Az idei 177 600 forintról januártól 964 500 forintra nő a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. Ezt az összeget minden egyes munkavállaló után be kell fizetniük a munkaadóknak, ha a foglalkoztatottjaik létszáma meghaladja a húsz főt.
Januártól 964 500 forintra nő a rehabilitációs hozzájárulás mértéke: a kormány szerint ez az emelés ösztönzi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Mentesül ugyanis a hozzájárulás megfizetése alól az a cég, amelynél a megváltozott munkaképességűek aránya eléri a foglalkoztatottak öt százalékát.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke szerint azonban "egyetlen cég sem fogja csak azért felduzzasztani foglalkoztatottjainak létszámát megváltozott munkaképességűekkel, hogy megússza a fizetést. Ellenben ha egy vállalkozásnál két-három emberrel meghaladja a foglalkoztatottak száma a húsz főt, ott könnyen megeshet, hogy januártól már csak tizenkilencen fognak dolgozni, hiszen húsz fő alatt nem kell ezt a pénzt megfizetni".
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy véli, a jelentősen megemelt teher büntetőadó. Szerinte inkább járulékkedvezményekkel kellene ösztönözni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


