László Csaba: kérdőjelek sokasága az adómódosítások körül

A tegnap bejelentett adócsökkentési tervek közül az egyik legjelentősebb lépéssel, a 16%-os egykulcsos adóval kapcsolatban az adószakértő elmondta, hogy alapvetően pozitív lépés. Azonban az egyszerűsítés egy sor kérdést felvet, melyekre a válaszok a kormány terveinek eddig ismertetett részéből nem derülnek ki. Még nem tudni, hogy mi lesz a külön adózó jövedelmek sorsa az új adórendszerben, és az sem tisztázott, hogyan valósulna meg az adójóváírás két év alatti kivezetése, valamit a szakértő szerint a szuperbruttó sorsáról sem lehet következtetni egyértelműen Orbán beszédéből.

Minimálbér és családi pótlék

László Csaba úgy véli,mindenképpen pozitív változtatás a minimálbér adómentességének megszüntetése. Bár a törvényben garantált legalacsonyabb kereset épp az ő pénzügyminisztersége alatt vált adómentessé 2003-ban, a szakember utólag úgy ítéli meg, hogy elhibázott intézkedés volt a minimálbér adóterhelésének eltörlése. Egyrészt azért, mert ez a lépés ma már nagyon nagy terhet jelent a költségvetésnek, és láthatóan az adótudatosság szempontjából is rossz üzenetet közvetít az adózók felé. Másrészt pedig azért, mert az adójóváírás szükségszerű bevezetésével túl bonyolulttá vált a rendszer.

Társadalompolitikai szempontból felmerül a kérdés, hogy mi lesz a családi pótlék sorsa a jövőben. Amennyiben a kormány a gyermeknevelést az adórendszeren belül tervezi kiemelten támogatni, úgy elképzelhető, hogy ez együtt járhat a családi pótlék rendszer alapvető átalakításával. Ebben az esetben viszont komoly gondba kerülhetnek az ideiglenesen vagy tartósan munka nélkül maradt és megtakarítással nem rendelkező állampolgárok családjai - véli a volt pénzügyminiszter.

A közszférát leépítik

A közszféra bértömegének 15%-os lefaragásával kapcsolatban László Csaba lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés inkább leépítések útján valósulhat meg, mivel az előző kabinet az állami szférában dolgozók juttatásait már erősen megrövidítette (pl. 13. havi fizetés elvétele, jutalmak és ruhapénz megszüntetése). Általános alapbércsökkentésre kevés az esély, esetleg a cafeteria költségeken lehetne faragni, de pusztán ebből nehéz kigazdálkodni 15%-ot, leépítésekre így is szükség lesz. Szintén a költségvetési szférát érinti a miniszterelnök azon bejelentése, hogy elbocsátás esetén a kéthavi bérnél nagyobb kifizetéseket 98%-os adóval sújtaná a kormány. Egy ilyen intézkedés azonban könnyen elcsúszhat az Alkotmánybíróság kontrollján - emeli ki László Csaba.

A vállalkozásoknak jó lesz, a bankoknak nem

A hazai kkv-k szempontjából a társasági adó kedvezményes (10%-os) kulcsának 500 millió forintos eredményig történő kiterjesztése üdvözlendő lépés, és a 16%-os egykulcsos adórendszer bevezetése pusztán a reklámértéke miatt is kedvező változtatás lehet a külföldi befektetők szemében. Utóbbiról ugyanakkor még nem látni, hogy hogyan fogja csökkenteni a munkáltatók összes bérköltségét, ugyanis a munkáltatói terhek csökkentéséről nincsen szó, pedig ez emelhetné meg a foglalkoztatás arányát. Az adócsökkentés elsősorban a magasabb jövedelmű munkavállalóknak jelent majd egyszeri nettóbér-növekedést. A volt pénzügyminiszter hiányolja a társadalombiztosítási járulékrendszerrel és az iparűzési adóval kapcsolatos kormányzati terveket. Az üzleti szféra, a versenyképesség szempontjából ugyanis ez a két leglényegesebb eleme az adórendszernek. Fontos lenne ezért minél hamarabb ezeknél a bevételeknél is tisztán látni a jövőbeli elképzeléseket.

A bankadóról László Csaba elmondta, nehezen tudja elképzelni, hogy a tervezett 200 milliárd forintos bevétel megvalósuljon ebből az adónemből. A társasági adóval és a helyi iparűzési adóval a pénzügyi szféra adózás előtti eredményéhez viszonyított adóterhelése jelenleg is 20-25% között alakul. Ha évente további 200 milliárdot kíván beszedni a kormány a bankoktól, biztosítóktól, lízingcégektől, úgy az előbb említett adóterhelés 50% fölé is felugorhat. Erre viszont a bankok is lépni fognak és elindulhat a profitmozgatás, vagy visszafoghatják a hitelezési tevékenységüket. Legújabban azonban olyan információk is terjednek a piacon, hogy 3 év alatt és a mérlegfőösszeg alapján vetnék ki ezt az adót. Ebben az esetben viszont teljesen más lehet a bankok közötti megoszlása a többlettehernek - hangsúlyozza László Csaba.