Orosz Márton • 2010. november 11. 05:21
Lesz-e béremelés jövőre? Egy felmérés szerint 2011-ben a munkáltatók 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést. A dolgozóknak azonban mindössze 10%-a számít magasabb jövedelemre. Az szinte biztos, hogy a multik munkavállalói jobban járnak majd.
A DGS GLOBAL tanácsadócég Bértervezés 2011 című felmérésében több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma meghaladja a 342.000 főt. A kutatásban részvevők 45 százaléka - ami jelentős előrelépés az elmúlt évhez (37 százalék) viszonyítva - tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben.
Amint azt Dara Péter, a DGS Global elnöke a Pénzcentrum.hu-nak elmondta, a munkáltatók 11 százaléka várhatóan befagyasztja a béreket, mivel 2010-ben emelte azokat. A válaszadók 20 százaléka azonban úgy fagyasztja be a béreket, hogy már 2010-ben sem emelte azokat.A felmérésben résztvevők valamivel több mint 2 százaléka átlagosan 9 százalékos bércsökkentést tervez.
Munkakörönként változó arányok
A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a "nyertesek" a fizikai munkakörök. Átlagosan "csak" 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál. A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez 7 százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak.
A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.
A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. Míg 2009. harmadik negyedévében a munkáltatók 6 százaléka tervezett az e munkakört betöltők esetében bércsökkentést, addig 2010 őszére ez az arány 3 százalékra csökkent. Jelentős mértékben, a felmérésben résztvevő cégek 24 százaléka még nem döntött a felső vezetők béremeléséről. Úgy érzik, hogy még nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést tudjanak hozni.
A bérfejlesztést tervezők jellemzően 2-5 százalék közötti emeléssel számolnak, de jelentős (9 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek 10 százalék vagy afeletti béremeléssel kalkulálnak. A felső vezetők 2011-re tervezett átlagos béremelkedése 5,07 százalék.
A munkáltatók átlagosan 44 százalékban, azaz tavalyhoz képest 6 százalékkal többen terveznek béremeléssel a középvezetők esetében és 35 százalékkal kisebb mértékben, azaz "mindössze" 20 százalékban számolnak tartósan a bérek befagyasztásával.
A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött. A többségi magyar tulajdonban levő vállalkozások esetében ezek az arányok, 27 százalék, illetve 22 százalék. Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben.
A felmérésben résztvevő cégek 22 százaléka érzi úgy a középvezetők esetében, hogy a tervezéshez még nem áll rendelkezésükre elegendő információ.
A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalatok és az állami, önkormányzati szervek tervei szerint a középvezetői munkabérek 40 százalékban befagyasztásra kerülnek. A válaszadók 34 százaléka 4,1 - 5 százalék és valamivel több, mint 20 százalék 2,1-3 százalék illetve 3,1-4 százalék közötti béremelést tervez ebben a munkakör kategóriában. Az átlagos béremelés mértéke 4,94%. A felsővezetőkhöz hasonlóan a középvezetők esetében is a válaszadók 9 százaléka tervez 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó mértékű béremelést.
Kereskedelmi munkakörök
2009-ben a gazdasági világválságról, annak magyarországi hatásairól lehetett a legtöbbet hallani. A vállalkozások egy része az "előre menekülést" választotta megoldásként, amely profilbővítéssel és újabb megrendelések megszerzésével járt.
A kereskedelmi munkaköröknél esetében a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett. A tartós bérbefagyasztás 63 százalékban a magyar tulajdonú munkáltatók stratégiája, melyek jellemzően az építőipari és a kereskedelmi ágazatban tevékenykednek. A bércsökkentést tervező cégek aránya csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évi felméréshez képest. Míg tavaly 7 százalékuk, addig idén csak 3 százalékuk tervezi ezt a megoldást.
A megkérdezettek 24 százaléka gondolja úgy, jelenleg még nincs elég információja ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni az e munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók jövő évi bérével kapcsolatban. A béremelést tervezők 28 százaléka 2,1-3 százalékos, 27 százaléka 4,1-5 százalékos bérfejlesztést tervez a kereskedelmi, értékesítési tevékenységet végző munkavállalói számára.
Magasabb 9-10 százalékos emelésre a munkavállalók 7 százaléka számíthat, és mindössze, a munkavállalók 3 százaléka oly szerencsés, hogy munkaadója 10 százalék feletti béremelést tervezett be.
