Világgazdaság • 2010. november 19. 10:02
Bár a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati tervek miatt azt várhatnánk, hogy felértékelődnek az öngondoskodás egyéb formái, köztük az önkéntes nyugdíjpénztára, a válság óta közel százezren annak ellenére megszüntették az ilyen megtakarításukat, hogy ezek az intézmények több előnnyel is járhatnak az ügyfelek számára. Egyrészt kedvezményes munkáltatói terhek mellett cafeteria keretében is kaphatja a munkavállaló ezt a juttatást, másrészt maga is igénybe vehet rá adókedvezményt. Ennek mértéke az idén még a befizetések 30%-a, maximum 100 ezer forint lehet, ha pedig más kasszába is fizet az ügyfél, 120 ezer forint a plafon (a 2020-ig nyugdíjba vonulóknál 130 ezer, illetve 150 ezer forint a limit).
Az alacsony díjterhelés miatt is megérheti az önkéntes nyugdíjpénztárakat választani hosszú távú megtakarításra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint ezeknél az intézményeknél a vagyonarányos költségek az 1%-ot sem érik el, ez nagyon jutányosnak számít a unit-linked életbiztosítások teljes költségmutatójával vagy a befektetési alapok egy részének a költségeivel összevetve. A hozamok alapján sem lehet igazán panasz az önkéntes nyugdíjpénztárakra, tavaly a 63 hazai piaci szereplő átlagosan 16,76%-os hozamot ért el. Ennek köszönhetően az elmúlt egy évtizedre számított reálhozam itt is pozitívvá vált, éves szinten 1% lett, ez a PSZÁF szerint nemzetközi összehasonlításban is jónak számít.
Az idei eredmények sem roszszak eddig. Az önkéntes pénztáraknak ugyan nem kötelező napi árfolyamot közölniük, mint a magánkasszáknak, néhány intézmény azonban megtette ezt a PSZÁF honlapján. A nem egészen harmincféle portfólió közül egy-két kivétellel - ezek jellemzően nagyon alacsony kockázatú, úgynevezett szolgáltatási portfóliók - mindegyik reálhozamot ért el, hét alapnak az év eleje óta mért teljesítménye már 10% fölött van. Ezek egyébként jellemzően részvényekbe fektető, kockázatosabb alapok voltak, de a kiegyensúlyozott portfóliók között is van százalékosan két számjegyű hozamú.
Mindezek ellenére az önkéntes nyugdíjpénztári szektorral is vannak problémák. A hazai nyugdíjrendszer harmadik pilléreként számon tartott kasszákkal kapcsolatban felmerül, hogy miként tudják eredeti szerepüket betölteni - áll a pénzügyi felügyelet legfrissebb, III. negyedévi kockázati jelentésében. A tagok száma csökken, a fél év végén már alig haladta meg az 1,3 milliót (a csúcs 1,4 millió fölött volt). A portfólió összértéke 2007 vége óta reálértékben zsugorodott, a tagdíjbevételek csökkenése pedig a működési fedezettséget negatívan érinti. A felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a kasszák nyugdíjjáradékot gyakorlatilag nem fizetnek, ráadásul sokan feltehetően nem is nyugdíjcélra fordítják a számláikon összegyűlt pénzt, mivel a felhalmozási időszakon belüli kifizetések mértéke magas. Az önkéntes nyugdíjkasszákból tízéves várakozás után nagy adóterhekkel ugyan, de ki lehet venni a megtakarítást, és tavaly a kifizetések 90%-a így történt. Kétségtelen azonban, hogy a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme 2010 II. negyedében valamelyest csökkent; ez a kedvező 2009. évi hozamteljesítmény ismertté válásával függhetett öszsze, vagyis a bizalom újbóli erősödésére utal.