Pénzcentrum • 2010. május 12. 17:50
Várhatóan a 2008-ashoz képest jóval kevesebb társasági adóbevétel folyik be a költségvetésbe május 31-ig a 2009. évi társasági adóból, az adóhátralékok pedig jelentősen növekedtek az elmúlt évben. Ezek jelentős részben a gazdasági válságnak tudhatók be, de köszönhető a magyar gazdaság szerkezeti gondjainak is - derült ki Szikora János APEH-elnök a magyar vállalatok pénzügyi helyzetéről szóló előadásában a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén.
A társas vállalkozók száma 2006 és 2009 között folyamatosan növekszik, míg az egyéni vállalkozók száma ebben az időszakban csökkent. A jogi személyiséggel rendelkező társaságok száma gyorsabb ütemben nő, mint a jogi személyiség nélkülieké - derült ki az előadásból. A társas vállalkozások száma 2008-ban a félmilliót is meghaladta, azonban a ténylegesen működő társasági adóbevallást benyújtó társas vállalkozások száma már csupán 340 ezer volt.
A magyar vállalkozások közül gazdasági erejüket tekintve a főként a külföldi tulajdonú nagyvállalkozások dominálnak. A vállalkozások mindössze 7%-a van 50%-nál nagyobb részben külföldi kézben, azonban ezek a cégek az export bevétel 70%-át és az összes jegyzett tőke 70%-át adják. Emellett az adókedvezmények 70%-át veszik igénybe az ilyen cégek, azonban csupán az összes foglalkoztatott 24%-ának adnak munkát.
2008-ban az összes árbevétel 58%-át tette ki a nagyvállalkozások nettó árbevétele, azaz a viszonylag kevés számú nagyvállalkozás gazdasági ereje meghatározó az országban, míg a kis vállalkozások gyengébb lábakon állnak, az összes forgalom 40%-át adják, az exportnak pedig ennél is kisebb részét.
A gazdasági válság hatása legmarkánsabban a vállalkozások pénzügyi eredményében látszik. A pénzügyi műveletek ráfordításai az előző évhez képest 95%-kal növekedtek 2008-ra, míg a pénzügyi műveletek bevételei csupán 11%-kal emelkedtek. A pénzügyi szférán kívüli cégek pénzügyi műveletek ráfordításai az átlagoshoz képest is drasztikusabban, 216%-kal emelkedtek 2007-ről 2008-ra.
Az adózás előtti eredmény főként a vállalkozások rossz pénzügyi eredménye miatt összességében 47%-kal csökkentek 2007-ről 2008-ra. A számarányában 1,8%-nyi nagyvállalkozás az összes nyereség 48,1%-át tudhatja magáénak. Az adókedvezmények zömét a nagy beruházások adókedvezményei adják. 2008-ban az adókedvezmények 65%-át 10 milliárd forint feletti beruházások után vették igénybe a nagyvállalatok.
Szomorú adat, hogy a cégek adóhátralékai folyamatosan növekednek. Az összes adóhátralék 1716 milliárd forintról 2061 milliárd forintra emelkedett egy év alatt 2010 első negyedévének végére. Az összes működő adóhátralék - a nem felszámolás alatt álló szervezetek tartozása - pedig 551 milliárd forint volt az év első negyedévének végén, ám ennek jelentős része valószínűleg behajthatatlan tartozás.
Nő az adóhatóság szerepe
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Európai Unió 27 országában a költségvetés átlagos kiadási aránya a GDP 50%-a. Az átlagos bevételi arány pedig 47%, 2009-ben az összes uniós ország költségvetése deficites volt, legnagyobb arányban az ír, görög, brit és lett büdzsék kerültek mínuszba. Ilyen környezetben felértékelődnek az adóbevételek, így az adóhatóságok szerepe is - tette hozzá Pitti Zoltán a Corvinus Egyetem tudományos kutatója.
A szakértő a válsághelyzetből való kilábalással kapcsolatban néhány dolgot emelt ki. Egyrészt a regisztrált és a ténylegesen működő vállalkozások száma közti különbség drámai. 1,7 millió regisztrált vállalkozás van hazánkban, melynek nagyjából fele mintha nem is létezne.
Továbbá a mögöttünk levő gazdasági szerkezetváltás nem hatékony. A nemzetközi terepen versenyképtelen szolgáltatói ipar felé eltolódás nem volt sikeres. Az ország egy főre vetített termelékenysége még mindig csupán 30%-a a 15 régi uniós tagországénak.
A társaságok költségei közül mindössze 9,5%-a személyi jellegű ráfordítás, az anyagköltség a vállalkozások körében 90%-os, mivel a vállalkozók költségszámlák segítségével veszik ki jövedelmük egy jelentős részét.
A magyar adórendszer erősen teljesítményt fékező hatású - tette hozzá a szakértő. Példaként a 25 milliós EVA határt és a társasági adónál a 10%-os kedvezményes kulcs 50 milliós határát említette. A rehabilitációs járulék kijátszása érdekében a cégek 20 főnél kisebb szervezetekké bomlanak szét, az szja kedvezmények 3,4 millió forint feletti fokozatos megszűnése pedig gátolja a civil szervezetek támogatását.