A kormány által összeállított válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag részeként adókötelessé válnak a munkáltatók által a munkavállalóknak béren kívüli juttatásként nyújtott különböző utalványok. A Publicus Research 500 a hazai vállalat vezetője körében végzett, a válság általános hatásait vizsgáló felmérésében többek között arra is kíváncsi volt, hogy jelenleg milyen mértékben van jelen ez a típusú juttatási forma a bérezési rendszerekben, illetve a kormányintézkedés hatására milyen esetleges változtatásokra szánják el magukat a cégek az utalványozás jövőbeni működtetésével kapcsolatban.
A felmérés szerint a megkérdezett cégek fele (53%) ad a munkavállalóinak valamilyen utalványt béren kívüli juttatásként. Az étkezési hozzájárulás az, amelyet a cégek a legnagyobb arányban biztosítanak a dolgozóiknak: megkérdezett vállalatok fele (50%) említette. Ezt követi jelentősebb lemaradással az utazási csekk (16%) és az ajándékutalvány (9%).
A cafeteria utalványok adókötelessé tételéről a megkérdezett cégek elsöprő többsége (91%) értesült. Az adókötelessé váló utalványok sorsa kérdéses. A megkérdezett cégvezetők több mint egyharmada (37%) nem hozott még döntést a kérdésben, majdnem az egynegyede (23%) egyszerűen megszűntetné ezt a fajta juttatást, és nem osztana több utalványt a dolgozóinak. További 16% válaszolt úgy, hogy lehetőség szerint annyira csökkentené az utalvány összegét, hogy az a megnövelt adóösszeggel együtt beleférjen a cég kialakított költségkeretébe. Tíz cégvezetőből csupán egy (12%) az, aki nem változtatna az utalvány összegén és kifizetné a megemelkedett közterhetek, míg mindössze 5% aki az utalvány összegével megnövelné az alkalmazott bruttó bérét.

Tehát összességében a cégek közel ötöde (17%) esetében tűnik a munkavállalókra nézve hatástalannak az utalványok adókötelessé tétele. Tíz cégből négy (39%) esetében azonban többé, vagy kevésbé de várhatóan csökkenni fog a juttatás, míg a cégek valamivel több mint egyharmada (37%) esetében a vezetők még nem hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


