Miről, hogyan, kinek? A személyi jövedelemadó bevallásának közeledtével egyre többször lehet látni a különböző reklámokat, amelyek az adónk 1 százalékáért versenyeznek. A korábbi adatokból viszont úgy tűnik, hogy sokan nem rendelkeznek erről a pénzről, ami annak ellenére, hogy kis összegről van szó, sokat tehet egy-egy alapítvány vagy közhasznú szervezet életében. Most nézzük meg, hogyan és kinek lehet felajánlani a szóban forgó összeget...
Az adónk 1 százalékáról való rendelkezés nem kötelező és ha ezt nem tesszük meg, akkor sem fog elveszni, hanem a költségvetésben marad. Ugyanakkor ha odaadjuk egy civil, vagy egyházi kedvezményezettnek, azzal sokat segíthetünk. Ezek alapján, ha élni szeretnénk ezzel a lehetőséggel, akkor egy nyilatkozatot kell adnunk, ami alapján az adott összeg eljut az adott szervezethez.
Mindenki rendelkezhet az adója 1 százalékáról, aki személyi jövedelemadó bevallást ad be, még akkor is, ha az adófizetési kötelezettségeit adóhatósági adómegállapítás útján teljesíti. A magánszemélyeken túl a vállalkozók és az őstermelők is jogosultak a szóban forgó összeg jótékony célra történő felajánlására, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereztek.
Ha valakinek viszont nulla az adófizetési kötelezettsége, mert mondjuk minimálbért keres, annak a felajánlott 1 százalék is nulla lesz. Bár azért még ebben az esetben is érdemes lehet egy egyháznak felajánlani az 1 százalékot, mert nekik az állami finanszírozás a rendelkező magánszemélyek számától függ, így ha valaki nullás adóbevallással az egyházra voksol, növeli az adott egyháznak adott állami támogatás összegét.
Mekkora összegről lehet rendelkezni?
Az 1 százalék alapja az összevont adóalap, ami csökkentve van az adókedvezményekkel, illetve az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal akkor, ha ezt az összeget az adózó határidőre megfizette.
Az összevont adóalap az, ami után a 18 illetve 36 százalék adót meg kell fizetni. Ebbe beletartozik az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelmek is. Ezzel szemben a külön adózó jövedelmek, mint az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, vagy a kapott kamatok nem tartozik bele ebbe a kategóriába, így ezek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.
Arra viszont mindenképpen oda kell figyelni, hogy csak a ténylegesen, időben befizetett adó képezheti az 1 százalékos felajánlás alapját. (Az adóhatóság csak azokat az utalásokat teljesíti, amelyek meghaladják a 100 forintot.)
Ki lehet kedvezményezett?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Két csoportból van lehetőség választani, viszont mind a kettőből csak egyet-egyet lehet, sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem vonható össze vagy osztható meg. Így abban az esetben, ha csak az egyik 1 százalékról rendelkezik az adózó, akkor a másik automatikusan a költségvetésben marad. Ha a két kedvezményezett ugyanabból a csoportból származik, a nyilatkozat a mindenképpen érvénytelen, az adóhatóság egyiket sem fogja elfogadni.
Az egyik csoport a civil kedvezményezettek, mint a közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, az alapítványok vagy a közalapítványok. Ilyen például a Magyar Állami Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, de az összes felsőoktatási intézmény is. A másik csoportba tartoznak az egyházai kedvezményezettek.
A felajánláshoz viszont az adózónak magának kell beszereznie a kiválasztott civil szervezet adószámát, az adóhatóság nem rendelkezik az adószámok listájával. Egyházak esetén a nyilatkozaton az egyház technikai számát kell feltüntetni, ami megtalálható a www.apeh.hu oldalon, de az adóbevallás kitöltési útmutatójában is.
Hogyan kell ezt a gyakorlatban?
A korábbi években a nyilatkozat külön nyomtatvány volt, viszont ettől az évtől kezdve már a bevallási nyomtatvány részét képezi. Ennek köszönhetően a bevallás beadásakor egyidejűleg tudunk rendelkezni az 1+1 százalékról. Ha a bevallást elektronikusan küldjük be, vagy az adóhatósági adómegállapítást választjuk, szintén van lehetőség a rendelkező nyilatkozat beküldésére az ügyfélkapun keresztül. Ezt május 20.-ig kell megtenni, viszont már egy külön nyomtatványon, a "07egysza" nevezetűn.
Harmadik lehetőségként (nem saját, és nem adóhatósági adómegállapítás) a munkáltatói megállapítást is kérni lehetett. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot a munkáltatónak legkésőbb május 10.-ig lehet leadni, akinek ez után május 20.-ig kell azt eljuttatni az adóhatóságnak.
Idén a tavalyi évhez képest további változás, hogy a bevallástól függetlenül is be lehet küldeni a nyilatkozatot egy adóazonosító jellel ellátott borítékban postán, vagy személyesen, május 20.-ig.
Amibe nem szabad belebukni...
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.