Pénzcentrum • 2011. május 10. 11:45
Ismét megtámadja az Alkotmánybíróságon (Ab) a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a magánszemélyek különadójáról szóló, hétfőn este elfogadott törvényt - tudta meg a Pénzcentrum.hu Galló Istvánnétól, az érdekképviselet elnökétől. A 98 százalékos adómérték sem biztos még, mert annak alkotmányosságáról külön eljárásban tárgyal az Ab.
Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat - véli Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet.
Törvénysértéssel megy csak a különadóztatás? KATTINTS!
Az Alkotmánybíróság sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél - jellemzően
a jogtalanul felvett végkielégítés
"Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmánybíróság május 6-i határozatát, pedig annak indokolásában világos támpontokat adott a törvényhozónak, hogy a végkielégítések 98 százalékos visszamenőleges hatályú különadója hogyan felelhet meg az Alkotmány rendelkezéseinek" - magyarázta Sereg András.
A jelenleg hatályos, tavaly módosított Alkotmány alapján a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az Alkotmány új közteherviselési szabálya visszaélés esetén ötéves visszaható hatály alkalmazására ad lehetőséget. Az Alkotmánybíróság csak azokat védte meg, akik jövedelmüket a törvény előírása alapján, visszaélés nélkül szerezték - mondta az Ab sajtófőnöke.
A törvényhozónak tehát van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze, akár az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg - fűzte hozzá Sereg András.
a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.
Teljesen ellentétes az uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmekre, hanem a törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János.
A szakszervezet egy héten belül benyújtja indítványát az Alkotmánybíróságnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A 98 százalékos adómérték sem biztos
Szüdi János a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta: a 98 százalékos adómértékre vonatkozóan nem kell új beadványokat benyújtani, hiszen arról a későbbiekben még dönteni fog az Ab. Ugyan a testület a jogkörének tavaly őszi megnyirbálása után már nem dönthet a központi adónemekről, de arról igen, hogy az emberi méltósághoz való jogra hivatkozva nemzetközi egyezményt sért-e az adó mértéke.
Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy a testület a május 6-án hozott határozatában utalt arra, érkeztek olyan indítványok is, amelyek a különadó nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezték. Az indítványozók azt kérték, a taláros testület vizsgálja meg, hogy a 98 százalékos adómérték az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv első Kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat elkülönítette, és a kérdéssel külön eljárásban foglalkozik majd.