Törvénymódosítások 2008: mire számítsunk?

A javaslat a társasági adóval kapcsolatban tartalmaz néhány kedvező változást, azonban vannak olyan elemei is, amelyek az adózók széles körét hátrányosan érintik, továbbá találhatók benne technikai jellegű, jogharmonizációs célú és kisebb jelentőségű változások is. Az alábbiakban az ügyfeleink számára legfontosabbakat tekintjük át.

Céltartalékok

Az eddigi szabályozás szerint a céltartalékok közül a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékot az adótörvény nem ismeri el (növelni kell vele az adóalapot), és e céltartalékok feloldása nem adóköteles (csökkenteni kell vele az adóalapot). A javaslat szerint ez a jövőben minden céltartalékra vonatkozna, tehát a beruházási hitel árfolyamveszteségére képzett és az egyéb jogszabályok alapján képzett céltartalékra is.

Értékvesztés

A követelésekre elszámolt értékvesztést a társasági adó nem ismeri el mindaddig, amíg a követelés behajthatatlanná nem válik, vagyis ezzel az összeggel növelni kell az adóalapot. Mindeddig azonban a hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak nem kellett alkalmazniuk ezt a szabályt a pénzügyi szolgáltatásból és a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelések esetén. A javaslat megszüntetné ezt a kivételt, így az adóalap-növelő tételt ezentúl a hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak is alkalmazniuk kellene. Természetesen ugyancsak vonatkozna rájuk az a szabály is, hogy az értékvesztésre elszámolt visszaírással csökkenteni kell az adóalapot.

Veszteségelhatárolás

A javaslat egyértelművé teszi, hogy ha az adózó önellenőrzéssel mutat ki további negatív adóalapot, és ennek elhatárolásához engedélyt kell kérnie, akkor ez a kérelem, illetve az engedély nem vonatkozik az eredetileg bevallott negatív adóalapra. További változás, hogy beolvadás esetén a beolvasztó társaságnál mint jogutódnál is figyelembe kell venni a jogelődnél eltelt adóéveket akkor, amikor azt határozzák meg, hogy a veszteségelhatárolás engedélyezése szempontjából az adókötelezettség keletkezése után hány év telt el.

Engedmények

A szerződésen alapuló, konkrét értékesítéshez közvetve kapcsolódó, utólag adott, nem számlázott engedményt (bónuszt) és a határidőn belül történt fizetésre adott engedményt (skontót) a törvény jelenleg külön említi kivételként az ingyenes átadások között, mint amely tétellel nem kell módosítani az adóalapot. A javaslat törli ezt a kivételt azzal az indoklással, hogy a bónusz és a skontó tartalmilag nem tartozik az ingyenes átadások közé. Álláspontunk szerint ez nem változtat a bónusz és a skontó eddigi kezelésén, sajnos ez a javaslatból nem derül ki egyértelműen.

Bejelentett részesedés

A törvény 2007. januárjától adómentessé tette a bejelentett részesedés értékesítésén elért árfolyamnyereséget, ha a részesedést az adózó legalább két évig tartja. A javaslat már csak egy éves tartási időt követel meg, és a bejelentést is egyszerűbbé teszi azzal, hogy nem szükséges csatolni a vonatkozó szerződést.

Ellenőrzött külföldi társaság

A javaslat megváltoztatja az ellenőrzött külföldi társaság (vagyis lényegében a külföldi off-shore cég) definícióját, amelynek következtében nem minősülne ilyennek az a társaság, amelynek székhelye, telephelye vagy illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, vagy olyan államban van, mellyel Magyarországnak van hatályos egyezménye a kettős adózás elkerüléséről. Ez lényegesen egyszerűsíti ennek a fogalomnak a használatát. Egy további változás alapján azonban nemcsak egy külföldön bejegyzett társaság, hanem egy magyar bejegyzésű társaság külföldi telephelye is minősülhetne ellenőrzött külföldi társaságnak.

További lényeges változás, hogy a javaslat törli a definícióból azt az elemet, amelynek alapján a valós gazdasági jelenlét igazolásával el lehet kerülni azt, hogy a külföldi személy ellenőrzött külföldi társaságnak minősüljön (még akkor is, ha a székhelye, telephelye szerinti államban nincs vagy alacsony a társasági adó). Ennek alapján a jövőben a külföldi személy, ha a székhelye, telephelye szerinti államban nincs vagy alacsony a társasági adó és ez az állam nem tagja sem az EU-nak, sem az OECD-nek, valamint ennek az államnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal, még akkor is ellenőrzött külföldi társaságnak fog minősülni, ha egyébként ténylegesen gazdasági tevékenységet folytat.

Fejlesztési tartalék

Jelenleg a feljesztési tartalék címén alkalmazható adóalap-csökkentő tétel egyik felső határa az adózás előtti nyereség 25%-a, ezt a javaslat 50%-ra emeli, vagyis szélesíti a szabály alkalmazási lehetőségét. Ezen túlmenően pedig megengedi a fejlesztési tartalék alkalmazását műemlék épület esetén (ez eddig nem volt lehetséges akkor, ha az ilyen épületre nem lehetett terv szerinti értékcsökkenést elszámolni).

Kedvezményezett eszközátruházás és átalakulás

Kedvezményezett eszközátruházás esetén jelenleg az eszközök kivezetésekor nem kell alkalmazni az értékcsökkenés miatti adóalap-módosító tételt. A javaslat ezt ahhoz köti, hogy az adózó teljesíti azokat az adminisztratív jellegű előírásokat, melyeket a törvény a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó, választható adóalap-módosító tétel alkalmazása esetén ír elő. A javaslat továbbá egyszerűsíti a kedvezményezett eszközátruházás és átalakulás kezelését annyiban, hogy ezek választását már a jelenleg még előírt további dokumentumok csatolása nélkül lehet bejelenteni az adóhatóság felé.

Ingyenesen kapott szolgáltatás

Az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét a törvény eddig sem ismerte el, ezért ezzel növelni kellett az adóalapot. 2007-től a számviteli törvény azt is előírja, hogy az ilyen szolgáltatás igénybevevőjénél a szolgáltatás piaci értékét el kell számolni a rendkívüli bevételek között. A javaslat szerint ehhez kapcsolódóan - 2007-re visszamenőleg alkalmazva - a társasági adó alapját csökkenteni kell, de nem a bevételként elszámolt piaci értékkel, hanem - a térítés nélkül átvett eszközhöz hasonlóan - az átadónál kimutatott bekerülési értékkel.

Természetben adott osztalék

A javaslat szerint jövőre a természetben adott osztalékra is alkalmazni kell a transzferár-szabályokat. Ezért, ha az osztalékfizetés természetben és kapcsolt vállalkozás (többségi befolyással rendelkező tag) részére történik, akkor egyrészt transzferár-dokumentáció készítése szükséges az ügylethez, másrészt az érintett feleknek megfelelően módosítaniuk kell az adóalapjukat annak érdekében, hogy az adóalap piaci viszonyokat tükrözzön.

Társas vállalkozás különadója és az adózás rendjéről szóló törvény