Pénzcentrum • 2011. július 11. 04:44
Ismét rászállt az adóhatóság azokra a magánszemélyekre, akik a különböző internetes aukciós oldalakon értékesítik ingó vagyontárgyaikat. Tény: a bevétel után adót kell fizetni, a kérdés csak az, hogy mennyit. Az adóhatóság és az adószakértő álláspontja között óriási a különbség, a döntő szót a bíróságnak kell kimondania.
Az elmúlt években nagyon népszerűek lettek az internetes értékesítési lehetőségek, ezért az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet kezdett szentelni annak ellenőrzésére, hogy az érintett magánszemélyek fizetnek-e adót az így szerzett jövedelmük után. Két évvel ezelőtt 26 precedens ügyben indított eljárást az Adó- és Ellenőrzési Hivatal (APEH).
Tavaly március-áprilisban 500 magánszemély kapott levelet az adóhatóságtól, amelyben egyebek között olyan kérdésekkel szembesültek, hogy mennyi jutalékot fizettek egy internetes aukciós oldalnak, kaptak-e róla számlát, befizették-e az ellenértékét. Kiderült, a keresztkérdések célja az volt, hogy a - parlamenti választások után összevont - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kijelölhesse ellenőrzésre az újabb adóalanyokat. A kiválasztottak egy része egyáltalán nem fizetett adót ingó vagyontárgyainak értékesítése után, más részük pedig nagyságrendileg kevesebbet, mint amennyit az adóhatóság szerint kellett volna.
Mit mond az adóhatóság?
A NAV, mint első- és másodfokon is eljáró hatóság, több érintett ügyben úgy ítélte meg, hogy a vizsgált magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk. Ráadásul az adóhatóság - mivel nem volt meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla - azt állapította meg, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten - tudta meg a Pénzcentrum.hu Angyal József okleveles adószakértőtől. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Emellett az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka).
Mit mond az adószakértő?
Angyal József szerint több ponton is tévesek az adóhatóság megállapításai. Alapvető tévedés, hogy üzletszerűnek minősítette a NAV az érintett ingó értékesítést.A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, haellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik."
Mit jelent ez? Az az adózó folytat üzletszerű tevékenységet, akinek van adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatja az áfát - összegzi Angyal József. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytatnak üzletszerű tevékenységet.
Az adószakértő szerint így az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megfizetniük. A törvény kimondja, hogy alapesetben az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehet megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nincs meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Jelentős kedvezmény az ingó értékesítésre vonatkozó adózásban, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kell utána adót fizetni. Vagyis 25 százalékos nyereséghányadot feltételezve évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehet eladni az ingó vagyontárgyakat.
A közfelfogással érvel a NAV
Az adóhatóság a 2010-ben hozott határozatokban több esetben is egy 2004-ben kelt, valójában az ingatlan-átruházásra vonatkozó szabályokat tartalmazó APEH-közleményből idéz:
"A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem határozza meg sem a rendszeresség, sem pedig az üzletszerűség fogalmát, sőt ezeket a fogalmakat más adójogszabályok sem tartalmazzák, ezért az adott szó általános, köznapi értelmezését kell alapul venni... A közfelfogás szerint üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából".
2004-ben még valóban csak annyit mondott ki az szja-törvény, hogy "...ha az ingó vagyontárgy átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik...az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." Valóban nem határozta meg, mit jelent az üzletszerűen végzett tevékenység.
A következő évben, 2005-ben viszont módosította az Országgyűlés a jogszabályt, amely azóta is hatályos, és konkrétan leírja, mi minősül üzletszerű átruházásnak. Mint ahogy korábban is említettük, fontos kritérium, hogy a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, s plusz kitétel, hogy az áfát is levonhassa.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Angyal József szerint úgy tűnik, az adóhatóság "időviharba került", mivel még mindig az szja-törvény 2004-ben hatályos rendelkezéseire hivatkozik.
Mikor kell adószámot kérni, és áfát felszámítani?
Az adóhatóság érveléséből azt a következtetést lehet levonni, hogy már az is üzletszerű tevékenységet folytat, aki bármilyen összegben, akár egy évben egyszer értékesít valamit. Úgy tűnik, mintha az lenne az elvárás, hogy bárkinek, aki elad valamit, előtte adószámot kellene kérnie - magyarázza az adószakértő.
Angyal József viszont ezt blődségnek tartja. Az áfatörvény szerint évi 5 millió forint árbevételig alanyi adómentességet lehet kérni. Ez azt jelenti, hogy az eladó nem számít fel, és nem is vonhat le forgalmi adót. Az áfa szempontjából tehát nem végez adóköteles tevékenységet. Az adószakértő szerint ebből az következik, hogy aki az adott és a megelőző évben 5 millió forintnál kevesebb bevételre tesz szert ingó vagyontárgy értékesítéséből, annak nem kell bejelentkeznie az adóhatóságnál, és adószámot sem kell kérnie.
Annak érdemes adószámot kérnie, aki szeretné, ha számlát tudna adni az értékesítéseiről. Annak, aki régen beszerzett, vagy például a padláson, nagyszülő hagyatékai között talált tárgyakat kíván eladni, amiről biztosan nem lesz áfás számlája, ezért forgalmi adót sem tud levonni, érdemes az évi 5 millió forint árbevételig alkalmazható alanyi adómentességet választani.
Ha valaki átlépi az 5 millió forintos bevételi határt, akkor mindenképpen be kell jelentkeznie az adóhatóságnál, és ha még nincs adószáma, akkor kérnie kell. Évi 5 millió forint fölött viszont már áfát is fel kell számítani, tehát teljesül az üzletszerűség feltétele, vagyis az 5 millió forint fölötti összeg után már az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózni - magyarázta érdeklődésünkre Angyal József.
Becsülni kellett volna az adót
Az adóhatóság érvelése szerint a magánszemély nem kerülhet kedvezőbb adózási pozícióba amiatt, hogy nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének. Ezért úgy bírálja el az ügyeket, mintha az érintettek kértek volna adószámot. Az adószakértő szerint a NAV túllép a hatáskörén, amikor ennek hiányában üzletszerűnek minősíti az ingó értékesítést. Az adóhatóság csak az adózó kérésére adhat ki adószámot, hivatalból nem állapíthat meg.
Angyal József úgy véli: az alanyi adómentes határig az adóhatóság nem minősítheti át önálló tevékenységből származó jövedelemmé az ingó értékesítést. A NAV-nak arra van felhatalmazása, hogy - ha a bevétel meghaladja az évi 5 millió forintot, és a magánszemélynek tényleg kellett volna adószámot kérnie - a bejelentkezés elmulasztásáért legfeljebb 200 ezer forint mulasztási bírságot kiszabjon, becsléssel megállapítsa a fizetendő adót, s annak 50 százalékáig terjedő adóbírságot kirójon. Becsléskor az adott tevékenységgel átlagosan megszerezhető jövedelmet kell alapul venni, ami semmiképpen nem jelentheti 90 százalékos nyereséghányad feltételezését - hangsúlyozta az adószakértő.
Az egyik precedens értékű ügyben - a várakozások szerint - szeptember 12-én hoz ítéletet a Pest Megyei Bíróság. Angyal József szerint a döntés jelentőségét fokozza, hogy olyan ügyben kell a bíróságnak állást foglalnia, amely kiemelten érinti a munka világában periférián lévőket - gyermekes nőket, munkanélkülieket, nyugdíjasokat -, akik úgy próbálnak némi pénzhez jutni, hogy eladják a használt babaruhákat, játékokat, vagy lesöprik a padlást, és minden ott fellelt tárgyat megpróbálnak értékesíteni.