Biztonság a nyugdíjas évekre: van megoldás

A magánnyugdíjpénztár a nyugdíjrendszer második pillére (az első az állami társadalombiztosítás). A tagdíj mértéke a tag bruttó jövedelmének 8%-a (10%-ig kiegészíthető), melyet a munkáltató von le és fizet be. A magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számlájáról - akárcsak az állami nyugdíj esetén - a nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve a nyugdíjjogosultság megállapítása után fizethető nyugdíjszolgáltatás.

Magánnyugdíjpénztárba kötelező belépniük a pályakezdőknek (35. életévüket még be nem töltött első járulékköteles jogviszonyt létesítők), magánnyugdíjpénztári taggá válhatnak továbbá saját döntésük alapján azok a 30 év alatti személyek, akik korábban már munkába álltak, de nem választottak magánnyugdíjpénztárat, és ezáltal kizárólag az állami rendszerben maradtak; illetve azon 35. életévüket betöltött személyek, akik első járulékköteles jogviszonyt létesítenek. Ezek a belépési szabályok vonatkoznak a magyar, illetve az EU (EGT) tagállamok polgáraira. Más államok polgárai önkéntes döntésük alapján léphetnek be, amennyiben hazánkban járulékköteles jövedelemmel rendelkeznek.

A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR ELŐNYEI

• A megtakarítás saját, névre szóló számlán van nyilvántartva, így folyamatosan nyomon követhető, ellenőrizhető a számla alakulása.

• A megtakarított összeg befektetésre kerül, hozamot termel, ezért a nyugdíjszolgáltatás a befizetett tagdíjak mértékén kívül jelentősen függ az elért és a pénztár által jóváírt hozamok nagyságától is.

• A magánnyugdíjpénztári megtakarításon keletkező hozam adómentes, így kamatadót sem kell fizetni.

• A számla összege nyugdíjba menetelig örökölhető, így a pénztártag halála esetén a számla összege a megjelölt kedvezményezettek, vagy - kedvezményezett jelölés hiányában - az örökösök számára elérhetővé válik.

• A pénztártag több befektetési lehetőség, portfólió közül választhat (2009. 01. 01-től minden magánpénztárban), ezzel is befolyásolva az elérhető hozamok nagyságát.

• Hozamgarancia.

KI LEHET TAG?

• A pályakezdők (Magyarországon első alkalommal bejelentett tb-köteles jogviszonyt, például munkaviszonyt létesítők) számára a tagság kötelező, ha még nem töltötték be a 35. életévüket.

• Taggá válhatnak azok is, akik 30. életévüket még nem töltötték be, és nem tagjai egyik magánnyugdíjpénztárnak sem, és tb-köteles jogviszonyban állnak.

• Taggá válhatnak azok, akik már betöltötték 35. életévüket, és Magyarországon első alkalommal létesítenek tb-köteles jogviszonyt.

• Pénztárváltásra abban az esetben van lehetőség, amennyiben a tag legalább 6 hónapot eltöltött egy magánpénztárban. Az átlépés során a teljes felhalmozott vagyon (tagdíj+hozam) átadásra kerül az új pénztár számára. A gyakori pénzváltást a törvény szankciókkal sújtja.

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ

Fontos tudni, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által - a jogszabályban meghatározott módon - kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak. Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amelyet a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészíthet. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetésből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és a tagdíjat) a járulékplafon11 szintjéig.

Ez utóbbi alapján azon munkavállaló, akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2010-ben 7 453 300 Ft), a járulékplafon feletti jövedelmekből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nemszámít be a leendő nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat sem.

BEFEKTETÉS

A magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseit és felhalmozott vagyonát folyamatosan befektetik. A pénztárak 2007. 12. 31-ig, a törvényi előírásnak megfelelően egyetlen befektetési portfólióba helyezték el a tagok befizetéseit, vagyis a pénztártagoknak nem volt választási lehetőségük a vagyon befektetését illetően. 2009.01.01-től a pénztáraknak kötelező választható portfóliós rendszert működtetni. A választható portfóliós rendszer keretében három portfóliót kell létrehozni: a Klasszikus, a Kiegyensúlyozott, valamint a Növekedési portfóliót.

Visszalépés a TB -be

Fontos tudni, hogy 2012. december 31-ig visszaléphet a TB- rendszerbe az a tag, aki jogosulttá válik nyugdíjszolgáltatásra, és a pénztár által kalkulált havi járadéka nem éri el a TB nyugdíjának 25%-át, feltéve, hogy 120 hónapnál rövidebb idejű pénztártagsággal rendelkezik.

Minden pénztártagnak biztosított a lehetőség, hogy a számára leginkább megfelelő befektetési kombinációba helyezze el a nyugdíjcélú megtakarítását. A választással egyidejűleg dönt a jelenlegi vagyona, illetve a későbbi befizetései befektetéséről is. A piaci tapasztalatok alapján a magasabb részvényarányú portfóliók hozamelvárása hosszú távon magasabb, viszont rövid távon jelentős ingadozást is mutathat, ez jelenti a kockázatot. A törvényi szabályozás arra törekszik, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve a pénztártagok vagyona a kevésbé kockázatos portfolióba kerüljön, így azok, akiknek legfeljebb 5 éve van a nyugdíjkorhatárig, a Növekedési portfóliót nem választhatják (a magas kockázat miatt).

A magánnyugdíjpénztár működésének megértéséhez képzeljünk el egy olyan számlát, amire folyamatosan érkezik befizetés, de a számlán összegyűlt pénzhez csak a nyugdíjba vonuláskor lehet hozzájutni. A nyugdíjba vonulásig tartó időtartam alatt a pénztár vagyonkezelője a befizetett tagdíjakat befekteti, így a számla a befektetések pozitív eredményével, a hozammal is gyarapszik.

A pénztártagok egyre növekvő hányada pályakezdőként, fiatalon lép be a pénztárba, és nyugdíjba vonulásukig akár 40 évet is eltölthetnek tagként. Folyamatos tagdíjfizetés mellett, a vagyon gyarapodásában egyre jelentősebb szerepet játszik a hozam (a kamatos kamat hatása miatt).

Hozamgarancia

A 2010. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a Pénztárak Garanciaalapja a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét - amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét - a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti.

A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek a KSH által közölt, adott hónapra vonatkozó fogyasztói árindexek (infláció) szorzatával növelt összege (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését).

A hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év. Az öt év megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. december 31-ig kezdeményezett váltásokat.

Nem számít a tag általi kezdeményezésnek az, ha a tag a pénztárak egyesülése, vagy szétválása miatt kerül új pénztárba. Szintén elveszíthető a hozamgarantált tőkére való jogosultság, ha a tag által kezdeményezett portfólió váltások között nem telt el legalább öt év. Az öt év megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. december 31-ig kezdeményezett váltásokat. (Nem minősül tag általi kezdeményezésnek az életkorhoz kapcsolódó portfólió átsorolás.)

NYERJ egy TV-t!!!

Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!