonlóan a folyószámlaadatokhoz.
Vagyis a munkáltatókat meg lehetne kímélni attól, hogy temérdek papírt kelljen kiállítaniuk. Így a munkaviszony megszűnésekor feleslegessé válna a papíralapú kilépő adatlap, a jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához, igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához, igazolás az egészségbiztosítási járulékalapot és nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező kifizetésekről.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett a munkáltatókat meg lehetne szabadítani attól a tehertől is, hogy az év végén igazolást (M30-as) kelljen adniuk a dolgozóknak a szerzett jövedelmekről. Ehelyett az adóhatóság küldené meg a magánszemélyeknek az év végén - akinek lehet, az ügyfélkapun keresztül -, hogy a munkáltatók által elektronikus úton benyújtott havi adatszolgáltatások alapján mekkora jövedelem után, mennyi adót kell megfizetniük.
Az adóbevalláson elég lenne 6 sort feltüntetni:
1. Összevont adóalap
2. Összevont adóalap adója
3. Külön adózó (például vállalkozásból, vagyonátruházásból, osztalékból származó) jövedelmek
4. Külön adózó jövedelmek adója
5. Év közben a munkáltató által levont adóelőleg
6. Fizetendő adó
Ezek az adatok már tényleg elférnének akár egy söralátéten is. Az adóhatósági adatszolgáltatás mellett pedig valamennyi magánszemély számára lehetővé válna az egyszerűsített adóbevallás - hangsúlyozza Angyal József.
Felesleges a külön bevallás a szakképzési hozzájárulásról
Az adószakértő szerint jelentős tehertől szabadulnának meg a vállalkozások azáltal is, ha nem kellene félévente külön bevallásban elszámolniuk a szakképzési hozzájárulással. Miután ennek a köztehernek ugyanaz az alapja, mint a tb-járuléknak, része lehetne a havonta benyújtandó elektronikus munkáltatói adatszolgáltatásnak.