Hogyan lehet megúszni az szja-t? Adóparadicsommá válhatunk

"Ez a javaslat ebből a szempontból pénzt kíván visszahozni a magyar gazdaságba, de hosszútávon az a cél, hogy ezek a pénzek, melyeket Magyarországban keresnek meg, legálisan Magyarországon adózzanak" - mondta el Varga Mihály, Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Rogán féle javaslatról az Origo.hu kérdésére. Viszont a Rogán Antal által benyújtott és a parlament által elfogadott törvényjavaslat a szigorú Bajnai-kormány alatt megfogalmazott korlátok törlésével nem érheti el ezt a célt. Sőt az egyre többször meghosszabbított részleges adómentességgel együtt alkalmas teret adhat a folyamatos adókerülésnek.

Mi is az offshore?

A külföldre vitt vagyon hazacsábításának ötlete nem új, már 2006-tól kezdve próbálkozott vele az akkori szocialista kormány, inkább kevesebb mint több sikerrel. Az adóparadicsomokba vándorló vagyonok tulajdonosai több milliárd forint kárt okozhatnak a magyar költségvetésnek évente. A társasági adót alig kivető országokba szállingózó bevételek után alig kell bármilyen járulékot fizetni. Egy 100 millió forintos árbevételű cég akár 30-40 millió forint adót is megspórolhat például egy Kajmán-szigeteki cégalapítás segítségével.

A technika igen egyszerű, a vállalat nyeresége többnyire kétféle módszer segítségével kerülhet külföldre. Valamelyik adóparadicsomban - például a Kajmán-szegeteken, vagy az USA Delaware államában - megalapított cég egy nagyobb kölcsönt nyújt igen magas kamatra a hazai cégnek, aminek a költségei véletlenül pont megegyeznek a magyar cég nyereségével. Másik, még könnyebb módszer egy egyszerű megbízási szerződés, aminek keretében az offshore vállalat a kivinni kívánt vagyon összegével megegyező értékű "tanácsadást" nyújt a cégnek. Ezzel egy tollvonással el is tűnik az adóalapul szolgáló vagyon a hitelt folyósító cég bankszámlájára. Ahol már nem terheli a hazai 19 százalékos nyereségadó, és ha a tulajdonos fel kívánja élni a vagyont, akkor a további 25 százalékos osztalékadó is elkerülhető, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulással együtt.

Az Origo számításai szerint egy 100 millió forint nyereséggel rendelkező cég 39 milliót megspórolhat ezzel a módszerrel. De ez a szám nagyságrendekkel is nagyobb lehet. A Pénzcentrum.hu által megkérdezett, neve elhallgatását kérő adószakértő szerint a vállalatok könnyen csökkenthetik a bérköltségüket egy offshore vállalat segítségével. A magánszemély jövedelme is kicsempészhető az országból, akár a fentebb említett tanácsadásnak álcázott pénzmozgás segítségével is. Ekkor a fizetés szinte teljes egészében megmarad, nem kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást, az érvényben lévő személyi jövedelemadó mértékét, és a 17,5 százalékos egyéni járulékokat.

Tízmillió forintos kivitt jövedelemnél az offshore-technika 4,7-5,3 millió forint megtakarítással járt 2009-ben - írja az Origo. Nem is egy ilyen cég lehetett, aki végül így táskából fizeti ki az alkalmazottait. Persze papíron a nagy részük minimálbéren van bejelentve.

Hogyan kerül haza a vagyon?

Itt jön a képbe a folyamatosan, immár negyedjére meghosszabbított amnesztia, aminek keretében az eddig kivitt vagyont haza lehet hozni, amit ez után csak egy kisebb, 10 százalékos adó terhel. A törvényesség útjára lépő persze anonimitást is kap az adókönnyítés mellé, hiszen ki szeretné, hogy nyilvánosságra kerüljön eddigi tevékenysége. Ezt úgy oldja meg a hatóság, hogy egy bank igazolást ad a hazahozott vagyon összegéről. A kiérkező adóhatósági szakértő ezt látván nem tehet semmit, innentől kezdve nem indíthat vagyonosodási eljárást .

Mégis féltek és nem hozták haza

A 2008 végén hozott amnesztia törvény nem érte el a kívánt eredményeket, és ennek oka valószínűleg az akkori kormány szavatosságának a hiánya volt. Nem bízhattak az akkori ellenzék által "offshore lovagoknak" titulált cégtulajdonosok abban, hogy a biztosra vélt kormányváltás után sem firtatja majd senki a személyazonosságukat. Az ebben az időszakban hazahozott vagyonok nagyságrendjéről sajnos nem tudtunk meg többet.

Ha vagyont nem is hoztak haza olyan elképesztő arányban az off-shore-ozók, a Bajnai-kormány ideje alatt elfogadott szigorítás miatt legalább értelmét vesztette a további kiutalások indítása. Az akkori változás lényege, hogy az ilyen módszerekkel kivitt jövedelmekre is a magyar adófizetési kötelezettséget tette érvényessé. Így a lebukás esélye és maga a jogszabály nagyobb visszatartó erőt fejtett ki.

Mi lesz a Rogán-javaslat után?

Az amnesztiának csak akkor van értelme, ha egyszeri, és követi egy kormányzati fegyelem (nem hánytorgatják fel az érintettek bűneit a jövőben sem), valamint olyan szigor a jövőbeni off-shore mutyizókkal szemben, amitől joggal tarthatnak az érintettek. Annak, aki bízik abban, hogy a jelenlegi kormány a következő ciklusban, vagyis még hét évig hatalmon marad, nem is lehetne jobb alkalom az eddig kint kuporgatott összegek hazahozatalára, és 10 százalékos ráta melletti kifehérítésére. Az adózási cselekmények ugyanis öt év után elévülnek.

Ha viszont a szigor elmarad, semmi sem akadályozza meg az ügyeskedőket abban, hogy a jövőben újból adóparadicsomokon keresztül tehermentesítsék bevételeiket. Magyarországnak egyre több alacsony társasági adóval rendelkező országgal van kapcsolata, így elméleti szinten egyre nagyobb az ügyeskedők lebukásának esélye is. De a Bajnai-kormány alatt hozott intézkedések nélkül ezek a felderítések teljességgel feleslegesek. Így ha a vagyon az amnesztia révén haza is jön most, annál több megy ki az adóparadicsomokba. Az amnesztia folyamatos hosszabbítgatásának hátulütője, hogy egyre biztosabbak lehetnek az érintettek, a későbbiekben is "akciós" feltételekkel adózhatják le, és tehetik legálissá bevételüket.