Pénzcentrum • 2011. július 1. 10:05
Megadóztatná az Európai Unió a pénzügyi tranzakciókat és közös, forgalmi típusú adót vezetne be - derül ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020 közötti uniós költségvetésre vonatkozó javaslatából.
Évente 30-70 milliárd euró bevételt hozhatna az uniós büdzsének a pénzügyi tranzakciókra, azaz a banki és tőzsdei ügyletekre kivetett új, uniós szintű adó - írja a Világgazdaság. Emellett napirenden van egy közös, forgalmi adó bevezetése is. Az intézkedések révén emelkednének a saját forrásokon belüli bevételek, emiatt viszont csökkenhetnének a tagállamokat terhelő befizetések. A következő hétéves ciklusban több pénzt szán az EU az energia- és közlekedési projektekre, k+f-re és képzésekre, a kohéziós és agrárpolitikára viszont kevesebb támogatás jutna.
Mint arról korábban a Portfolio.hu beszámolt, az egységes európai adó kivetésének ötlete Janusz Lewandowskitól, az EU költségvetésért felelős biztosától ered. Lewandowski szerint az áfa-alapú egységes adó bevezetésével a háztartások közvetlenül is hozzájárulnának a közös kiadásokhoz. Ezzel együtt csökkenteni lehetne a tagállamok befizetéseit.
Április közepén, az uniós pénzügyminiszterek gödöllői tanácskozása után a biztos több német lapnak is azt nyilatkozta, hogy eddig még soha nem voltak ilyen konkrét elképzelések az Európai Bizottság kezében az európai adóról, mint most. Hangsúlyozta: nem több adót szeretnének, hanem azt, hogy a háztartások egyenlően részesüljenek a terhekből. A legfrissebb hírek szerint azonban még mindig nem kristályosodott ki, valójában hogyan képzelik el az adók bevezetését.
Magyarország már a "plafonon" van
Az egyik elképzelés szerint a tagállamoknak meg kellene emelniük az általános forgalmi adókulcsokat, s a többletet közvetlenül befizetni a közös költségvetésbe. Magyarország - Dániához és Svédországhoz hasonlóan - viszont már most a maximum, 25 százalékos adómértéket alkalmazza. Így egyből adódik a kérdés, hogy az intézkedéssel együtt felemelnék-e az áfa-irányelvben rögzített felső adómértéket.
A kezdetekkor az unió költségvetési bevételeinek 80 százalékát a közvetlenül beszedett saját forrásai adták. Mostanra pont az ellenkező irányba fordult a mérleg: az EU bevételeinek a 88 százaléka, mintegy 120 milliárd euró - közvetlenül a tagállamok befizetéséből és az áfa-bevételből származik, a fennmaradó részt az átvett feladatokból - például vámbevétel - származó összegek teszik ki.
Jelenleg a tagállamok egységesen a nemzeti jövedelmük 1,14 százalékát fizetik be a közös kalapba. Ez azt jelenti a befizetések az egyes országok teherviselő képességét is figyelembe veszik, vagyis a tehetősebbek többet fizetnek.
Franciaország nem támogatja az egységes áfa ötletét - közölte korábban Francois Fillon miniszterelnök José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel folytatott tárgyalása után. A párizsi vezetés ugyanakkor nem zárkózik el attól, hogy az uniós költségvetés újabb saját forrásra tegyen szert, de konkrét javaslatot még nem tett, hogy melyik adóztatási formát támogatná.
Egyelőre a magyar kormány véleménye sem ismert a közös adóról. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól két és fél hónapja nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, Magyarország hogyan viszonyul az egységes uniós adó bevezetéséhez.
Megadóztatnák a spekulációt
A másik lehetséges módszer az unió saját bevételeinek növelésére a pénzügyi tranzakciók megadóztatása. Az úgynevezett Tobin-adó
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
a közös adó
bevezetése a gazdasági válság kirobbanásakor került ismét előtérbe. Az Európai Parlament (EP) tavaly márciusban elsöprő többséggel állásfoglalást fogadott el arról, hogy adóztassák meg a pénzügyi műveleteket. James Tobin Nobel-díjas közgazdász gondolatának lényege, hogy a nemzetközi átutalásokra kivetett alacsony - 0,01-0,25 százalék - adóval megfékezhetők a spekulációs pénzmozgások úgy, hogy közben a működő tőke gyakorlatilag zavartalanul áramolhat. Az adó ugyanis - alacsony volta miatt - csak a spekulációra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtaná igazán.
Az EP akkor úgy vélte, hogy a globális adó elriasztaná a pénzintézeteket a túlzott kockázatvállalástól. Az adó azt is biztosíthatná, hogy a bankok fizessék meg azokat a károkat, amelyeket a pénzügyi válság okozott. Az új közteher akkor érné el tényleges célját, ha annak bevezetésére a G20, azaz a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő szervezet valamennyi tagállama rábólintana. A javaslatot azonban a G20 tavaly júniusi ülésén sem sikerült elfogadtatni, elsősorban az USA és Kanada ellenállása miatt.
Az Európai Parlament nem tágít: idén márciusban ismét elfogadott egy jelentést, amelyben leszögezi, hogy a terhet akkor is be kellene vezetni az EU-ban, ha az adó kivetéséhez nem csatlakozik a többi G20-ország. Az EP úgy véli: egy kismértékű, 0,01-0,05 százalékos adó nem okozna versenyhátrányt az EU-nak.
Félnek a kitelepüléstől
Algirdas Semeta adóügyi biztos ellenben akkor úgy vélekedett: az adó kizárólag EU-n belüli alkalmazása azzal a veszéllyel járna, hogy a pénzügyi szolgáltatók áttelepülnének az unión kívüli országokba. A Portfolio.hu kérdésére diplomatikusan csak annyit válaszolt, hogy meg kell vizsgálni az intézkedés pozitív és negatív hatásait. Hozzátette: a végleges javaslat június végén kerül az Európai Bizottság elé a megvalósíthatósági és hatástanulmányokkal együtt.
Az adóügyi biztos aggályait támasztja alá Svédország példája, ahol a nyolcvanas években bevezették a tranzakciós adót. Ez azt eredményezte, hogy számos pénzügyi cég települt át Londonba. Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia nem támogatja a Tobin-adó kizárólagos uniós alkalmazásának ötletét. Félnek attól, hogy a svédek sorsára jut a londoni City, ahonnan a lépés hatására tömegével települnének EU-n kívüli országokba a pénzügyi szolgáltatók. Ez jelentős adóbevétel-kiesést eredményezne a brit államháztartás számára.
Ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett korábban a Portfolio.hu kérdésére Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Véleménye szerint a fix adók bevezetése hatékonyabb eszköz arra, hogy a pénzintézetek részt vállaljanak a pénzügyi válság okozta károk enyhítésében. A tranzakció-alapú adóztatás révén félő, hogy a pénzügyi ügyletek jelentős részét az EU-n kívüli országokba - például Szingapúrba - helyeznék át a pénzintézetek.
A szakember szerint könnyebben el lehetne fogadtatni az egységes adót, ha olyan célt határoznának meg, amelyben valamennyi uniós állam érintett. Az egész kontinens azzal a problémával küzd, hogy öregszik a társadalom, s az egyes államok attól félnek, hogy nem tudják majd finanszírozni az időskorúak ellátását. Az európai nyugdíjadó bevezetése például nem lenne rossz ötlet - véli Lőcsei Tamás.