Külföldi fejlesztés után is jár az adókedvezmény

Korábban az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy változtasson azon adójogszabályain, melyek kizárólag a magyarországi k+f tevékenység költségei után adtak lehetőséget a cégeknek különböző adókedvezmények igénybevételére. A Legfelsőbb Bíróság egy nem rég született ítéletével eloszlani látszanak az EB aggodalmai. A bíróság ugyanis úgy határozott, hogy a külföldi fejlesztések után is jár a hazai cégeknek az adókedvezmény - írja a Világgazdaság.

Költségmegosztási megállapodás alapján a külföldön végzett k+f tevékenység költsége is levonható a magyar cégek innovációs járulékaiból - nyilatkozta a lapnak Kövesdy Attila, a Deloitte vezető adópartnere. Az ítélet annak fényében lehet különösen érdekes, hogy a k+f-re fordított pénzek után a társasági adójuk alapját is mérsékelhetik a cégek, és idén január elsejétől a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető az adózó által folytatott kutatás-fejlesztések költségeivel.

Az ítélet főleg a magyarországi leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalatokat érintheti pozitívan, melyek előszeretettel osztják fel költségeiket a különböző országokban tevékenységet végző cégeik között. A szakértő szerint az ilyen társaságoknak némi adóoptimalizálásra is lehetőséget ad a szabályozás, mivel elképzelhető, hogy a magyar cégek saját erőforrással ugyan nem végeznek kutatás-fejlesztést, azonban a hozzájuk számlázott k+f költségekkel mégis csökkenthetik a társasági- és az iparűzési adóalapjukat.