Ajándékozás illetékmentesen: nyitott kiskapuk...

Az ajándékozás, ajándék fogalmát az illetéktörvény nem definiálja konkrétan, a törvény a polgári jog jogintézményeire épül. Ennek megfelelően az illetékköteles jogügyletek a Polgári Törvénykönyvben szerepelnek, értelmezésük során tehát a Ptk rendelkezéseiből kell kiindulni. A számviteli törvény pedig az egyes tranzakciók elszámolására nézve ad iránymutatást, nem feladata a kérdéses tranzakciók jogi tartalmának minősítése.

Az ajándékozás olyan jogügylet, amikor az egyik szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy saját vagyonából ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül juttat a másik szerződő fél részére vagyont. Ezáltal az ajándékozó vagyona csökken, a megajándékozotté pedig nő.

Az ajándékozásról tehát megállapítható, hogy egyrészt egy megegyezéses ügyletről van szó, másrészt, csak az ingyenesség követelménye áll, vagyis hogy a szerződés folytán az ajándékozó vagyona csökkenjen, a megajándékozotté pedig növekedjen. Az ajándékozási illeték azon alapul, hogy a megajándékozott vagyona gyarapszik. Az ajándékozási illeték azokat a vagyonszerzéseket vonja illeték alá, amelyeket a vagyonszerző ellenszolgáltatás nélkül szerez meg.

A törvény szerint az illeték tárgya az ajándékozás útján történő vagyonszerzés, ide tartozik az ingatlan ajándékozása, az ingó (fizetőeszköz, értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog) ajándékozása, vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, és az ezekről ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

Vagyoni értékű jognak a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Tekintve, hogy a vagyoni értékű jogok köre ennél szélesebb, a fentiek értelmében a felsoroltakon kívül eső vagyoni értékű jog - például bérleti jog - megszerzése nem tárgya az ajándékozási illetéknek. Amennyiben a vagyonszerzés az ajándékozási illeték hatálya alá esik, érdemes áttekinteni a személyi és tárgyi illetékmentességet tartalmazó szabályokat.

A gazdasági társaságok közötti ajándékozás

A térítés nélkül átadott eszközök, (ingatlanok, gépjárművek, ingók vagy vagyoni értékű jogok) után ajándékozási illetékfizetési kötelezettség terheli az eszközt átvevő gazdasági társaságot. Minden esetben külön-külön kell vizsgálni a jogügyleteket, hiszen egy ügylet polgári jogi megítélése és számviteli kezelése nem azonos fogalom, így külön kell vizsgálni az illetékfizetési kötelezettségeket.

A következő néhány esetben azon ügyleteket tárgyaljuk, amelyeknél eltérő lehet a megítélés, vagyis lehet, hogy ingyenes átadásról van szó, az ügylet mégsem minősül ajándéknak.

Kölcsönkövetelés elengedése

A kötelezettség elengedése, ingyenes, jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Az illetéktörvény szerint viszont az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tartozik az ajándékozási illeték hatálya alá, tehát ilyen esetben ajándékozási illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások

A térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások értéke illetékjogi szempontból az előzőekhez hasonlóak szerint minősítendő, és mivel az ilyen jogcímen kapott szolgáltatás nem tartozik az illetéktörvény hatálya alá, ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet. Ugyanez a helyzet a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott uniós, állami vagy önkormányzati támogatásokkal, ha azok jogszabály alapján történnek, nem minősülnek ajándékozásnak, így nem kell utánuk fizetni sem.

Közüzemi társaságok által átvett eszközök átadása

A közüzemi társaságok által - nem jogszabály alapján - átvett eszközök átadása többféle konstrukcióban is megtörténhet. Minden esetben vizsgálni kell, hogy ingyenes szerzésről, s ha igen, polgári jogi aktusról, ezen belül pedig ajándékozási szerződésről van-e szó.

Például a kártérítésként, kártalanításként átadott pénzeszközök esetében a vagyonszerzőnél ellenszolgáltatásról nem beszélhetünk, de nem ajándékozás, hanem egy teljesen más jogcím a vagyonszerzés alapja. Ha azonban ilyen eltérő jogcím nincs, és a vagyonelemek átadása nem közvetlenül jogszabály vagy hatósági határozat alapján történik, azaz ajándékozási szerződésről van szó, akkor ajándékozási illetékfizetési kötelezettség is keletkezik.

Ez alól kivételt jelent, ha a tranzakcióra az illetéktörvény valamelyik mentességi szabálya alkalmazható. Ilyen például lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése.

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működési támogatása

A fenti megnevezés szintén sokféle tranzakcióra vonatkozhat. Első lépésben itt is az ingyenességet kell vizsgálni. Ha például az önkormányzat a közfeladatait az általa létrehozott gazdasági társaságon keresztül látja el, akkor a társaságnak ehhez biztosított (pénz)eszköz nem minősül ajándéknak, mivel ellenszolgáltatás gyanánt a cég ellátja a közfeladatokat, mint például temető fenntartása, vagy a szemétszállítás.

Különféle működési támogatások, végleges pénzeszközátadások

Ezek illetékjogi megítélésénél is érvényesül az, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ilyen lehet például az anyavállalt által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás, stb. Vagyis mindegy, hogy mi a megnevezése az ügyletnek, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül.