Prémium nyugdíj helyett nyugdíjprémiummal kábítják a népet

Az államtitkár úgy gondolja, hogy a nyugdíjasok nem csak 2010-ben, hanem az azt követő években is kiegyensúlyozottan fognak élni, ugyanis lesznek olyan ellátottak, akik a 4,1 %-os nyugdíjemelésnek csaknem a dupláját kapják meg a nyugdíjkorrekció révén. A szakember kiemelte, hogy ennek köszönhetően a 3 millió nyugdíjas közül minden harmadik jobban fog élni, mint 2009-ben.

Pluszjuttatásban részesülnek

Az 1988 és 1990 között nyugdíjazott mintegy 320 ezer ember 2 %-os, az 1992 és 1995 között nyugdíjba vonult 490 ezer, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjazott mintegy 160 ezer ember pedig 4 %-os nyugdíjkorrekciót kap a nyugdíjemelés mellett.

Korózs: a kormány nem jókedvében nyúlt a nyugdíjkorhatárhoz

Az intézkedést demográfiai szempontok alapján végzett számítások előzték meg. A társadalom elöregedésének vizsgálata rámutatott, hogy míg 1990-ben a 60 év felettiek és a 14 év alattiak aránya közel azonos volt, addig a 60 év felettiek már idén a többen lesznek, mint a 19 év alattiak. A tanulmány szerint 10 év múlva a 65 éven felüliek is többen lesznek a 19 éven aluliaknál, 15 év múlva pedig több 70 évnél idősebb lesz, mint 14 éven aluli. 2040-re a 70 év felettiek száma a 19 éven aluliakét is meghaladja, 2050-re pedig a 24 évtől fiatalabbaknál is többen lesznek.

Magyarországon jelenleg annak ellenére mintegy 5,2 millió nő és 4,8 millió férfi él, hogy minden évben több fiúgyermek látja meg a napvilágot, mint kislány. Ennek hátterében az áll, hogy a férfiak halandósága a 45-55 éves korosztályban nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas.

A magyar korfa 2010-ben: balra a férfiak, jobbra a nők (ezer főben) - forrás: nationmaster.com

A népesedés és a nyugdíjak szempontjából is kedvezőtlenül alakuló magyar korfa is jól mutatja, hogy az előttünk álló években mennek nyugdíjba az úgynevezett Ratkó-korszak (1950-53) gyermekek, miközben a lélekszám folyamatosan csökken. Az újonnan nyugdíjba lépők a korábbiaknál magasabb iskolai végzettséggel, ezáltal magasabb jövedelemmel és hosszabb szolgálati idővel is rendelkeznek, így a nyugdíjuk is magasabb lesz, ami tovább terheli a nyugdíjkasszát.

Nyugdíjküszöbön a kritikus korosztály: meddig bírja a rendszer a terhelést?

A korhatáremelésre vonatkozó kormányzati döntés először 2014 második félévében jelent változást, ekkor az 1952 első félévében születettek 62,5 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Az 1953-ban születettek 63 évesen, az 1954-ben születettek 63,5 évesen, az 1955-ben születettek 64 évesen, az 1956-ban születettek 64,5 évesen, az ennél később születettek pedig 65 évesen mehetnek nyugdíjba.

Évekkel elszámolták a nyugdíjat! Csak 2022-re valósul meg a korhatáremelés

Az államtitkár ismertette a korengedményes nyugdíj-megállapítás feltételrendszerének változásait is. A munkavállalónak a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig be kell töltenie, a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát jelezni kell a regionális munkaügyi központnak, továbbá a megállapodást 2010. december 31-ig meg kell küldeni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

Változnak még az előre hozott nyugdíj korhatárai is, ez a férfiak esetében 60 éves életkort és 40 év szolgálati időt, nők esetében 59 éves életkort és 39 év szolgálati viszonyt jelent. Ez az 1952-ben születetteket érinti, a később születetteknél az előre hozott nyugdíj korhatára fokozatosan emelkedik és az 1959-ben születettek már 63 évesen élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Megszűnhet a nyugdíjad, ha pihenés helyett dolgozol!

A szépkorúak jubileumi juttatásának keretében januárban egyszeri alkalommal a 2010-ben 100. életévüket betöltők, illetve ennél idősebbek 100 ezer forintot kapnak. A 95 és 99 év közöttiek 95 ezer forint egyszeri juttatásban részesülnek. A jogosultak automatikusan kapják a januári emelt nyugdíjuk mellé az összeget, mivel azt a nyugdíjfolyósító nyilvántartása alapján fizetik ki. A szépkorúak a pénz mellett oklevelet is kapnak, amit az érintett települések jegyzői adhatnak át.

Jubileumi juttatás az időseknek a társadalmi megbecsülés jegyében!

A nyugdíjindexálás rendszerének változása kapcsán Korózs elmondta, hogy ha a gazdasági növekedés 3 % alatti, akkor értékmegtartó, árkövető indexálás történik. Ha a növekedés 3-4 % közötti, akkor az indexálás 80 %-ban ár-, 20 %-ban bérkövető. A GDP 4-5 %-os növekedése esetén 60-40 az ár- illetve bérkövető indexálás százalékos aránya, míg 5 % felett 50-50 %.

Bevezetésre kerül a nyugdíjprémium intézménye. Amennyiben a GDP 3,5-4,5 % közötti, akkor egyheti, 4,5-5,5 % közöttinél kétheti, 5,5-6,5 % közöttinél háromheti nyugdíjprémiumot fizetnek. Ennél nagyobb mértékű gazdasági növekedés esetén - amire még akár éveket is várhatunk - négyheti prémiumot kapnak a nyugdíjasok, vagyis csak elméletileg tér vissza a 13. havi nyugdíj intézménye.