Pénzcentrum • 2010. május 18. 09:59
Márciusban rég nem látott mértékben, 8,6 százalékkal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbi szintet. A jelenség mögött egyrészt az adócsökkentés hatására megugrott nettó keresetek, másrészt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítésének második részlete állnak. Meglepetésnek mondható, hogy a versenyszektor megfigyelt körében márciusban emelkedett a foglalkoztatottság. Mindez megerősíti azt az érzésünket, hogy a jó első negyedéves GDP-növekedési adat mögött részben már a belső kereslet élénkülése is állhat.
Az első három hónap adatai alapján megállapítható, hogy az év elején bevezetett személyi jövedelemadó-adócsökkentés hatására a bruttó és a nettó bérek növekedési üteme között bő 6 százalékpontos rés nyílt. Az első negyedévben összességében a bruttó (adózás előtti) keresetek éves alapon 5,7 százalékkal emelkedtek, addig a nettó fizetéseknél már 11,9 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
Az inflációtól tisztított mutató így aztán szépen megugrott az év elején, amit további jelentős mértékben segített a költségvetési szektorban januárban és márciusban folyósított keresetkiegészítés. Ez meg is látszik az adatokon: az állami szférában az első negyedévben 8,9 százalékos volt a reálbér-növekedés. Mivel az eseti kifizetések sora ezzel véget ért, várhatóan a következő hónapokban ez a mutató folyamatosan csökken majd. A nominális bérbefagyasztás miatt a költségvetési szegmensben innentől kezdve csak az adócsökkentés áldásos hatását nyerik meg az alkalmazottak. Igaz, a bérszint miatt az adócsökkentés hatásai átlagosan itt erősebb, mint a versenyszférában.
Eközben azért - legalábbis az elmúlt évekhez képest - nem panaszkodhatnak a versenyszektorban dolgozók sem. A 4,2 százalékos reálkeresetnövekedés esetükben is javulást jelent. A mutatók az év második felében egyébként tovább javulhatnak, hiszen az éves inflációs mutató várhatóan több százalékponttal esik.
A bérfolyamatok makrogazdasági szempontból is kedvezőek. Az infláció szempontjából fontos, hogy a versenyszféra rendszeres bruttó kereseti dinamikája nem indult el felfelé, a mostani 5-6 százalékos mértékkel valószínűleg s jegybank hosszabb távon is kiegyezne, hiszen nem jelent inflációs nyomást költségoldalról. Ugyanakkor persze kockázatként jelen van, hogy vajon mennyire tekinthető tartósnak a mély recesszió által lenyomott bérnövekedési tempó.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Növekedési szempontból fontos tényező lehet a belső kereslet bővülésére utaló egyre több jel. A magas bérdinamika és a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó dinamikája arra utalhat, hogy nem csupán a nettó export és készletfeltöltés okozta a meglepetést az első negyedéves GDP-növekedésben, hanem akár a fogyasztás is meglódulhatott kissé. Mindez azt is jelentheti, hogy a szigorú költségvetési politika mellett (tehát kiadásokkal ellensúlyozott) adócsökkentés hatékony konjunktúrakezelési módszernek bizonyulhat, nem szükséges további kockázatos keresleti impulzusokat adagolni a rendszerbe.
További jó hír, hogy a foglalkoztatás is emelkedett. A költségvetési szférában 15 ezerrel többen dolgoztak, mint februárban, 5,3 százalékkal többen mint egy éve. A jelenség mögött a közmunka programokat sejthetjük, a KSH szűkszavú közlése szerint az éves indexet csaknem 6 százalékponttal löki meg a közfoglalkoztatás bővülése.
Ami meglepőbb, hogy márciusban a versenyszektor legalább öt főt foglalkoztató szegmensében is emelkedett a foglalkoztatottság. A 10 ezer fős emelkedés ugyan nem sok, de az optimistábbak számára mégis azt jelezheti, hogy elérhettük a gödör alját. A szakértők egyébként ez ügyben általában óvatosak: úgy látják, hogy először a meglévő alkalmazottak hatékonyabb kihasználása kezdődik el, hiszen a válság során a vállalatok nem rúgtak ki annyi embert, mint amennyi a recesszió mélységéből következne.