A kereskedelmi munkaköröket betöltő munkatársak béremelésének tervezett átlagos nagysága 4,97 százalék. Azon szervezeteknél, ahol bércsökkentéssel kalkulálnak, ott annak tervezett mértéke -7,7 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Diplomás szakemberek
A magas szintű szaktudással rendelkező szakemberek iránti igény a technológiai fejlődésnek köszönhetően dinamikusan nő. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek meg akarják őrizni a versenyképességüket, sőt versenyelőnyre akarnak szert tenni, elengedhetetlenek a magasan képzett szakemberek. A munkáltatók a bérek tervezése során valóban az előző évi felméréshez hasonlóan továbbra is nagy figyelmet fordítanak diplomás munkatársaikra, azok megtartására és a lehetőségekhez képest megfelelő motiválására.
Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók - ami 5 százalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva - úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek (18 százalék) a második legalacsonyabbak. A többségében külföldi tulajdonban levő munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban levő munkáltatók esetében azonban csak 30 százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.
A munkáltatók jellemzően 2-5 százalék közötti béremelést terveznek diplomás szakembereik részére, de 12 százalék magasnak mondható 10 százalékos vagy azt meghaladó emeléssel kalkulál. Érdekes és a béremelési hajlandóságnak is ellentmond, hogy a jelentősebb béremelést tervező munkáltatók 61 százaléka a többségi magyar tulajdonú vállalkozás úgy, hogy egyetlen állami vállalat sem tartozik ebbe a körbe. A diplomás szakemberek béremelésének tervezett átlagos nagysága 5,18 százalék.
Ügyviteli dolgozók
Az ügyviteli munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók leginkább a vállalkozások gazdasági tevékenységét, asszisztenciáját és az ügyfélkapcsolatokat ellátó munkatársai. Munkájuk elsősorban háttér tevékenység és ezért a vállalkozások válságból történő kilábalásának fontos mutatója lehet az ebben a körben tervezett béremelés.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások egy része optimistábban tekint a jövő elé. Alátámasztja ezt, hogy a válaszadók 46 százaléka - 10 százalékkal magasabb arányban, mint az előző évi felmérés esetében - tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését.
Jelentős mértékben - 22 százalékos arányban - további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók. Az optimisták 60 százaléka külföldi tulajdonban levő vállalkozás.
E területen is a 2-5 százalék közötti bérfejlesztési mérték a legjellemzőbb adataink alapján. 10 százalékot elérő bérfejlesztésre az ügyviteli munkakörökben dolgozók a válaszadók 7 százalékánál számíthatnak, amelyek 64 százaléka a magyar tulajdonú vállalkozás, azonban állami vállalat ismét nincs közöttük. Az ügyviteli munkatársak béremelésének tervezett átlagos nagysága 4,69 százalék.
Fizikai munkavállalók
Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a fizikai munkakörben foglalkoztatott munkatársakat külföldi szakemberek alkalmazásával oldják meg a vállalkozások. A Bértervezés 2011 felmérés adatai részben azt igazolják, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011. évi béremelések során.
A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni fogja és a felmérésben szereplő hat munkakörcsalád közül a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bér befagyasztás aránya.
Fizikai munkavállalóknál is 2-5 százalék közötti bérfejlesztési terv a legáltalánosabb. Magasabb, 10 százalékos vagy a feletti emelést a munkáltatók alig 6 százaléka tervez. A béremelés tervezett átlagos nagysága 4,66 százalék.
Béren kívüli juttatások
A cafetéria tervezése ismét komoly dilemmát jelent a munkáltatóknak. Jelenleg még nem alakultak ki egyértelműen a 2011. évi adó- és járulékszabályok. A felmérés lezárásának (2010. október 24.) időpontjában annyit lehet tudni az elképzelésekről, hogy ismét jelentős változások lesznek. A kormányzati tervek szerint több béren kívüli juttatás kikerül a kedvezményes adózási körből, ugyanakkor várhatóan kisebb mértékű elvonás sújtja az egyes elemeket.
A több mint 500 kutatásban részvevő szervezet közül a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését tervezők aránya 6 százalék.
A magyar lakosság azonban továbbra is meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban - derül ki a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás III. negyedévi eredményeiből. A megkérdezettek mindössze 10%-a számít magasabb jövedelemre a következő egy év során, ugyanakkor a válaszadók 83%-a mondta azt, hogy megtakarításaik csökkenni vagy stagnálni fognak. Ezek az értékek az év eleje óta gyakorlatilag változatlanok.
Kik járnak jól, és kik rosszul az adómódosításokkal?
A fél százalékos nyugdíjjárulék-emelés hatására az átlagjövedelem körül kereső, egy gyermeket nevelő családok rosszul járnak a jövő évi adószabályokkal. A családok jelentős része továbbra is nagyobb adózás utáni jövedelemre számíthat, de ahhoz, hogy ez szemmel látható legyen, legalább két gyereket kell nevelni - derül ki a Portfolio.hu számításaiból.