Szégyenletes a nyelvtudásunk: nem engedhetjük meg a nyelvtanulást?

Bár a rendszerváltás óta eltelt húsz évben két és félszeresére nőtt az idegen nyelveket beszélők száma hazánkban, nemzetközi összehasonlításban még mindig sereghajtók vagyunk ezen a téren. Sajnos gazdasági válság miatt egyre kevesebben vesznek részt a lakossági tanfolyamokon: öt évvel ezelőtt még csaknem 500 ezren jártak a nyelviskolák, magántanárok, illetve különféle szakkörök nyelvi képzéseire, ma már alig 250-300 ezren tanulnak ilyen formában - mondta a Népszabadságnak Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének korábbi elnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója. A válság mellett persze az sem tett jót a piacnak, hogy a lakossági tanfolyamok díja már nem írható le az adóból. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy tanfolyam kiválasztásánál ma már fontosabb az ár, mint például az, hogy hány órás képzésről van szó. Egy akciós, hétvégi tréning sokszor vonzóbbnak bizonyul, mint egy hosszabb tanfolyam, még ha ez utóbbi hosszú távon jobban megérné anyagilag is.

Az Eurostat tavalyi felmérése szerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén képes megszólalni. Ez ugyan fejlődés ahhoz képest, hogy a rendszerváltás környékén még csupán a felnőtt lakosság alig tíz százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, de meglehetősen siralmas eredmény ahhoz képest, hogy az uniós állampolgárok csaknem kétharmada beszél idegen nyelven - írja a Népszabadság.

"A "Juvenes Translatoresként" (latinul: fiatal fordítók) ismert verseny azzal a szándékkal jött létre, hogy népszerűsítsük Európában az idegen nyelvek használatát és elsajátítását, valamint a fordítás egyedi művészetét" - mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. "A nyelvtudás hatalmas érték a mai fiatalok számára, akik többet utaznak, mint szüleik és nagyszüleik, és nagyobb valószínűséggel keresnek külföldön munkát. Nyelvismerettel többre vihetik a fiatalok az életben, és nagyobb távlatok nyílnak előttük" — tette hozzá.

Idén 690-ről 750-re nőtt a résztvevő iskolák száma. A versenyen bárki részt vehet, aki 1993-ban született, de a kiválasztott iskolák legfeljebb öt diákot nevezhetnek be. Bármilyen nemzetiségű diák részt vehet, feltéve ha az egyik uniós tagállamban jár iskolába. Az EU 23 hivatalos nyelve közül bármelyikről bármelyikre fordíthatnak.

A versenyzőknek két óra áll rendelkezésükre arra, hogy lefordítsák a szöveget, amelyet röviddel a verseny kezdete előtt a Bizottság elküld az iskoláknak. Szótárakat lehet használni, de elektronikus segédeszközöket nem.

A verseny után a fordításokat a bizottsági fordítók értékelik, és a győztesek 2011 tavaszára meghívást kapnak Brüsszelbe a díjátadó ünnepségre, ahol Andrula Vasziliu biztosasszony fogadja őket. A látogatás során a győztesek az EU fordítóival is találkoznak.