Megbírságolt az APEH? Vedd rá, hogy engedje el a tartozást....

Az adózással kapcsolatos mulasztások szankcionálását szolgálják a különböző bírságok és pótlékok. Késedelmes adófizetés esetén például késedelmi pótlékot szab ki a hatóság a be nem fizetett összeg után. Mértéke évente a jegybanki alapkamat kétszerese, vagyis jelenleg 15 százalék.

Ha már beadtuk az adóbevallást, és utólag derül ki, hogy az bizony hibás, akkor önellenőrzést kell végrehajtani, aminek szintén díja van. Ennek az a célja, hogy a jogosulatlan önellenőrzések számát mérsékelje, mértéke pedig a késedelmi pótlék fele, vagyis 7,5 százalék. Viszont ha kétszer hajtunk végre önellenőrzést ugyanazon a bevalláson, akkor a díj már a késedelmi pótlék 75 százaléka, 11,25 százalék.

Ha nincs szerencsénk, és az ellenőrzés során derül ki, hogy valamit rosszul csináltunk az adókkal kapcsolatban, vagyis ha adóhiányt állapít meg az adóhatóság az ellenőrzésünk során, adóbírságot is kell fizetnünk. Viszont ha az adók befizetésével nincs probléma, de jogosulatlanul igényeltünk vissza áfát, az is adóbírságot von maga után. Mértéke az adóhiány 50 százaléka, ami komoly összeg is lehet ha nem figyelünk oda, ráadásul a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget nem érinti, vagyis mind a kettő kiszabható akár egyszerre is.

Az eddig felsoroltakkal viszont még korántsem értek véget az adózó terhei mulasztás esetén. Hátra van még a mulasztási bírság is, amit akkor kell fizetni, ha az adózó megszegi kötelezettségeit, illetve hibásan, hiányosan, vagy késedelmesen teljesíti azokat. Magánszemély ebben az esetben maximum 100 ezer forintot köteles fizetni, vállalkozás pedig 200 ezret. Viszont "jó hír", hogy mulasztási bírság mellett nem kell késedelmi pótlékot fizetni.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint azonban vannak esetek, amikor a tartozás egy részét, vagy egészét elengedheti az adóhatóság. A továbbiakban ezeket az eseteket mutatjuk be.

Késedelmi pótlék mérséklése

A pótlék felszámítását háromféleképpen teheti meg az APEH. Automatikus pótlékszámítással, ami az adófolyószámlán kerül nyilvántartásra, ellenőrzés után megállapító határozatban, vagy a fizetési könnyítést engedélyező határozatban.

Kevesebb pótlékot kell fizetni, ha az APEH későbbi időponttól számítja a késedelmet. A pótlékfizetés kezdőnapjának megváltoztatását viszont csak kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén érhetjük el. Az természetesen nincs konkrétan meghatározva, hogy milyen eset minősül ennek, ennek eldöntése szubjektív, vagyis vagy sikerül a kezdőnap kitolása vagy nem.

Ha adóhiány miatt szabott ki az APEH késedelmi pótlékot, és az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor semmi esély nincs a mérséklésre, vagyis hogy kitolja a hatóság a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség kezdőnapját.

Abban az esetben, ha igazolást viszünk az adóhatóságnak, nem kell késedelmi pótlékot fizetni, vagyis ha bizonyítani tudjuk, hogy a késedelmet valamilyen külső ok idézte elő, mint például elemi csapás (árvíz, tűzvész), háború, stb. Vagyis nincs könnyű dolga annak, aki azt akarja bebizonyítani, hogy nem az ő hibája az adófizetés késedelme. Ráadásul ha a bank teljesített késedelmesen, az nem az adóhatóság dolga, vagyis fizetni kell.

Az adótartozásra lehet kérni részletfizetést, vagy fizetési halasztást, mivel az adóhatóságnak sem érdeke, hogy egyből komolyabb szankciókat alkalmazzon, amelyek esetleg még több költséggel is járnak, mintha vár egy kicsit a fizetésre. Bár ha kapunk halasztást, azért kell némi pótlékot fizetni.

Magánszemélynek a halasztási kérelem elbírálásáról szóló határozat napjáig a jegybanki alapkamat mértékét. Jogi személyek esetén, és ha a magánszemélyeknek az esedékesség után nyújtotta be a kérelmét, akkor a határozatig késedelmi pótlékot (vagyis a jegybank alapkamat kétszeresét), illetve ha elfogadják a kérelmet, a fizetési könnyítés ideje alatt a jegybanki alapkamat mértékét vagyunk kötelesek megfizetni.

Ezekben az esetekben az adóhatóság csak azt döntheti el, hogy valaki pótlékköteles-e vagy nem, arra nincs hatásköre, hogy a jegybanki alapkamat alatti mértéket határozzon meg.

Az elkerülés módjai...